A lakások ismét drágulnak az EU-ban, és az eladások 2025-re a legtöbb országban nőttek.

A lakások árai 2026 első negyedévében 5,1%-kal nőttek az Európai Unióban a 2025-ös év azonos időszakához képest, míg a bérleti díjak 3,0%-kal emelkedtek, derül ki az Eurostat adataiból. 2025-ben a lakáseladások a legtöbb EU-s tagállamban nőttek, ahol elérhetőek adatok, miután a kamatok, az infláció és az építési költségek nyomást gyakoroltak az európai ingatlanpiacra.

A lakások árai ismét emelkedtek az Európai Unióban 2026 elején, miközben a lakáseladások a legtöbb tagállamban növekedtek, ahol elérhetőek adatok. Az Eurostat azt mutatja, hogy 2026 első negyedévében a házak és lakások árai 5,1%-kal voltak magasabbak az EU-ban, és 4,7%-kal magasabbak az eurozónában a 2025-ös év azonos időszakához képest.

Röviden

1. A lakások árai 5,1%-kal nőttek az EU-ban és 4,7%-kal az eurozónában 2026 első negyedévében a 2025 első negyedévéhez képest.

2. A bérleti díjak 3,0%-kal nőttek az EU-ban ugyanebben az időszakban.

3. Az előző negyedévhez képest a lakások árai 1,2%-kal nőttek, míg a bérleti díjak 0,7%-kal emelkedtek.

4. 2025-ben a lakáseladások 15-ből 18 EU-s tagállamban nőttek, ahol elérhetőek adatok.

5. A legnagyobb növekedések a lakáseladásokban 2025-ben Szlovéniában, Litvániában és Ausztriában voltak.

Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy az európai ingatlanpiac a 2023-as korrekció után ismét növekedésnek indult. A lakások árai több negyedévben csökkentek a 2022-es csúcs után, majd 2024-ben ismét emelkedni kezdtek. 2026 első negyedévében az éves növekedés továbbra is erős maradt: 5,1%-kal az EU-ban és 4,7%-kal az eurozónában.

2025 negyedik negyedévéhez képest a lakások árai 1,2%-kal nőttek az EU-ban. A bérleti díjak 0,7%-kal emelkedtek az előző negyedévhez képest, és 3,0%-kal a 2025 első negyedévéhez képest. A fejlődés megerősíti a két piac közötti ütembeli eltérést: a bérleti díjak folyamatosabban emelkednek, míg a lakások árai az utóbbi években nagyobb ingadozásokat mutattak.

2026 első negyedévében a lakások árai éves szinten 25 tagállamban nőttek, ahol elérhetőek adatok, és csak egy államban csökkentek. Az egyetlen éves csökkenés Finnországban volt, -2,0%. A legnagyobb növekedések Portugáliában, +17,8%, Bulgáriában, +14,8%, és Szlovákiában, +14,4% voltak.

Az előző negyedévhez képest a lakásárak négy országban csökkentek: Belgiumban és Finnországban, mindkettő -0,8%, Franciaországban -0,6%-kal, és Magyarországon -0,5%-kal. A legnagyobb negyedéves növekedések Bulgáriában, +6,2%, Portugáliában, +3,8%, és Szlovákiában, +3,6% voltak.

Az Eurostat azt is mutatja, hogy 2025-ben a házak többsége a legtöbb országban, ahol elérhetőek adatok, eladásra került. A lakáseladások 15-ből 18 tagállamban nőttek, ahol elérhetőek adatok, és háromban csökkentek. A csökkenések Horvátországban, -4,1%, Bulgáriában, -2,5%, és Lengyelországban, -1,1% voltak.

A legnagyobb növekedések a tranzakciók számában 2025-ben Szlovéniában, +29,9%, Litvániában, +22,8%, és Ausztriában, +21,4% voltak. A tranzakciós adatok önkéntesen kerülnek benyújtásra a tagállamok által, és magukban foglalják az új és meglévő lakások, apartmanok és házak eladását, amikor a vásárló háztartás.

A lakáseladások növekedése egy vegyes 2024-et követően következik be. Abban az évben, 2023-hoz képest, a tranzakciók száma hat országban csökkent, és tizenkettőben nőtt. A legnagyobb csökkenések 2024-ben Szlovéniában, Horvátországban és Franciaországban voltak, míg a legnagyobb növekedések Luxemburgban, Magyarországon és a Hollandia voltak.

