Majdnem a háztartások költségeinek fele az EU-ban élelmiszerre, lakhatásra és közlekedésre megy.

A nem alkoholos élelmiszerek és italok, a lakhatás, az energia és a víz, valamint a közlekedés együttesen 46%-át képviselték a háztartások fogyasztási kiadásainak 2026 januárjában. Az előző évhez képest az európaiak nagyobb arányt szántak a szabadidőre, sportra és kultúrára, éttermekre és szálláshelyekre, valamint oktatásra, míg a közlekedés és a kommunikáció aránya csökkent.

A háztartások fogyasztási kiadásainak közel fele három alapvető szükségleten összpontosul: élelmiszerek és nem alkoholos italok, lakhatás, víz és energia, valamint közlekedés. E három kategória együttesen 46%-át tette ki a teljes kiadásnak 2026 januárjában, a Eurostat szerint. A költségvetési struktúra megváltozott az előző év elejéhez képest, a szabadidő, sport és kultúra kiadásainak arányának látható növekedésével és a közlekedés arányának csökkenésével.

Röviden

A nem alkoholos élelmiszerek és italok, a lakhatás, a víz és energia, valamint a közlekedés együttesen 46%-át képviselték az EU háztartásainak fogyasztási kiadásainak 2026 januárjában.

A legnagyobb növekedés az 2025 januárjához képest a szabadidő, sport és kultúra területén volt, amelynek aránya 1,2 százalékponttal emelkedett a költségvetésben.

Az éttermek és a szálláshelyek 0,3 százalékponttal nőttek, míg az oktatás 0,1 százalékponttal.

A közlekedés aránya a háztartások kiadásaiban 0,4 százalékponttal csökkent, míg az információ és kommunikáció aránya 0,3 százalékponttal.

A Eurostat azt mutatja, hogy mindhárom nagy kategória, amely dominálja a háztartások költségvetését, jelentős áremelkedéseket tapasztalt az utolsó években legalább egy alkalommal.

A nem alkoholos élelmiszerek és italok a legnagyobb egyéni kategóriát képviselik a Eurostat által 2026 januárjára bemutatott struktúrában, szorosan követve a lakhatást, a vizet és az energiát, valamint a közlekedést. Ezek a három összetevő együttesen 46 eurót fogyasztanak el minden 100 euróból, amely a háztartások európai fogyasztási kiadásaiban szerepel. A költségvetés többi része az éttermek és szálláshelyek, a szabadidő és kultúra, a személyes szolgáltatások és szociális védelem, az egészségügy, a lakhatás fenntartása, ruházat, kommunikáció, pénzügyi szolgáltatások és oktatás között oszlik meg.

A három alapvető kategória magas aránya fontos a lakosság költségvetésébe érkező infláció szempontjából is. A Eurostat azt mutatja, hogy az élelmiszerek, a lakhatás, az energia és a közlekedés mind jelentős áremelkedéseket tapasztaltak az utolsó években legalább egy alkalommal. Egy olyan kategória erőteljes áremelkedése, amely a költségvetés nagy részét képviseli, láthatóbb hatást gyakorol a háztartás összes kiadására, mint egy hasonló mértékű növekedés egy alacsonyabb arányú kategóriában.

A költségvetési struktúra megváltozott 2025 januárja és 2026 januárja között, de a változások nem mind egy irányba haladtak. A legnagyobb növekedést a szabadidő, sport és kultúra területén regisztrálták, amelynek aránya 1,2 százalékponttal emelkedett egy év alatt. Az éttermek és a szálláshelyek 0,3 százalékpontot nyertek, míg az oktatás 0,1 százalékponttal nőtt.

A közlekedés a legnagyobb aránycsökkenést tapasztalta a költségvetésben, 0,4 százalékponttal, még ha továbbra is az egyik három nagy fogyasztási kategória marad. Az információ és kommunikáció kiadások aránya 0,3 százalékponttal csökkent. Ezek a változások a költségvetés relatív eloszlását írják le, és nem feltétlenül jelentik azt, hogy a háztartások abszolút értékben kevesebb pénzt költöttek azokra a kategóriákra, amelyek aránya csökkent.

