Az AUR 40% fölé kerül: miért mondja az INSCOP igazgatója, hogy a nagy pártok táplálják a radikalizálódást

Az INSCOP igazgatója, Remus Ștefureac arra figyelmeztet, hogy a hagyományos pártokba vetett bizalom összeomlása, az elhúzódó politikai válság és a gazdasági elégedetlenség egyre több választót terel az AUR felé. Reálisnak tartja azt a forgatókönyvet, amelyben George Simion pártja egyedül szerzi meg az abszolút többséget, hiteles alternatíva hiányában.

Az Aktual 24-nek adott interjúban, amely az AfD által Szász-Anhaltban elért nagyon magas eredménnyel való összehasonlításból és abból a felvetésből indult ki, hogy Románia hasonló helyzeten megy keresztül, amelyben az AUR láthatóan a társadalmi és politikai frusztrációk fő haszonélvezőjévé vált, Ștefureac azt mondja, nem az AUR körülbelül 40%-os támogatottságának fennmaradása lepi meg, hanem az, hogy a párt nem erősödik még tovább, figyelembe véve az egymást követő válságokat és a kormányzás koherenciájának hiányát.

Az INSCOP igazgatója hangsúlyt helyez a hagyományos pártok megrekedésére, a közöttük zajló vitákra és arra, hogy képtelenek működőképes politikai kompromisszumot kialakítani. Véleménye szerint az emberek magasabb árakat, súlyosabb számlákat és kevés gazdasági lehetőséget látnak, a politikai osztálytól azonban nem kapnak egyértelmű fejlesztési programot. A közérdekű napirend és a pártok napirendje közötti szakadék termékeny talajt teremthet a radikális populizmus számára.

Ștefureac kijelenti, hogy a radikális oldal választási potenciálja már most is nagyon nagy: ha összeadjuk az AUR, valamint az olyan formációk támogatottságát, mint a SOS vagy a POT, a választási szándék meghaladja a 46-47%-ot. Azt is mondja, hogy új és hiteles alternatívák hiányában ezek a szavazatok még inkább megszilárdulhatnak.

Egy másik felhozott érv a társadalmi elhagyatottság érzése, amely Kelet-Németországban és Romániában is tapasztalható, ahol továbbra is erős a kommunizmus iránti nosztalgia. Szerinte az AUR nemcsak a vidéki térségekben, a diaszpórában és a kisvárosokban élő választókat vonzza, hanem olyan kategóriákat is, mint a kisvállalkozók, a megélhetési költségekkel és a kilátástalansággal szembeni elégedetlenség hátterében.

Ștefureac ugyanakkor elutasítja a totalitarizmus felé való küszöbönálló elmozdulás gondolatát. Azt mondja, hogy a román társadalom 35 év alatt a kormányváltásokkal és az aktív civil társadalommal bizonyította ellenálló képességét, ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi válság negatív hatásai már láthatók, és súlyosabbá válhatnak.