Románia a legkisebb közfinanszírozást biztosítja az oktatásra az EU-ban: 3% a GDP-ből, szemben az európai átlaggal, ami 4,7%.

Az Eurostat 2023-as adatai Romániát az utolsó helyre sorolják az Unióban, mind a közoktatásra fordított közkiadások GDP-hez viszonyított arányát, mind pedig az egy diákra vagy hallgatóra évente átlagosan költött összeget tekintve. Az EU szintjén a közfinanszírozás 4,7%-on maradt a GDP-hez viszonyítva, ami alatta van a 2020-as 5%-os csúcsnak.

Románia 2023-ban a legkisebb közoktatásra fordított közkiadások arányával rendelkezett az Európai Unióban, ami 3%-ot jelentett a bruttó hazai termékből, míg az EU átlaga 4,7% volt. Az Eurostat adatai azt is mutatják, hogy Románia a legkisebb átlagos kiadást fordította diákonként vagy hallgatónként a hasonló információkkal rendelkező államok között, évi 2.775 eurót.

Röviden

1.A közoktatásra fordított közkiadások 2023-ban az EU GDP-jének 4,7%-át tették ki, ugyanazt a szintet képviselve, mint 2022-ben, és 0,3 százalékponttal elmaradva a 2020-as 5%-os csúcstól.

2.Svédország a legmagasabb arányt képviselte az EU-ban, 6,8%-kal a GDP-ből, ezt követte Finnország 6,3%-kal, Belgium 6,2%-kal és Dánia 6,1%-kal.

3.Románia az utolsó helyen állt, 3%-kal a GDP-ből, ezt követte Görögország 3,3%-kal, Málta 3,4%-kal és Magyarország 3,6%-kal.

4.A romániai oktatási intézmények átlagos összkiadása diákonként 2.775 euró volt, ami a legalacsonyabb érték. Luxemburgban ez 27.531 euróra emelkedett.

5.Az EU legtöbb államában a közoktatásra fordított pénzek legnagyobb része az alap- és középfokú oktatásra irányul, míg a tanárok bére a legfőbb kiadási kategória sok rendszerben.

A közoktatásra fordított közkiadások az Európai Unióban 2023-ban stabilan 4,7%-on maradtak a GDP-hez viszonyítva, ugyanazon a szinten, mint az előző évben. Az arány azonban még mindig alacsonyabb, mint 2020-ban, amikor a közfinanszírozás 5%-ra emelkedett az Unió gazdaságában, ami a legmagasabb szint volt a statisztikai sorozat kezdete óta 2012-ben.

A mutató magában foglalja a közfinanszírozást az oktatási rendszer számára az óvodától az egyetemi és doktori képzésig, de kizárja a kisgyermekek számára szánt korai oktatást.

A tagállamok közötti eltérések jelentősek. Svédország 6,8%-ot szánt az oktatásra a GDP-ből, ami a legmagasabb arány az Unióban. Finnország 6,3%-ot, Belgium 6,2%-t, míg Dánia 6,1%-t ért el.

A többi tagállam közül a közkiadások 3,9% és 5,3% között mozogtak a GDP-hez viszonyítva.

Románia jóval ezen a tartományon belül van, 3%-kal. Ezt követi Horvátország 3,1%-kal, a 2022-es adatok alapján, Görögország 3,3%-kal, Málta 3,4%-kal és Magyarország 3,6%-kal.

A GDP-hez viszonyított arány azt mutatja, hogy az állam gazdasági forrásaiból mennyi irányul az oktatásra, de nem jelzi, hogy mennyi pénz jut valójában egy diákra vagy hallgatóra. Az Eurostat ezért adatokat is szolgáltat az oktatási intézmények kiadásairól a beiratkozott személyek számához viszonyítva.

Ez alapján Románia a rangsor alján áll. Az egy diákra vagy hallgatóra jutó éves kiadás 2.775 euró volt.

Bulgária, a következő állam, amely alacsony értéket mutatott az Eurostat által, átlagosan 3.754 eurót költött diákonként.

A legtöbb EU-tagállamban az éves kiadások 3.754 eurótól Bulgáriában 15.323 euróig Dánia esetében terjedtek.

Luxemburg jóval ezen a tartományon felül áll, átlagosan 27.531 eurót költve diákonként.

Ezek az értékek magukban foglalják mind a köz-, mind a magánforrásokat, amelyek az oktatási intézményeket finanszírozzák, és nem szabad összekeverni azzal az összeggel, amelyet közvetlenül egy diák vagy hallgató kap. Ezek fedezik az intézmények költségeit, beleértve a személyzetet, az épületeket, az anyagokat, az adminisztrációt és a diákoknak nyújtott szolgáltatásokat.

Az oktatási rendszerek felépítése államonként eltérő, ami befolyásolja a összehasonlításokat. A bérköltségek, az osztályok mérete, a tanárok szintje, a diákok száma és az intézmények szervezése jelentős eltéréseket okozhat az országok között.

A diákpopuláció csökkenése a diákra jutó kiadást is módosíthatja. Ha egy állam megőrzi ugyanazt a költségvetést, de kevesebb beiratkozott gyermeke van, akkor a diákra jutó átlagos összeg még a teljes finanszírozás növelése nélkül is emelkedhet.

