Az Európai Unió egységesíti a korrupcióellenes büntetőjogszabályokat minden tagállamban.

Az új európai irányelv a korrupció elleni küzdelemről hatályba lépett, és koherensebb büntetőjogi keretet állapít meg minden tagállam számára. A szabályok harmonizálják az olyan bűncselekményeket, mint a vesztegetés, a sikkasztás, a befolyásolás, a közszolgálati funkciók jogellenes gyakorlása, az igazságszolgáltatás akadályozása és a korrupcióval kapcsolatos meggazdagodás, és a tagállamoknak kötelezően át kell ültetniük ezeket a nemzeti jogszabályaikba.

Az új európai irányelv a korrupció elleni küzdelemről hatályba lépett, megnyitva azt az időszakot, amelyben a tagállamoknak alkalmazkodniuk kell a büntetőjogukat egy közös kerethez a korrupciós cselekmények megelőzése, nyomozása és szankcionálása érdekében.

Az irányelv harmonizált meghatározásokat állapít meg több korrupciós bűncselekményre, minimális szankciós szinteket vezet be a természetes személyek és a vállalatok számára, és megköveteli a tagállamoktól, hogy elegendő nyomozati eszközöket biztosítsanak az ügyészek és a rendvédelmi hatóságok számára.

Röviden
Az új irányelv harmonizálja a korrupciós bűncselekmények meghatározásait az Európai Unió tagállamaiban.

A szabályok kiterjednek a vesztegetésre, a sikkasztásra, a befolyásolásra, a közszolgálati funkciók jogellenes gyakorlására, az igazságszolgáltatás akadályozására és a korrupcióval kapcsolatos meggazdagodásra.

Az irányelv minimális követelményeket állapít meg a természetes személyek és a vállalatok számára.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell a büntetőjogi eljárások elévülési idejét, amely lehetővé teszi a korrupciós cselekmények hatékony nyomozását és büntetőeljárását.

A Európai Bizottság egy EU-s korrupcióellenes stratégiát is készít, amelynek nyilvános konzultációja július 6-ig nyitva áll.

A új szabályok célja a nemzeti büntetőjogok közötti eltérések csökkentése egy olyan területen, ahol a koherencia hiánya befolyásolhatja a határokon átnyúló nyomozásokat, a közpénzek védelmét és a hatóságok képességét a több joghatóságban elkövetett cselekmények üldözésére.

Az irányelv mind a közszektorra, mind a magánszektorra kiterjed. Olyan bűncselekményeket foglal magában, mint az aktív és passzív vesztegetés, a sikkasztás, a befolyásolás, a közszolgálati funkciók jogellenes gyakorlása, az igazságszolgáltatás akadályozása, a korrupciós cselekmények eltitkolása és a korrupcióval kapcsolatos meggazdagodás.

A természetes személyek esetében a tagállamoknak tényleges, arányos és elrettentő büntetéseket kell előírniuk. A vállalatok számára az irányelv közös követelményeket vezet be a felelősségre és a szankciókra vonatkozóan, így a jogi személyek is büntethetők, amikor a korrupciós cselekmények az ő javukra történnek.

A Európai Unió Tanácsa a jogszabály elfogadásakor pontosította, hogy a elítélt személyek három és öt év közötti maximális börtönbüntetést kockáztatnak, a bűncselekmény típusától függően. A vállalatokat 3% és 5% közötti globális árbevétel bírsággal sújthatják, vagy 24 és 40 millió euró közötti összegekkel, a bűncselekmény típusától függően.

Az irányelv szabályokat vezet be az elévülési időkről is, hogy elegendő időt biztosítson a hatóságok számára a korrupciós cselekmények nyomozására és bíróság elé állítására. Ez a rész fontos a komplex nyomozások során, ahol a pénzügyi útvonalak, a közvetítők, az érdekütközések és az államok közötti együttműködés meghosszabbíthatja a nyomozások időtartamát.

