Európa gyorsan öregszik, és a nyomás a születési arányban, a migrációban és az életkilátásokban látható.

Az Európai Unió 2025 elején 451 millió lakossal rendelkezett, körülbelül egymillióval többel, mint az előző évben, de a demográfiai adatok egyre öregedő népességet mutatnak. A 65 éves vagy annál idősebb személyek aránya 22%-ra emelkedett, a medián életkor 44,9 évre nőtt, a termékenységi ráta pedig 1,34 gyermekre csökkent nőnként.

Az Európai Unió 2025. január 1-jén 451 millió lakossal rendelkezett, körülbelül egymillióval többel, mint 2024-ben, de az új demográfiai adatok egy olyan Európát mutatnak, ahol a népesség öregszik, a születési arány alacsony marad, és a migráció fontos szerepet játszik a népesség alakulásában.

Röviden

Az Európai Unió 2025 elején 451 millió lakossal rendelkezett, szemben a 2005-ös 435 millióval.

A 65 éves vagy annál idősebb személyek 2025-ben az EU népességének 22%-át képviselték, szemben a 2005-ös 17%-kal.

A medián életkor az Európai Unióban 2005-ben 39,6 évről 2025-re 44,9 évre nőtt.

A termékenységi ráta 2024-ben 1,34 gyermek volt nőnként, ami alatta marad a 2,1-es szintnek, amely a népesség hosszú távú stabilitásához szükséges.

2024-ben közel 6 millió ember immigrált az EU tagállamaiba, míg 3,1 millió ember emigrált egy tagállamból.

A 2026-os interaktív kiadványban közzétett adatok, a „Demográfia Európában” című kiadványban, fontos demográfiai változást vázolnak fel a polgárok, a közigazgatás és a munkaerőpiac számára. Az Európai Unió nemcsak lassan növekvő népességgel néz szembe, hanem a korstruktúra megváltozásával is, amely következményekkel jár a nyugdíjak, az egészségügy, a hosszú távú gondozás, az oktatás, a lakhatás és a munkaerő mobilitása szempontjából.

A legnépesebb öt tagállam Németország volt 84 millió lakossal, Franciaország 69 millióval, Olaszország 59 millióval, Spanyolország 49 millióval és Lengyelország 36 millióval. Ezek az öt ország együtt a lakosság 66%-át képviselték az Európai Unióban.

A másik végletben a legkevésbé népes tagállamok Málta volt 574 000 lakossal, Luxemburg 682 000-rel és Ciprus 983 000-rel. A különbségek azt mutatják, mennyire egyenlőtlenül oszlik el a népesség az Európai Unión belül, a nagyon nagy államok és az egymillió alatti lakosságú államok között.

Az elmúlt két évtizedben az EU népessége 435 millióról 451 millióra nőtt, ami 4%-os növekedést jelent. A növekedés nem volt egyenletes. Tizenkilenc tagállam népessége nőtt, míg nyolc csökkenést mutatott.

A legnagyobb relatív növekedések Luxemburgban voltak, 48%, Máltán 43%, Cipruson 34%, és Írországban 32%. A legnagyobb relatív csökkenések Lettországban voltak, -17%, Bulgáriában -16%, Litvániában -14%, Romániában -11%, és Horvátországban -10%.

Abszolút értelemben a legnagyobb népességnövekedés Franciaországban és Spanyolországban volt, mindkettő körülbelül 6 millió lakossal. A legnagyobb abszolút csökkenések Romániában és Lengyelországban voltak, mindkettő körülbelül 2 millió lakossal kevesebb, és Bulgáriában, körülbelül 1 millióval kevesebb.

A népesség öregedése az egyik legszembetűnőbb tendencia. 2025-re az Európai Unióban 99 millió 65 éves vagy annál idősebb ember élt, ami a népesség 22%-át jelenti. 2005-ben ennek a korcsoportnak az aránya 17% volt.

A 80 éves vagy annál idősebb személyek 2025-ben az EU népességének 6%-át képviselték. A legnagyobb arányok Olaszországban voltak, közel 8%-kal, majd Németország, Görögország és Portugália következett, mindegyik 7%-kal. Minden tagállamban a 80 éves vagy annál idősebb személyek száma az elmúlt 20 évben nőtt.

Ugyanakkor a 15 év alatti gyermekek és serdülők 14%-át képviselték az EU népességének, azaz 65 millió embert. Írországban volt a legnagyobb arány ebben a korcsoportban, közel 19%-kal, míg Olaszországban a legkisebb, 12%-kal.

A 19 év alatti fiatalok 20%-át képviselték az EU népességének 2025 elején. A legnagyobb arányok Írországban voltak, 25%-kal, majd Franciaország és Svédország következett, mindkettő 23%-kal. A legkisebb arány Málta volt, 16%-kal. Minden tagállamban a 19 év alatti személyek aránya az elmúlt 20 évben csökkent.

A medián életkor más képet ad az öregedésről. Az Európai Unió szintjén ez 2005-ben 39,6 évről 2025-re 44,9 évre nőtt. 2025-ben a legmagasabb medián életkor Olaszországban volt, 49,1 év, majd Bulgária és Portugália következett, mindkettő 47,3 évvel, és Görögország 47,2 évvel.

A legalacsonyabb medián életkor Írországban volt, 39,6 év, Luxemburgban 39,8 év, és Máltán 40 év. 2005 és 2025 között a medián életkor a legnagyobb mértékben Romániában nőtt, 8,6 évvel, majd Portugáliában 8,1 évvel, és Görögországban 8 évvel.

A nők és férfiak közötti különbség a népesség szerkezetében is látható. 2025. január 1-jén az Európai Unióban 230 millió nő és 221 millió férfi élt. Az arány 104,2 nő volt 100 férfira, ami azt jelenti, hogy 4,2%-kal több nő élt, mint férfi.

