Mit gondolnak a pártok szavazói az igazságszolgáltatási rendszer politikai függetlenségéről?

A románok módja, ahogyan politikai preferenciáik alapján a jogba vetett bizalmukat értékelik, illetve a politikai beavatkozásokkal szembeni függetlenségüket megítélik, kétségtelenül befolyásolja az utóbbi időszak feszültséggel teli vitái.

Az első megjegyzés, amit tehetünk, az az, hogy a legmagasabb szintű bizalmatlanság a jogban az USR és PNL szavazói körében található, míg a szociáldemokrata és AUR szavazók látszólag valamivel kevésbé kritikusak. Természetesen a különbségek nem nagyok, és mindenesetre egy olyan többségről beszélünk, amely, politikai preferenciától függetlenül, nyilvánvalóan elégedetlen a joggal. De mégis, a különbségek figyelemre méltóak: míg a szociáldemokraták választóinak 59%-a fejezi ki bizalmatlanságát a jogban, és az AUR szavazóinak 67%-a, a liberális választók körében a bizalom meglehetősen alacsony, vagy egyáltalán nincs, 74%-uk, a szám pedig elérheti a 86%-ot az USR szimpatizánsai körében.

Ugyanez a helyzet figyelhető meg a jog függetlenségének megítélésében is. Ismét, az USR és PNL szavazói körében a legmagasabb arányú válaszadók vannak, akik úgy vélik, hogy a jogot politikai befolyásolja, nevezetesen az USR választóinak 79%-a és a liberálisok 70%-a. Ezzel szemben az AUR és PSD választói látszólag kevésbé meggyőzöttek a politikai beavatkozásokról a jogban, 66%-os, illetve 54%-os arányban.

Az a tény, hogy ezen két választói csoport körében a politikai beavatkozásokat elítélő diskurzus a jogi aktusokban a legkevésbé elterjedt, figyelmeztető jel lehet a két párt politikusai számára, akik megpróbálták kezelni az utóbbi időszakban a jogi rendszerben felmerült feszültségeket, éppen az ilyen beavatkozások elítélésével.

Mindazonáltal, egy olyan kontextusban, ahol a jog a figyelem középpontjában áll — újságírói dokumentációk, függetlenségért folytatott tüntetések és intézményi reformokról szóló viták között — a választói percepciók világosan mutatják a jogba vetett bizalom masszív hiányát, ami, figyelembe véve, hogy jogállamban élünk, sokak számára álmatlanságot kellene okozzon, és ösztönöznie kellene a reformra.

Metodológia: A BAROMETRUL Informat.ro VII. kiadásának adatai az INSCOP Research által 2026. január 12-15. között gyűjtöttek. Kutatási módszer: kérdőíves interjú. Az adatok CATI módszerrel (telefonos interjúk) kerültek gyűjtésre, a mintavétel volumene 1100 fő, reprezentatív a jelentős társadalmi-demográfiai kategóriák (nem, életkor, foglalkozás) szempontjából Románia nem intézményesített lakosságára, 18 éves és idősebb. Az adatok maximális megengedett hibája ± 3%, 95%-os megbízhatósági szinten.