Az Eurostat azt mutatja, hogy európai szinten az oktatás legfőbb finanszírozási forrása az állam. Az országoktól függően a kormányok a teljes finanszírozás 64% és 94,8% között biztosították.

A legalacsonyabb arányú kormányzati finanszírozás Görögországban volt, 64%-kal, míg a legmagasabb Luxemburgban, 94,8%-kal.

Bizonyos államokban a háztartások, vállalatok és más magán szervezetek sokkal fontosabb szerepet játszanak. A magánforrások az oktatás finanszírozásának egyötödétől egynegyedéig terjedtek Portugáliában, Máltán és Spanyolországban, és több mint egynegyedet tettek ki Cipruson és Görögországban.

A pénzek elosztása szintén eltérő a különböző oktatási szintek között. Az EU szintjén a 2023-as kiadások legnagyobb része, 40,5%, az alap- és alsó középfokú oktatásra irányult.

A felsőoktatás 26,3%-ot kapott a kiadásokból, míg a felső középfokú és nem felsőfokú poszt-szekundáris oktatás 21,2%-ot.

A korai oktatás 12%-ot képviselt a teljesből.

Az alap- és középfokú oktatás volt a legnagyobb kiadási kategória az összes tagállamban, ahol elérhetőek adatok.

A felsőoktatás fontossága azonban jelentősen eltér. A felsőoktatásra fordított kiadások Luxemburgban csak 11%-ot tettek ki a teljesből, míg Dániában 38,1%-ot, Ausztriában pedig 34,1%-ot.

A legtöbb olyan államban, ahol összehasonlítható információk állnak rendelkezésre, a diákra jutó átlagos költség a képzés szintjével nő, és az egyetemek a legmagasabb diákra jutó kiadással rendelkeznek.

A finanszírozás főként a működési költségekre, különösen a személyzetre irányul. A 16 olyan államban, ahol az Eurostat részletes összehasonlítható adatokat gyűjtött, a tanárok bére a legtöbb oktatási intézmény kiadásának többségét tette ki.

A beruházások az épületekbe, berendezésekbe és egyéb eszközökbe kisebb arányt képviselnek. Románia és Belgium a tőke kiadások arányát 5% alatt tartotta a köz- és tőke kiadások összesen.

Görögországban, Magyarországon, a Hollandia, Szlovákia és Lengyelországban, valamint néhány más államban a tőkeberuházások legalább 10%-ot képviseltek.

Az adatok jelentős eltéréseket mutatnak a diákok, hallgatók és családok közvetlen pénzügyi támogatásában.

A felsőoktatás esetében az EU átlagos közfinanszírozása 1.801 euró volt diákonként 2023-ban. Ez magában foglalhatja a ösztöndíjakat, állami hiteleket és egyéb közvetlen támogatási formákat, amelyek a hallgatói státuszhoz kapcsolódnak.

Dánia átlagosan 8.204 eurót biztosított diákonként a felsőoktatásban. Írország, a 2022-es adatok alapján, 8.300 eurót ért el.

Svédország, Hollandia és Németország mindegyike meghaladta a 3.000 eurót diákonként.

A másik végén az átlagos támogatás mindössze 9 euró volt diákonként Lettországban. Az eltérések tükrözik a különböző államok által alkalmazott egyetemi díjak, ösztöndíjak, hitelek és szociális védelmi rendszerek nagyon eltérő módját.

A legtöbb országban a közvetlen támogatás a felsőoktatásban a legfőbb formája az ösztöndíjak.

Magyarország, Hollandia és Svédország azok között az államok között van, ahol a hitelek a közvetlen pénzügyi támogatás többségét képviselik.

Az Eurostat hangsúlyozza, hogy ezek az adatok nem fedik le az összes támogatási formát. A családok és a hallgatók adókedvezményeket, közlekedési, szállás, étkezési vagy egyéb támogatásokat is kaphatnak, amelyek nem jelennek meg teljes mértékben a közvetlen pénzügyi támogatás mutatójában.

A közoktatási kiadások adatai magukban foglalják az intézmények finanszírozását, a háztartásoknak és hallgatóknak nyújtott átutalásokat, valamint a magán hozzájárulásokat, közös UNESCO, OECD és Eurostat módszertan alkalmazásával, hogy lehetővé tegyék az államok közötti összehasonlítást.

A finanszírozás szintje nem méri közvetlenül az oktatási eredmények minőségét, de megmutatja azokat az erőforrásokat, amelyeket a társadalmak az iskolákra, egyetemekre, személyzetre, infrastruktúrára és a diákok, hallgatók támogatására fordítanak. 2023-ban Románia az EU legalacsonyabb szintjén állt, mind a közfinanszírozás GDP-hez viszonyított arányát, mind pedig az egy diákra vagy hallgatóra jutó kiadást tekintve.

https://2eu.brussels/ro/news/romania-are-cea-mai-mica-finantare-publica-pentru-educatie-din-ue-3-din-pib-fata-de-media-europeana-de-47