Az európaiak szigorúbb szabályokat kérnek a gyermekek online biztonsága és a közösségi médiában való életkor-korlátozások érdekében.

Az új Eurobarométer azt mutatja, hogy az európaiak 71%-a aggódik a cyberbullying és a zaklatás miatt a közösségi médiában, míg 70% fél az online toborzástól és a gyermekek szexuális kihasználásától. A válaszadók közel kétharmada európai szabályokat szeretne, amelyek korlátozzák a gyermekek hozzáférését a közösségi médiához életkor alapján, akár egy bizonyos korhatár alatti tilalom, akár a hozzáférés késleltetése révén.

Az európaiak erősebb intézkedéseket kérnek a gyermekek online védelme érdekében, különösen a közösségi médiában, ahol a cyberbullying, a zaklatás, az online toborzás, a szexuális kihasználás és a káros tartalomnak való kitettség komoly kockázatoknak számítanak. Az Európai Bizottság által közzétett új Flash Eurobarométer azt mutatja, hogy a válaszadók közel kétharmada támogatja azokat az európai szabályokat, amelyek korlátozzák a gyermekek hozzáférését a közösségi médiához életkor alapján.

Röviden

A cyberbullying és a zaklatás a legfőbb kockázatok, amelyeket a gyermekek a közösségi médiában észlelnek, a válaszadók 71%-a említi. Ezt követi az online toborzás és a szexuális kihasználás 70%-kal, a gyermekek erőszaknak, öngyilkosságnak vagy szélsőségességnek való kitettsége 69%-kal, valamint a gyermekek személyes adatainak visszaélésszerű használata, szintén 69%-kal.

A közel kétharmad, 63% európaiak olyan EU-s szabályokat szeretnének, amelyek korlátozzák a gyermekek hozzáférését a közösségi médiához életkor alapján. Közülük 36% egy bizonyos korhatár alatti tilalmat támogat, míg 27% a hozzáférés késleltetését preferálja.

Kétharmad, 66% európaiak naponta használják a közösségi médiát aktuális hírek vagy politikai információk megszerzésére. Ebben a kontextusban a válaszadók szigorúbb büntetéseket kérnek az illegális online tartalomra, erősebb szabályokat a platformok számára, és a mesterséges intelligenciával generált vagy manipulált tartalom világos címkézését.

A felmérés azt is megmutatja, hogy mit tartanak az európaiak alapvetőnek a demokráciához: a szólásszabadságot, a szabad és tisztességes választásokat, a jogállamot és az alapvető jogokat. A válaszadók közel fele a közvetlen részvételt látja a legjobb módnak az EU döntéseinek befolyásolására.

A digitális tér határain kívül a jelentős többség a védelem kapacitásának megerősítését és az energiaátmenet felgyorsítását kéri. 68% úgy véli, hogy az EU-nak meg kell erősítenie a saját védelmi képességét, míg 56% azt mondja, hogy a megújuló energia segíthet az Uniónak megszabadulni a fosszilis tüzelőanyagoktól.

A felmérés erős aggodalmat mutat a gyermekek biztonságával kapcsolatban a közösségi médiában. A cyberbullying és a zaklatás az első helyen áll, a válaszadók 71%-a aggódik. Az online toborzás és a szexuális kihasználás 70%-ban, míg a gyermekek káros tartalomnak való kitettsége, mint például erőszak, öngyilkosság vagy szélsőségesség, 69%-ban említik.

Szintén 69% válaszadó fél a gyermekek személyes adatainak visszaélésszerű használatától. Más fontos kockázatok közé tartozik a gyermekek illegális tevékenységekre való toborzása, amelyet 64% említ, és a platformok addiktív dizájnjának való kitettség, amelyet 60% említ.

Az eredmények egy olyan időszakban érkeznek, amikor az EU több, a gyermekek online védelmével, a platformok biztonságával és a digitális vállalatok felelősségével kapcsolatos ügyet vitat meg. A felmérés azt mutatja, hogy a közvélemény támogatása az európai beavatkozás iránt magas: az európaiak 63%-a szeretné, ha az EU olyan szabályokat hozna, amelyek korlátozzák a gyermekek hozzáférését a közösségi médiához életkor alapján.

Közülük 36% egy bizonyos korhatár alatti tilalmat támogat, míg 27% egy késleltetett hozzáférési modellt preferál. Ezzel szemben a válaszadók 15%-a a rendőrség erőforrásainak megerősítését preferálná, míg 13% a szülők és iskolák felügyeletére bízná a dolgot, az EU további beavatkozása nélkül.