A tagállamoknak megfelelő nyomozati eszközöket kell biztosítaniuk a hatóságok számára. Az irányelv a megelőzés megerősítését is megköveteli, beleértve a nemzeti korrupcióellenes stratégiákat, a szakosodott ügynökségeket és a nyilvános tudatosságnövelő intézkedéseket.

Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős végrehajtó alelnök kijelentette, hogy "a korrupció aláássa demokráciáinkat és társadalmaink biztonságát". Azt is kijelentette, hogy az új szabályok részei a Bizottság jogállamiság iránti elkötelezettségének, és hogy "ezek az új szabályok, együtt a jövőbeli EU-s korrupcióellenes stratégiával, világos üzenetet közvetítenek: ez a Bizottság határozott lépéseket fog tenni azok ellen, akik megszegik a közbizalmat".

Michael McGrath, a demokráciáért, igazságügyért, jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős biztos kijelentette, hogy "a korrupció nem áldozat nélküli bűncselekmény". Azt is kijelentette, hogy ez közpénzeket von el, torzítja a tisztességes versenyt és aláássa a polgárok bizalmát a demokratikus intézményekben.

"Ezekkel az új szabályokkal megerősítjük a képességünket a korrupció megelőzésére, hatékonyabban üldözzük a felelősöket, és biztosítjuk a koherensebb megközelítést az egész EU-ban" - mondta McGrath. Szerinte a cél a demokráciák integritásának védelme és annak garantálása, hogy a közhatalom a közérdek érdekében gyakoroltassék.

Az irányelv hatályba lépése nem jelenti azt, hogy minden szabály automatikusan alkalmazandó a nemzeti büntetőjogban. A tagállamoknak általában 24 hónap áll rendelkezésükre az átültetésre. A kockázatértékelésekre és a nemzeti korrupcióellenes stratégiákra vonatkozó rendelkezések esetében a határidő 36 hónap.

Az új irányelv két régebbi EU-s eszközt vált fel: a 2003-as keretet a magánszektorban elkövetett korrupcióról és az 1997-es egyezményt a közösségi vagy tagállami tisztviselők korrupciójáról. A frissítés szükséges volt a modern korrupciós formák jobb lefedésére és a szabályok alkalmazásának fragmentáltságának csökkentésére.

A vállalatok számára a változás közvetlen hatással lehet a megfelelőségi programokra, a belső ellenőrzésekre, a gondossági eljárásokra és a kockázatkezelésre a beszerzések, közbeszerzések, közvetítőkkel való kapcsolatok és határokon átnyúló műveletek terén. A hatóságok számára az irányelv közös alapot biztosít a büntetőjogi együttműködéshez és a határokon átnyúló cselekmények üldözéséhez.

Az irányelv egy átfogóbb korrupcióellenes napirend része. A Bizottság egy EU-s korrupcióellenes stratégiát készít, amelynek nyilvános konzultációja és hozzájárulási felhívása július 6-ig nyitva áll. A stratégia célja, hogy kiegészítse a büntetőjogi keretet egy szélesebb megközelítéssel a megelőzés, integritás, átláthatóság és intézményi együttműködés terén.

A korrupciót a Bizottság jogállamisági, biztonsági, versenyképességi és közpénz védelmi problémaként kezeli. A 2023-as jogalkotási javaslatban a Bizottság rámutat, hogy a jelenség hatással van a demokratikus intézményekre, csökkenti a közkiadások hatékonyságát, bizonytalanságot teremt az üzleti környezetben, és elősegítheti a szervezett bűnözést vagy a rosszindulatú beavatkozásokat. A 2024-2029 közötti politikai irányelvekben a korrupció elleni küzdelem a jogállamisággal, az EU pénzügyi érdekeinek védelmével és az Európai Ügyészség képességével kapcsolatos súlyos határokon átnyúló ügyek kezelésére vonatkozik, amelyek érintik az Unió alapjait.

https://2eu.brussels/ro/stiri/uniunea-europeana-intareste-regulile-penale-impotriva-coruptiei-in-toate-statele-membre