A közlekedés fejlődése erős áringadozások után következett be az utolsó években. 2022-ben a közlekedés a legnagyobb áremelkedéseket tapasztalta az EU-ban, majd az áremelkedések üteme a következő években a általános átlag alá csökkent. Ezzel szemben más kategóriák, amelyek 2022-ben mérsékelt növekedést tapasztaltak, továbbra is átlag feletti áremelkedéseket regisztráltak a következő időszakban.

Az általános infláció az EU-ban 2,5% volt 2025-ben, jóval az 2022-ben regisztrált 9,2% alatt. Az áremelkedések azonban nem voltak egyenletesen elosztva: a biztosítási és pénzügyi szolgáltatások 2025-ben a Eurostat által nyomon követett 13 széles kategória közül a legnagyobb növekedést mutatták, 5,3%-ot, míg az információ és kommunikáció árai 1,7%-kal csökkentek. A kategóriák közötti eltérések fokozatosan befolyásolják a költségvetésben betöltött arányukat is.

A lakhatási költségek között is jelentős eltérések vannak a tagállamok között. A 2024-re vonatkozó árak összehasonlító adatai azt mutatják, hogy a lakhatás, a víz és az energia legalább 70%-kal meghaladta az EU átlagát Írországban, Luxemburgban és Dániában, míg Bulgáriában a szint 61%-kal az átlag alatt volt. Az élelmiszerek esetében az eltérések kisebbek voltak, 24%-kal az EU átlag felett Luxemburgban, míg Romániában 22%-kal az átlag alatt.

Ezek az árkülönbségek azt jelentik, hogy ugyanaz a kategória eltérő súlyt képviselhet egy háztartás költségvetésében az ország, a jövedelem és a helyi árak szintje függvényében. A szeptember 2-án közzétett adatok az egész Unióra vonatkozó aggregált struktúrát írják le, és nem feltételezik, hogy minden európai háztartás pontosan 46%-ot költ a három fő kategóriára. Azonban képet adnak arról, hogy mely áruk és szolgáltatások vonják el a lakosság legnagyobb részét a fogyasztás során az európai szinten.

A Eurostat a háztartások kiadási struktúráját is felhasználja a harmonizált fogyasztói árindex kiszámításához, amely az infláció tagállamok közötti összehasonlítására használt mutató. Azok a kategóriák, amelyekre a lakosság többet költ, fontosabb súlyt kapnak a számításban, mivel az árak változásaik nagyobb hatással van a fogyasztás összköltségére.

A költségvetés eloszlásán túl a Eurostat adatai azt mutatják, hogy az egy főre jutó tényleges fogyasztás az EU-ban 26.360 euróról 2024-ben 27.480 euróra nőtt 2025-ben. Ez a mutató a háztartások fogyasztását tartalmazza, és a materiális jólét összehasonlítására használják, beleértve az árkülönbségek kiigazítását is az országok között.

Az eltérések továbbra is jelentősek. 2025-ben az egy főre jutó tényleges fogyasztás, amelyet a vásárlóerő alapján állapítottak meg, Luxemburgban az EU átlagának 163,7%-án állt, míg Magyarország 71,6%-on, Bulgária 72,3%-on és Lettország 74,5%-on volt. Ez a mutató a lakosság rendelkezésre álló összfogyasztásának eltéréseit mutatja, és kiegészíti az információt arról, hogy a háztartások hogyan osztják el a kiadásokat a főbb kategóriák között.

A háztartások költségvetési struktúrájára vonatkozó adatok a harmonizált fogyasztói árindexhez használt súlyokból származnak. Ezek tükrözik a különböző áruk és szolgáltatások relatív fontosságát a háztartások fogyasztásában, és lehetővé teszik az évről évre történő változások megfigyelését.

A Eurostat 2026. szeptember 2-án tette közzé az elemzést a Key figures on Europe 2026 kiadás alapján. A kiadvány olyan mutatókat gyűjt össze, amelyek a népességre, az életkörülményekre, a gazdaságra, az árakra, a fogyasztásra, az üzletekre, az energiára és a környezetre vonatkoznak.

https://2eu.brussels/ro/news/aproape-jumatate-din-cheltuielile-gospodariilor-din-ue-merg-pe-alimente-locuinta-si-transport