A várható élettartam hozzájárul ehhez a demográfiai képhez. 2024-ben az Európai Unióban a születéskor várható élettartam 81,5 évre volt becsülve. A legmagasabb értékek Spanyolországban voltak, 84 év, Svédországban 83,8 év, és Olaszországban 83,7 év. A legalacsonyabb értékek Bulgáriában 75,8 év, Lettországban 76,4 év, és Romániában 76,5 év voltak.

A nők átlagosan tovább éltek, mint a férfiak. 2024-ben a várható élettartam 84,1 év volt a nők számára és 78,9 év a férfiak számára, ami 5,2 év különbséget jelentett. A nők és férfiak közötti különbség minden tagállamban megvolt.

A születési arány továbbra is az egyik legfontosabb adat az Európa jövőbeli demográfiájához. 2024-ben az Európai Unióban a bruttó születési arány 7,9 élve született gyermek volt 1000 főre. A legmagasabb arányok Cipruson voltak, 10,0, Írországban 9,9, és Franciaországban 9,6. A legalacsonyabbak Olaszországban 6,3, Spanyolországban 6,5, Litvániában és Görögországban, mindkettő 6,6.

A termékenységi ráta 2024-ben 1,34 gyermek volt nőnként, ami csökkenést jelentett az 2004-es 1,46-hoz képest, és alatta maradt a 2,1-es szintnek, amelyet a népesség hosszú távú stabilitásához szükségesnek tartanak. A legmagasabb értékek Bulgáriában voltak, 1,72 gyermek nőnként, míg a legalacsonyabb Máltán 1,01.

A nők első gyermekük születésének életkora nőtt. Az Európai Unióban az átlag 28,9 évről 2014-ben 29,9 évre nőtt 2024-re. A legmagasabb átlagos életkor az első gyermeknél Olaszországban volt, 31,9 év, Luxemburgban 31,6 év, és Spanyolországban 31,5 év. A legalacsonyabb Bulgáriában volt, 26,9 év, Romániában 27,2 év, és Szlovákiában 27,4 év.

2024-ben az Európai Unióban körülbelül 3,6 millió gyermek született. A 40 éves vagy annál idősebb anyák által szült gyermekek aránya 6% volt, ami kétszerese a 2004-es 3%-nak. A legmagasabb arányok a 40 éves vagy annál idősebb anyák esetében Görögországban voltak, 11%, Spanyolországban 10%, Olaszországban és Írországban, mindkettő 9%-kal.

Az adatok azt is mutatják, hogy 2024-ben az Európai Unióban több haláleset történt, mint születés. A népesség természetes változásának bruttó rátája, a született élve születettek és a halálesetek közötti különbség, -2,8 volt. A legnagyobb negatív értékek Lettországban voltak, -7,4, Bulgáriában -7,3, és Litvániában -6,4. A legnagyobb pozitív értékek Írországban voltak, +3,4, Cipruson +3,1, és Luxemburgban +2,9.

A migráció továbbra is központi eleme a demográfiai változásnak. 2024-ben közel 6 millió ember immigrált az Európai Unió tagállamaiba. Ebből 4,2 millió, azaz 74% kívülről érkezett az EU-ba, míg 1,5 millió, azaz 26% korábban egy tagállamból egy másikba költözött.

A legnagyobb számú bevándorlót Spanyolországban regisztrálták, 1,289 millió ember, Németországban 1,079 millió, Olaszországban 452 000, és Franciaországban 439 000. Ezek a négy ország együtt 57%-át kapták a 2024-ben az EU tagállamaiba bevándorlóknak.

Ugyanebben az évben 3,1 millió ember emigrált az EU tagállamaiból. Ebből 1,5 millió egy másik tagállamba költözött, míg több mint 1,5 millió az EU-n kívülre. Körülbelül 0,1 millió emigráns esetében a következő tartózkodási hely ismeretlen volt.

A mobilitás és a állampolgárság azt mutatja, mennyire sokszínűvé vált az EU népessége. 2025. január 1-jén az Európai Unió népességének közel 10%-a, azaz 45 millió ember, más ország állampolgárságával rendelkezett, mint ahol élt. Ebből 14 millió más EU tagállam állampolgára volt, míg körülbelül 31 millió egy EU-n kívüli ország állampolgára volt.

Luxemburgban volt a legmagasabb arány a más EU tagállamok állampolgárai között, 36%, majd Ciprus és Ausztria következett, mindkettő 10%-kal. Az EU-n kívüli állampolgárok esetében a legmagasabb arányok Máltán voltak, 21%, Észtországban 16%, és Cipruson 15%.

2024-ben a tagállamok körülbelül 1,2 millió embernek adtak állampolgárságot, ami 12%-kal több, mint 2023-ban. A legnagyobb csoportok, akik EU tagállam állampolgárságát szerezték meg, a szírek voltak, 110 000 fő, a marokkóiak 97 000, és az albánok 48 000.

A demográfiai adatok nemcsak azt írják le, hány ember él az Európai Unióban. Megmutatják, hogyan változik az európai társadalmak szerkezete. Az öregedő népesség nyomást gyakorolhat a nyugdíjrendszerekre, az egészségügyre és a gondozásra. Az alacsony születési arány fokozhatja a munkaerőhiányt. A migráció és a belső mobilitás kompenzálhatja egyes egyensúlytalanságokat, de kérdéseket is felvet az integrációval, a közszolgáltatásokhoz való hozzáféréssel, a lakhatással, az oktatással és a társadalmi kohézióval kapcsolatban.

https://2eu.brussels/ro/stiri/europa-imbatraneste-rapid-iar-presiunea-se-vede-in-natalitate-migratie-si-speranta-de-viata