Románia, prinsă între două lumi

Informat.ro-INSCOP Barométer azt mutatja, hogy a román társadalom nagy része (körülbelül 60%) hibrid értékeket képvisel, egyfajta keveréket a gazdasági intervencionizmus és a kulturális konzervativizmus között, amely ötvözi a hagyományos baloldal reflexeit (amelyek felnagyítják az állam szerepét a gazdaságban) és a hagyományos jobboldal reflexeit (amelyek a hagyományokra és a nemzeti értékekre helyezik a hangsúlyt).

A lakosság ezen véleménye részben magyarázhatja a konzervatív populizmusra jellemző politikai képviseletekhez való ragaszkodást. A románok 61,3%-a úgy véli, hogy az államnak többet kellene beavatkoznia a gazdaságba, míg csupán 33% támogatja a minimális beavatkozással működő szabad piacot, és a válaszadók 58,3%-a a hagyományt és a nemzeti értékek megőrzését választja, szemben a 36,7%-kal, akik a fejlődést és a modern változásokhoz való alkalmazkodást preferálják.

Bár a román gazdaság jelenleg jelentős növekedésen megy keresztül, összehasonlítva a 20-30 évvel ezelőtti általános elszegényedés helyzetével, a vagyon egyenlőtlen eloszlása, a társadalmi bizonytalanság érzése, a gazdasági válságok, az infláció és a globális ideológiai tendenciák, amelyeket az információs háború fokoz, egy olyan gazdasági kultúrát táplálnak, amelyben a társadalmi biztonság és az újraelosztás prioritásként jelenik meg a piaci hatékonysággal szemben.

Ezek a percepciók még intenzívebbek a fiatalok (18-29 évesek) körében, akik a leginkább ragaszkodnak ahhoz az elképzeléshez, hogy az államnak többet kellene beavatkoznia a gazdaságba. Ugyanakkor a lakosság egyharmadának szabadpiac-párti aránya arra utal, hogy létezik egy következetes alap a liberalizációs politikákhoz, különösen bizonyos szocio-demográfiai szegmensekben. Ami a kulturális konzervativizmust illeti, a profiladatok azt mutatják, hogy a fiatalok (18-29 év) és a felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek masszívan a fejlődés és a modernizáció felé orientálódnak, míg az idősebb csoportok és a vidéki környezet a hagyományt részesítik előnyben. Az Informat.ro-INSCOP Barométer adatai generációs és oktatási polarizációt mutatnak, amely középtávon politikai és kulturális törésvonalakra vezethet. Ezek a vélemények a biztonságra és stabilitásra való orientációt sugallják, inkább, mint a kockázatra és a változásra. Politikai szempontból látszólag termékeny talajt teremtenek olyan pártok vagy vezetők számára, akik társadalmi védelmet és nemzeti identitást ígérnek.

Ugyanakkor a románok közel 4/10-e a fejlődésre és modernizációra helyezi a hangsúlyt. Az, hogy ők különösen a fiatalok, a nagyvárosi lakosság és a felsőfokú végzettséggel rendelkező emberek körében találhatók, azt mutatja, hogy hosszú távon a román társadalom nyitottabbá és modernizáltabbá válhat, még ha jelenleg a konzervatív reflexek dominálnak is. A téma mélyreható következményekkel bír Románia jövőjére nézve, és alapos kutatásokat igényel.