Moldova, Albánia, Ukrajna és Montenegró előrehalad az EU-hoz való csatlakozási folyamatban.
Brüsszel, 2025. november 4. – Az Európai Bizottság kedden, november 4-én elfogadta a 2025-ös Éves Bővítési Csomagot, bemutatva a jelölt és potenciális jelölt országok által elért előrehaladás részletes értékelését. A jelentés megerősíti, hogy a bővítés az Európai Unió egyik fő prioritása, és megerősíti, hogy az új tagállamok csatlakozása "egyre közelebb van", a folyamat azonban továbbra is szigorúan a érdemek alapján zajlik.
A dokumentum ütemtervet kínál Montenegrónak, Albániának, Ukrajnának, Moldovában, Szerbiának, Észak-Macedóniának, Bosznia-Hercegovinának, Koszovónak, Törökországnak és Grúziának, értékelve a reformok ütemét, különös figyelmet fordítva a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok területére.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kijelentette: "Elkötelezettebbek vagyunk, mint valaha, hogy a EU bővítését valósággá alakítsuk. Mert egy nagyobb Unió erősebb és befolyásosabb Európát jelent a globális színtéren. De a bővítés egy érdemeken alapuló folyamat. Az EU-hoz való csatlakozás egyedülálló ajánlat - a béke, a jólét és a szolidaritás ígérete. A megfelelő reformokkal és erős politikai akarattal partnereink kihasználhatják ezt a lehetőséget." (hivatalos nyilatkozat fordítása az Európai Bizottságtól)
A jelentés jelentős előrehaladást mutat Montenegró számára, amely ideiglenesen négy tárgyalási fejezetet zárt le, és úton van, hogy 2026 végére befejezze a tárgyalásokat. Albánia már öt klasztert nyitott meg, és készül a hatodik megnyitására, fenntartva a célját, hogy 2027-ig befejezze a tárgyalásokat.
Ukrajnát és Moldovát a háborúval szembeni erős elkötelezettségükért dicsérik, amelyet Oroszország agressziója és hibrid nyomásgyakorlás kísér. Mindkét ország teljesítette a három tárgyalási klaszter (beleértve az alapvetőt) megnyitásához szükséges feltételeket, és a Bizottság becslése szerint 2025 végére készen állnak az összes klaszter megnyitására.
Ezzel szemben a jelentés megjegyzi, hogy Szerbiában a reformok "jelentősen lelassultak" a politikai polarizáció és a "közbizalom erodálódása" miatt, a Bizottság pedig a szólásszabadság visszaesésének megfordítását és a jogállamiság megerősítését kéri. Észak-Macedóniában határozott lépések szükségesek, beleértve a szükséges alkotmánymódosítások elfogadását - a bolgárok bevonására vonatkozóan - az első tárgyalási klaszter megnyitásához.
Bosznia-Hercegovina korlátozott előrehaladást mutatott, amelyet a Republika Srpska politikai válsága befolyásolt, míg Törökország az Unió fontos partnere marad, de a csatlakozási tárgyalások "2018 óta holtponton vannak" a demokratikus normák romlása miatt.
A legrosszabb helyzet Grúziában van, ahol a Bizottság "súlyos demokratikus visszaesést" állapít meg, és az országot "csak névleg jelöltnek" tekinti, a csatlakozási folyamat "de facto leállt". Tbiliszi hatóságait sürgetik, hogy sürgősen fordítsák meg az irányt, és térjenek vissza az európai útra.
A bővítésért felelős biztos, Marta Kos hangsúlyozta: "Általánosságban elmondható, hogy 2025 jelentős előrehaladást hozott az EU bővítése terén. Montenegró, Albánia, Ukrajna és Moldova látható eredményekkel büszkélkedhet. Nincsenek rövidítések - a reformokat folytatni és elmélyíteni kell."
A Bizottság bejelentette, hogy hamarosan bemutat egy közleményt a belső reformokról, amelyek szükségesek az Európai Unió új tagok fogadására való felkészítéséhez, ami alapvető lépés a bővítési folyamat hitelessége szempontjából. A következő lépés az Európai Unió Tanácsának az ajánlások megvizsgálása és a következő lépések meghatározása.
ȘTIRI PE ACELEAȘI SUBIECTE
