A Európai Parlament Polgári Szabadságjogi Bizottsága azt kéri, hogy az Európai Unió első korrupcióellenes stratégiája ne korlátozódjon a szankciókra, hanem terjedjen ki a megelőzésre, átláthatóságra, az intézmények integritására, a nyomozásokra, az eszközök visszaszerzésére és a csalások leleplezőinek védelmére. A határozati javaslatot kedden 48 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 17 tartózkodással fogadták el. ━━━━━━━━━━━━━━━━━━
Röviden
A képviselők egy olyan európai korrupcióellenes stratégiát kérnek, amely kiegészíti az EU új korrupcióellenes irányelvét, és magában foglalja a megelőzést, a jogérvényesítést, az intézményi ellenőrzést és a nemzetközi együttműködést.
A Parlament harmonizáltabb normákat szeretne a konfliktusokkal, ajándékokkal, szponzorált utazásokkal, vagyonnyilatkozatokkal, rotációs ajtókkal és a választott tisztségviselők másodlagos, fizetett tevékenységeivel kapcsolatban.
A szöveg szorosabb együttműködést kér a tagállamok és olyan struktúrák között, mint az Europol, Eurojust, az Európai Ügyészség, az OLAF, az AMLA és az EU jövőbeli Vámhatósága.
A képviselők figyelmeztetnek, hogy a bűnszervezetek közel 60%-a a korrupciót használja, és intézkedéseket kérnek a rejtett pénzek nyomozására, beleértve a kriptoeszközöket, a titkos kommunikációt és a digitális pénzügyi rendszereket.
A korrupció évente 179 és 990 milliárd euró közötti költséget jelent az EU számára, a Bizottság szerint, és az európaiak 69%-a úgy véli, hogy a jelenség elterjedt az országukban. ━━━━━━━━━━━━━━━━━━
A Parlament által kért stratégia az EU szintjén az első átfogó korrupcióellenes keret lenne. Az Európai Bizottság a dokumentumot a meglévő jogszabályok és kezdeményezések alapján készíti elő a korrupció, csalás és a demokráciát fenyegető veszélyekkel kapcsolatban, és azt várhatóan az év vége előtt bemutatja.
A képviselők azt mondják, hogy a megelőzésnek központi pillérnek kell lennie mind a tagállamokban, mind az EU intézményeiben. Kérik a korrupciós kockázatok feltérképezését, a kockázatoknak kitett személyek képzését és elegendő forrást az integritást ellenőrző intézmények számára.
Fontos pont a konfliktusokkal kapcsolatos. A Parlament világosabb és harmonizáltabb normákat kér a nyilvános döntések magán, pénzügyi vagy politikai érdekek általi befolyásolására vonatkozóan. Ide tartoznak az ajándékok, a harmadik fél által finanszírozott utazások, a vagyonnyilatkozatok, a közszolgálati pozíciókból magánszektorba való átmenetek és a választott tisztségviselők párhuzamosan végzett fizetett tevékenységei.
A szöveg egyértelmű definíciót kér a pénzek eltérítésére vonatkozóan, valamint garanciákat a korrupciós esetekben a felelősség csökkentésére irányuló enyhítések ellen. A képviselők figyelmeztetnek a korrupcióellenes kötelezettségek megkerülésére tett kísérletekre is, beleértve az elévülési határidők módosítását.
A politikai finanszírozás egy másik célzott terület. A Parlament közös szabályokat kér a pártok és kampányok finanszírozására, valamint nagyobb átláthatóságot a külföldről finanszírozott szervezetek számára, amelyek aktívak az EU politikáiban. A tét az, hogy a közszolgálati döntések, jogalkotási viták vagy politikai kampányok befolyásolására szánt pénzek nyomon követhetők és ellenőrizhetők legyenek.
A képviselők kérik a civil társadalmi szervezetek, a nyomozó újságírók és a korrupcióellenes felügyeleti szervezetek bevonását a stratégiába. Ezek a csoportok képesek azonosítani a hálózatokat, a konfliktusokat, a gyanús beszerzéseket vagy a befolyásolási sémákat, amelyeket a közintézmények nem mindig észlelnek időben.
A jogérvényesítés terén a határozat erősebb együttműködést és adatcserét kér a tagállamok és az európai ügynökségek között. Megemlítik az Europolt, Eurojustot, az Európai Ügyészséget, az OLAF-ot, a Pénzmosás Elleni Hatóságot, az AMLA-t és az EU jövőbeli Vámhatóságát. Az elképzelés az, hogy a határokon átnyúló korrupciós ügyek, amelyek több országban működő cégeket használnak vagy uniós forrásokat érintenek, ne legyenek blokkolva a nemzeti határok által.
