Bár az INSCOP az elmúlt napokban több közvélemény-kutatási adatot is közzétett, a hét fő témája továbbra is a szándékokra, vagy inkább úgy kellene fogalmaznom, a szavazási preferenciákra vonatkozó adatsor maradt… És igen, az AUR támogatottsága 39%-ról (2026 szeptembere) novemberre 34%-ra csökkent. Mivel az INSCOP a számokhoz, nem pedig jóslatokhoz tartotta magát, annak megállapítása, hogy bizonyos százalékpontok az AUR-tól a PSD-hez kerültek, csak akkor jelent meg, amikor erre empirikus bizonyítékok álltak rendelkezésre.
Természetesen korábban is beszéltünk már ezekről a dolgokról – a szándék egy dolog, és összefügg a választási kontextussal; a preferencia pedig olyan orientáció, amely talán nem egy közvetlen választási helyzetből fakad. Bár manapság ki tudja?
Az első megfigyelés az, hogy két számítási alap alkalmazásával (a listáról pártot választó válaszadók, illetve a listáról pártot választó és azt állító válaszadók, hogy biztosan elmennek szavazni) azt tapasztaljuk, hogy az AUR esetében nincs pontszámbeli különbség a két forgatókönyv között. A PSD, amely továbbra is a második helyen áll, és szeptemberhez képest növekedést mutat, 3%-os eltérést mutat a két forgatókönyv között; a biztos szavazást ígérő választók alapján számított érték enyhén kedvezőtlenebb. A PNL esetében a két forgatókönyv szintén viszonylag azonos, míg a negyedik helyen álló USR-nél ismét mintegy 3%-os különbség van a két feltételezés között, de a magasabb érték a részvétel mellett elkötelezett választóknál jelenik meg, nem a hipotetikus választóknál, mint a PSD esetében.
Természetesen a választópolgárok nem krumpliszsákok, amelyeket egyik szekérről a másikra lehet átrakni, és a százalékokat minden egyes teljes sokasághoz viszonyítva kell értelmezni, nem csupán hónapról hónapra összehasonlítva. Ha azonban a részvétel mellett elkötelezett szavazókat nézzük, a szeptember és november közötti preferenciaátvitel az AUR-tól a PSD felé nagyon is valószínű. Ez összhangban áll a PSD utóbbi időszakban elért sikerével a kormány megalakítása terén a hosszú interregnum után (nevezzük így…), valamint számos olyan vonzó üzenettel is, amelyek legalább bizonyos szuverenista témák iránt érzékeny választókat szólítanak meg. Ne feledjük, amit korábban egy másik cikkben megállapítottunk: az AUR választói meglehetősen összetettek, és több, az emberek sérelmei alapján elkülönülő klaszterből állnak, nem feltétlenül ideológiailag homogén csoportot alkotnak. És azt se feledjük, hogy az AUR választói egy ponton elsősorban a PSD rovására növekedtek, különösen akkor, amikor az idősebb népesség körében is megjelentek a párt szimpatizánsai; kezdetben az AUR inkább a fiatal, valamint más szociodemográfiai szempontból meglehetősen sajátos profillal rendelkező választók politikai opciója volt.
Egy híres mondást parafrazálva úgy tűnik, hogy a PSD kezdi, vagy legalábbis megpróbálja visszaszerezni választóit, nem feltétlenül szuverenista jelzéseket adva, hanem olyan témák és aggodalmak mentén határozva meg őket, amelyek ezt a választói réteget az AUR szimpatizánsai közé sodorták. Az ő tézisük az volt, hogy a PNL-lel való együttkormányzás idején az európaiság és a szuverenizmus közötti polarizáció (nem mindenki ért egyet ezekkel a címkékkel, de egyelőre segítenek) azt a benyomást keltette, hogy a PSD már nem szólítja meg választói egy részét, vagy legalábbis nem ismeri el bizonyos aggodalmaikat. Még kérdéses, hogy e választói réteg mekkora részét tudja visszahódítani a PSD, és ez attól is függ, mit tesz a továbbiakban az AUR, ahogyan az AUR választóinak dinamikája a továbbra is megoldatlan AUR–Călin Georgescu-kettősségtől is függhet.
Ugyanezek az adatok azt is mutatják, hogy a PNL–USR szövetség terve kedvező fogadtatásra talál a két párt választói körében, és jelenleg ezt az esetleges szövetséget a politikai rangsor második helyére helyezné.
Legfrissebb hírek
09:01
09:01
08:47
08:31
08:30
További hírek megtekintése