Hosszú távon a lakásárak és a bérleti díjak közötti különbség sokkal nagyobb. Az Eurostat azt mutatja, hogy 2010 és 2024 között a lakásárak az EU-ban 53%-kal nőttek, míg a bérleti díjak 25%-kal emelkedtek. Ugyanebben az időszakban az összesített infláció 39% volt.

A lakások ára 2010 és 2024 között minden tagállamban emelkedett, kivéve Olaszországot és Ciprust. A legnagyobb növekedések Magyarországon, +231%, Észtországban, +228%, és Litvániában, +179% voltak. A bérleti díjak minden tagállamban emelkedtek, kivéve Görögországot, ahol 16%-kal csökkentek.

A lakhatás költségei nagyon eltérőek az államok között. 2024-ben az EU háztartásai átlagosan a rendelkezésre álló jövedelmük 19%-át költötték lakhatásra. Görögországban az arány 36% volt, ami a legmagasabb az EU-ban, ezt követte Dánia 26%-kal, és Svédország és Németország, mindkettő 25%-kal. Cipruson a legkisebb arány 11% volt.

A 60%-nál alacsonyabb jövedelmű emberek számára a lakhatás sokkal nehezebb terhet jelent a költségvetésben. Az EU szintjén átlagosan ez a kategória a rendelkezésre álló jövedelmük 37%-át költötte lakhatásra, míg a 60%-os jövedelmi küszöb felettiek 16%-ot költöttek.

2024-ben az EU városi népességének közel 10%-a olyan háztartásokban élt, ahol a lakhatási költségek meghaladták a rendelkezésre álló jövedelmük 40%-át. A vidéki területeken ez az arány 6% volt. A legmagasabb lakhatási költségek túlsúlyos arányai a városokban Görögországban, 29%, és Dániában, 23% voltak.

Az Eurostat azt mutatja, hogy 2024-ben az EU-ban a lakosság 9%-a élt olyan háztartásokban, ahol hátralékok voltak a jelzáloggal, bérleti díjjal vagy közüzemi díjakkal. Görögországban volt a legmagasabb arány, 43%, ezt követte Bulgária, 19%, és Románia, 15%. A legalacsonyabb arányok Csehországban, 3%, és Hollandiában és Lengyelországban, mindkettő 4% voltak.

A lakhatási helyzet nem csupán az árakról szól. 2024-ben az EU háztartásainak 68%-a olyan háztartásokban élt, ahol a háztartás tulajdonában lévő házban laktak, míg 32%-uk bérelt lakásban. Románia volt a legmagasabb tulajdonosi arány, 94%, ezt követte Szlovákia, 93%, Magyarország, 92%, és Horvátország, 91%. Németország volt az egyetlen EU-s ország, ahol a bérlők voltak többségben, 53%.

A lakhatás minősége továbbra is egyenlőtlen. 2024-ben az EU lakosságának 17%-a zsúfolt lakásokban élt, ami csökkenés a 2010-es 19%-hoz képest. A legmagasabb arányok Romániában, 41%, Lettországban, 39%, és Bulgáriában, 34% voltak. Ezzel szemben Cipruson 2%, Máltán 4%, és Hollandiában 5% volt.

Ugyanebben az évben az EU lakosságának 9%-a nem tudta megfelelően fűteni a lakását. A legmagasabb arányok Bulgáriában és Görögországban, mindkettő 19%, ezt követte Litvánia és Spanyolország, mindkettő 18%-kal. Finnország, Szlovénia és Lengyelország a legalacsonyabb arányokkal rendelkezett, 3% alatt.

Az Eurostat adatai egy olyan ingatlanpiacot vázolnak fel, ahol az árak ismét emelkednek, a bérleti díjak továbbra is növekednek, és a tranzakciók több országban helyreálltak. A háztartások számára a nyomás nemcsak a vásárlási árakkal, hanem a bérleti díjakkal, közüzemi költségekkel, hátralékokkal és a lakhatás arányával is összefügg a rendelkezésre álló jövedelemhez képest.

Az indikátorok új és meglévő lakásokra vonatkoznak, amelyeket háztartások vásároltak, és a tranzakciós statisztikákat önkéntesen nyújtják be a tagállamok.

https://2eu.brussels/ro/stiri/locuintele-se-scumpesc-din-nou-in-ue-iar-vanzarile-au-crescut-in-cele-mai-multe-tari-in-2025