szombat 08:29
Vélemények
Foto: INSCOP Research
Saját nézőpontomból az európai projekt, az európai szolidaritás valódi szuverenitást jelent a globális kihívások kontextusában.
Egy olyan világban, amelyet két nagy hatalmi pólus (az Egyesült Államok és Kína) dominál, és ahol Oroszország agresszív imperialista pozíciót foglal el, a kis európai államok masszívan elveszítik nemcsak politikai relevanciájukat, hanem a prosperitás lehetőségeit is. A polgárok biztonsága gyorsan el fog tűnni. Más szavakkal, kockáztatjuk, hogy kisebbek, szegényebbek és sebezhetőbbek leszünk az agressziókkal szemben.
Egy ilyen kontextusban, egy fragmentált és gyengült Európával, egy Romániával, amely a zűrzavaros keleti határon helyezkedik el, egy olyan országgal, amely annyira szenvedett a külső agresszió következtében, egy nemzettel, amely 45 éven át fogoly volt, a szovjet kommunista projekt gyarmataként, több mint félmillió áldozattal, azonnal elveszítené azokat az óriási kontinentális erőforrásokat, amelyek lehetővé tették az ország felemelkedését az elmúlt 20 évben. És gyorsan visszatérne az orosz befolyási övezetbe. Gyakorlatilag elveszítenénk a szabadságunkat és a biztonságunkat, amelyek lehetővé teszik a prosperitást.
A stratégiai partnerség az Egyesült Államokkal továbbra is Románia nemzeti biztonsági ökoszisztémájának egyik alapja, és mindent meg kell tennünk, hogy megerősítsük. Nyilvánvaló, hogy prioritásként kell kezelnünk a nemzeti érdekünket: hogy legyen egy biztonságos országunk, amely minden polgárának, nemcsak egyeseknek, hozzáférést biztosít a jóléthez és egyenlő esélyeket a jobb és szabadabb életre. Egy olyan ország, amely büszke identitására, tudatában van annak az óriási plusznak, amelyet az európai projekthez ad, és szilárdan megalapozott az alapító atyáink álmában (az erdélyi iskola és a pápaiak): a modernizáció és a fejlődés európai modell szerint.
Itt a népi bölcsesség továbbra is fantasztikus mérföldkő: a románok 90%-a azt mondja, hogy a nemzeti érdekünk, hogy az EU és a NATO tagjai legyünk. Nyilvánvaló, hogy egy megerősített Európai Unióról beszélünk, nem egy megosztott, manipulált és versengő érdekek által elszegényített szereplőről.
Bonyolult idők következnek, amikor mi is, a saját eszközeinkkel, elegendő jót tehetünk a pragmatikus partnerség megerősítése érdekében az Egyesült Államokkal, párhuzamosan a hangunk megerősítésével az EU-ban, egy erős Európa támogatásával. Csak így remélhetjük, hogy nem térünk vissza a keleti befolyási övezetbe, amely számunkra börtönt, szegénységet és szolgai létet jelent.
Egy olyan világban, amelyet két nagy hatalmi pólus (az Egyesült Államok és Kína) dominál, és ahol Oroszország agresszív imperialista pozíciót foglal el, a kis európai államok masszívan elveszítik nemcsak politikai relevanciájukat, hanem a prosperitás lehetőségeit is. A polgárok biztonsága gyorsan el fog tűnni. Más szavakkal, kockáztatjuk, hogy kisebbek, szegényebbek és sebezhetőbbek leszünk az agressziókkal szemben.
Egy ilyen kontextusban, egy fragmentált és gyengült Európával, egy Romániával, amely a zűrzavaros keleti határon helyezkedik el, egy olyan országgal, amely annyira szenvedett a külső agresszió következtében, egy nemzettel, amely 45 éven át fogoly volt, a szovjet kommunista projekt gyarmataként, több mint félmillió áldozattal, azonnal elveszítené azokat az óriási kontinentális erőforrásokat, amelyek lehetővé tették az ország felemelkedését az elmúlt 20 évben. És gyorsan visszatérne az orosz befolyási övezetbe. Gyakorlatilag elveszítenénk a szabadságunkat és a biztonságunkat, amelyek lehetővé teszik a prosperitást.
A stratégiai partnerség az Egyesült Államokkal továbbra is Románia nemzeti biztonsági ökoszisztémájának egyik alapja, és mindent meg kell tennünk, hogy megerősítsük. Nyilvánvaló, hogy prioritásként kell kezelnünk a nemzeti érdekünket: hogy legyen egy biztonságos országunk, amely minden polgárának, nemcsak egyeseknek, hozzáférést biztosít a jóléthez és egyenlő esélyeket a jobb és szabadabb életre. Egy olyan ország, amely büszke identitására, tudatában van annak az óriási plusznak, amelyet az európai projekthez ad, és szilárdan megalapozott az alapító atyáink álmában (az erdélyi iskola és a pápaiak): a modernizáció és a fejlődés európai modell szerint.
Itt a népi bölcsesség továbbra is fantasztikus mérföldkő: a románok 90%-a azt mondja, hogy a nemzeti érdekünk, hogy az EU és a NATO tagjai legyünk. Nyilvánvaló, hogy egy megerősített Európai Unióról beszélünk, nem egy megosztott, manipulált és versengő érdekek által elszegényített szereplőről.
Bonyolult idők következnek, amikor mi is, a saját eszközeinkkel, elegendő jót tehetünk a pragmatikus partnerség megerősítése érdekében az Egyesült Államokkal, párhuzamosan a hangunk megerősítésével az EU-ban, egy erős Európa támogatásával. Csak így remélhetjük, hogy nem térünk vissza a keleti befolyási övezetbe, amely számunkra börtönt, szegénységet és szolgai létet jelent.