A felmérés a gyermekek védelmét a szélesebb online információs problémához is köti. Kétharmad, 66% európaiak azt mondják, hogy naponta használják a közösségi médiát aktuális hírek vagy politikai információk megszerzésére. Ez a platformok iránti függőség lehetővé teszi, hogy a dezinformáció, az illegális tartalom és a manipulált anyagok közérdekű problémákká váljanak, nem csupán digitális fogyasztási kérdésekké.

A hamis vagy félrevezető információk elleni küzdelem érdekében a legjobban támogatott intézkedés az illegális online tartalom szigorúbb büntetése, amelyet a válaszadók 44%-a említ. Ezt követik a platformokra vonatkozó erősebb szabályok 40%-kal, és a mesterséges intelligenciával generált vagy manipulált tartalom világos címkézése 38%-kal.

A válaszadók jelentős része a dezinformáció elleni küzdelmet a kiskorúak közösségi médiához való hozzáférésével köti össze. 37% minimális korhatárt jelöl meg a hozzáféréshez, míg 29% nagyobb beruházásokat támogat a médiatudatosság és a független tényellenőrzés terén.

Az Eurobarométer a demokráciával kapcsolatos elemet is tartalmaz. Az európaiak a szólásszabadságot, amelyet 34% említ, a szabad és tisztességes választásokat 32%-kal, valamint a jogállam és az alapvető jogok tiszteletben tartását 31%-kel tartják a demokratikus társadalom legfontosabb elemeinek.

A korrupció elleni küzdelmet a válaszadók 28%-a említi. Az átláthatóság és a politikai vezetők felelőssége, együtt egy független igazságszolgáltatási rendszerrel, 26%-ot kap, míg a polgárok közéleti vitákban és döntéshozatali folyamatokban való részvétel 22%-t.

Ami az EU döntéseinek befolyásolását illeti, a válaszadók nem korlátozódnak a szavazásra. 46% a közvetlen részvétel formáit látja a legjobb módnak az európai döntések befolyásolására, míg 42% a politikai mozgalmakban, pártokban vagy szakszervezetekben való részvételt említi.

A biztonság és védelem terén a felmérés egyértelmű támogatást mutat egy erősebb európai kapacitás iránt. Az európaiak 68%-a egyetértene azzal, hogy az EU-nak meg kell erősítenie a saját védelmi képességét a potenciális külső fenyegetésekkel szemben. Ugyanakkor 56% bízik az EU-ban a biztonság és védelem megerősítésében, és a polgárok jobb védelmében, ami négy százalékponttal magasabb, mint 2026 januárjában.

Az energia terén az európaiak a megújuló energiaforrásokat és az energiahatékonyságot látják válaszként a nyomásra és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségre. A válaszadók 56%-a úgy véli, hogy a megújuló energiaforrások nagyobb kapacitásának fejlesztése segíthet az EU-nak megszabadulni a fosszilis tüzelőanyagoktól, míg kétharmaduk az energiahatékonysági intézkedéseket említi. 32% az atomenergiát is lehetséges megoldásként látja.

Az energiaárak emelkedése a háztartások viselkedését is megváltoztatta. A válaszadók 31%-a azt mondja, hogy csökkentette az összes villamosenergia-fogyasztását. 27% elkezdte jobban figyelemmel kísérni a fogyasztását, míg 26% csökkentette a fűtés vagy hűtés használatát.

Más intézkedések közé tartozik a fogyasztás alkalmazkodása a nap különböző időszakaiban, hogy alacsonyabb árakat élvezhessenek, amelyet 20% említ, a energiahatékony készülékekbe való beruházás 16%-kal, az energia szolgáltatójának vagy szerződésének összehasonlítása vagy megváltoztatása 14%-kal, és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos megoldások telepítése vagy figyelembe vétele, szintén 14%-kal.

A felmérés négy közpolitikai prioritást vázol fel, amelyek átfedik az EU politikai napirendjét: a gyermekek online védelmét, a demokratikus ellenállást, az európai védelmet és az energiaátmenetet. Mind a négy területen a válaszadók nagyobb európai cselekvési kapacitást kérnek, akár a platformokra vonatkozó szabályok, akár a biztonság, a tiszta energia vagy a demokratikus részvétel révén.

A Flash Eurobarometer 584 a kihívásokról és az EU prioritásairól online készült 2026. június 19. és 24. között. Összesen 25.904 állampolgárt kérdeztek meg az összes 27 tagállamból.

https://2eu.brussels/ro/news/europenii-cer-reguli-mai-dure-pentru-siguranta-copiilor-online-si-restrictii-de-varsta-pe-social-media