A Parlament további forrásokat kér az Európai Ügyészség számára, különösen a határokon átnyúló korrupciós ügyek esetében. A képviselők megismétlik azt a felhívást is, hogy minden tagállam vegyen részt az Európai Ügyészségben, amely a költségvetést érintő bűncselekményeket vizsgálja.
A bíróságok függetlensége alapvető feltételnek számít a korrupció elleni küzdelemben. A képviselők védelmet kérnek az igazságügyi hatóságok, ügyészek, független szervek, nyomozó újságírók és integritásvédők számára. E garanciák nélkül a korrupciós ügyek blokkolva, megfélemlítve vagy politikai konfliktusokká alakulhatnak.
A közbeszerzéseket nagy kockázatú területként kezelik. A Parlament felhívja a figyelmet arra, hogy a bűncselekményekkel elítélt vagy gyanús cégek egy tagállamban közbeszerzésekben vehetnek részt egy másik tagállamban. Egy olyan egységes piacon, ahol a cégek határokon átnyúlóan működhetnek, az információcsere hiánya lehetővé teheti a problémás cégek számára, hogy a kockázatokat egyik országból a másikba helyezzék át.
A határozat a korrupciót a szervezett bűnözéssel köti össze. A képviselők megemlítik, hogy a bűnszervezetek közel 60%-a részt vesz korrupciós cselekményekben. A korrupció segítheti a bűnszervezeteket információk megszerzésében, ellenőrzések elkerülésében, szerződések megkötésében, pénzmosásban vagy közszolgáltatók és hatóságok befolyásolásában.
A Parlament erősebb intézkedéseket kér a korrupcióból származó pénzek nyomozására és visszaszerzésére. A szöveg megemlíti a kriptoeszközök, titkos kommunikációk és digitális pénzügyi rendszerek egyre növekvő használatát a nyereségek eltitkolására. A hatóságok számára a probléma nemcsak a korrupciós cselekmények azonosítása, hanem a pénzek megtalálása és az eszközök lefoglalása is.
A képviselők megismétlik a kérdést, hogy fokozatosan szüntessék meg az összes fennmaradó rezidens programot a befektetők számára. Ezek a programok, amelyeket gyakran "arany vízumoknak" neveznek, kockázatokat jelenthetnek, amikor a befektetésekért cserébe hozzáférést biztosítanak a rezidens jogokhoz, elegendő ellenőrzés nélkül a pénz eredetéről, politikai kapcsolatokkal vagy biztonsági kockázatokkal kapcsolatban.
A szöveg azt kéri, hogy a korrupcióellenes szabályok terjedjenek ki az EU állampolgáraira is, akik külföldön magáncégekért lobbiznak, valamint a fordított helyzetekre is. Ez a pontosítás a korrupcióra vonatkozik, amely az EU területén kívül merül fel, de európai cégeket, személyeket vagy érdekeket érint.
A bővítés azonos logikát követ. A Parlament azt mondja, hogy a korrupcióellenességnek középpontban kell maradnia a bővítési politikában, beleértve a jelölt országokat is. A szakosodott intézményeknek forrásokkal, világos mandátumokkal és függetlenségi garanciákkal kell rendelkezniük mind az EU-n belül, mind a jelölt államokban.
A képviselők azt is kérik, hogy az EU teljes jogú tagja legyen a GRECO-nak, az Európa Tanács korrupcióellenes testületének. A teljes körű részvétel megerősítené a kapcsolatot az EU mechanizmusai és a korrupció megelőzésére és leküzdésére vonatkozó szélesebb európai normák között.
A monitorozás terén a Parlament kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre egy rendszeres értékelési folyamatot, amely magában foglalja az összes EU intézményt, közös mutatókat és egy monitorozási keretet. A képviselők alkalmazható ajánlásokat szeretnének az éves jogállamisági jelentésben, erősebb feltételrendszert a következő többéves uniós költségvetésben, és korrupcióellenes intézkedéseket a európai programokban.
A LIBE Bizottság egy szóbeli kérdést is elfogadott a Bizottsághoz. A képviselők magyarázatot kérnek arra, hogy az Európai Bizottság hogyan fogja megerősíteni a megelőzést, biztosítani a korrupcióellenes irányelv időben történő végrehajtását, és megvédeni az igazságügyi hatóságok és ügyészek függetlenségét.
A határozati javaslatot és a szóbeli kérdést a jövőbeli Európai Parlament plenáris ülésére terjesztik. A plenáris ülés végső szavazása meghatározza a Parlament politikai álláspontját, mielőtt a Bizottság stratégiáját hivatalosan bemutatják.
Legfrissebb hírek
23:05
22:40
22:27
22:05
21:51
További hírek megtekintése