A tény, hogy Románia a Tesla alkalmazásában 0,43 euró/kWh áron jelenik meg, pontosan úgy, mint Ausztriában, és majdnem kétszer annyira, mint Spanyolországban vagy Horvátországban — már nem magyarázható piaci balesetekkel vagy átmeneti ingadozásokkal. Ez egy szándékos kereskedelmi stratégia eredménye, amelyet egy marginalizált, tranzitpiacra és alacsony tárgyalási erővel rendelkező piacon alkalmaznak.
A villamos energia eladási ára az elektromos autók töltőállomásain, a végfelhasználói ár és a PZU villamos energia ára néhány európai országban
Románia nem rendelkezik a legdrágább árammal Európában (ha nem a vásárlóerőhöz viszonyítjuk). Éppen ellenkezőleg, sok időszakban a villamos energia nagykereskedelmi ára az EU átlagánál alacsonyabb. Ennek ellenére az elektromos autó használói a legmagasabb gyors töltési tarifákat fizetik. Ez a ellentmondás sokat elmond arról, hogyan érzékelik a román piacot a nagy szolgáltatók.
A Tesla számára Románia nem egy volumenpiac. Ez egy biztonsági piac, néhány jól elhelyezett töltőállomással fontos közlekedési folyosókon, amelyek elsősorban a regionális tranzitra szolgálnak. A helyi felhasználók folyamatos áramlásának hiányában a beruházási és üzemeltetési költségeket magasabb kWh árral térítik meg. Más szavakkal, kevesen fizetnek sokat, ahelyett, hogy sokan fizetnének keveset.
Ez a gazdasági logika könnyen érthető a cég szempontjából, de nehezen elfogadható a fogyasztók számára. Főleg, amikor a régió más országaival való összehasonlítás elkerülhetetlen. Magyarország vagy Lengyelország, jelentősen alacsonyabb tarifákkal, azt mutatja, hogy a különbség nem a földrajzban vagy az energia költségében rejlik, hanem a felhasználás szintjében és a helyi versenyben. Itt rejlik az igazi probléma, Romániában még mindig nincs valódi verseny az ultra-gyors töltőállomások területén. Kevés állomás, korlátozott lefedettség és ritka alternatívák a nagy városokon kívül. Ilyen környezetben az ár nem a piac által, hanem az üzemeltető által diktált. A Tesla pedig nagyon jól tudja, hogy a román felhasználónak általában nincsenek valódi lehetőségei (a verseny hiánya ezen a szektorban). Továbbá, a Tesla által alkalmazott regionális árpolitika Kelet-Európát olyan területként kezeli, ahol a beruházásokat gyorsan kell megtéríteni, mivel a kockázatok magasabbnak számítanak, az elektromos autók lassú elterjedése, a jogi instabilitás, a szerény közúti infrastruktúra. Mindezek "beépülnek" a szolgáltató által fizetett végső árba.
Szerbia esete, ahol a töltés ingyenes, azt mutatja, hogy a Tesla tud rugalmas lenni, amikor egy piacot szeretne ösztönözni. Románia azonban túllépte a "promóció" fázisát, és közvetlenül a monetizálás fázisába lépett, anélkül, hogy élvezné egy érett piac előnyeit.
A probléma nem csupán a 0,43 euró/kWh ár. A probléma az üzenet, amelyet közvetít, hogy Románia egy olyan piac, amelyet többet lehet adóztatni, mert nincs elegendő kritikus tömeg ahhoz, hogy számítson. Amíg az elektromos autók száma viszonylag alacsony marad, és az alternatív infrastruktúra nem fejlődik agresszíven, ez az üzenet nem fog változni. Az árak nem fognak csökkenni jóindulatból. Csak akkor fognak csökkenni, amikor az állomások telítettek lesznek, a verseny valódi lesz, és a román felhasználónak végre választási lehetőségei lesznek.