A 2025-ös bővítési csomag, ami konkrétan mit jelent és hová juthat el az EU 2030-ig
Brüsszel, 2025. november 4. – Az Európai Bizottság közzétette az elmúlt évtized legátfogóbb bővítési csomagját, bemutatva a tíz jelölt és potenciális jelölt ország előrehaladásának értékelését az Európai Unióhoz való csatlakozás terén. A dokumentum fontos pillanatot jelöl a bővítési politika átalakításában, egy olyan európai kontextusban, ahol az Unió bővítése már nem politikai lehetőség, hanem stratégiai szükségszerűség.
Határozottabbak vagyunk, mint valaha, hogy a Európai Unió bővítését valósággá tegyük. Egy nagyobb Unió erősebb és befolyásosabb Európát jelent a globális színtéren. De ennek a folyamatnak – és ez így is marad – a érdemeken kell alapulnia..
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen
A Bizottság elemezte a jelölt országok teljesítményét, és arra a következtetésre jutott, hogy a reformok üteme a legtöbb országban, különösen Montenegróban, Albániában, Ukrajnában és Moldovában nőtt. A tárgyalási klaszterek megnyitása és lezárása a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok terén elért előrehaladástól függ, és a Bizottság szigorúbb mechanizmusokat javasol a demokratikus visszalépés megelőzésére a jövőbeli csatlakozási szerződésekben. Párhuzamosan a Nyugat-Balkánra, Moldovára és Ukrajnára vonatkozó növekedési tervek fenntartják a politikai célt, hogy 2030-ig hiteles bővítést valósítsanak meg, „rövidítések” nélkül, és a Unió megfelelő belső felkészülésével.
Miért most és milyen módon
Több mint egy évtizedes stagnálás után a bővítés visszatér az európai agenda középpontjába, a keleti szomszédságban bekövetkezett jelentős átalakulások által táplálva. Oroszország háborúja Ukrajna ellen, hibrid nyomás Moldovára, a Nyugat-Balkán feszültségei és a demokratikus fragmentáció kockázatai a bővítést alapvető biztonsági és regionális stabilitási eszközzé tették. A Bizottság kifejezetten összekapcsolja a bővítést az Unió stratégiai ellenálló képességével, kijelentve, hogy „minden lépés egy nagyobb Európa felé egyben egy erősebb Európát is jelent.” Ursula von der Leyen elnök víziójában a bővítés nem csupán közös értékek kérdése, hanem egy befektetés a kollektív biztonságba, amelynek célja, hogy megerősítse Európa demokratikus határait az autoriter fenyegetésekkel szemben.
A bővítési folyamat ma gyorsabban halad, mint az elmúlt tizenöt évben. De nem engedhetjük meg magunknak, hogy elveszítsük ezt a lendületet. A globális rend változik, és Európa biztonsága egyre inkább kockázatoknak van kitéve.
A Főmegbízott és a Bizottság alelnöke, Kaja Kallas
A csomag megerősíti a csatlakozási folyamat alapvető elvét: minden ország a saját érdemei és reformjai alapján halad előre, eltérések és politikai „rövidítések” nélkül. Ugyanakkor a Bizottság bevezet egy új fokozatos integrációs mechanizmust a csatlakozás előtt, lehetővé téve a fokozatos hozzáférést az Egységes Piac előnyeihez, a SEPA-hoz (egységes euró fizetési övezet), a „Roam like at home” rendszerhez (az egyik legnagyobb európai siker, amely lehetővé teszi bármely európai állampolgár számára, hogy bárhol és bármikor az EU-n belül telefonáljon, anélkül, hogy óriási díjaktól kellene tartania) és a gazdasági konvergenciát célzó alapokhoz.
A fokozatos integráció új módszere strukturális változást jelent a bővítési politikában. A régi megközelítés helyett, amelyben az előnyök csak a teljes csatlakozás után váltak elérhetővé, a jelölt országok fokozatosan hozzáférhetnek az Egységes Piac szegmenseihez, európai programokhoz és pénzügyi mechanizmusokhoz a végrehajtott reformok függvényében. Így a folyamat hitelessé válik a polgárok számára, akik konkrét hatásokat láthatnak a csatlakozás előtt, és a kormányokat arra ösztönzik, hogy fenntartsák a demokratikus és gazdasági reformok ütemét. Ez egy átmenet a „mindent vagy semmit” merev logikájától egy mérhető lépéseken és valós teljesítményen alapuló modellhez, amely a bővítések új generációjának standardjává válhat.
A jogállamiság, a döntő kritérium
A új keret középpontjában a jogállamiság áll, amelyet a Bizottság a „közös bizalom alapkövének” tart. Az igazságszolgáltatás, a korrupcióellenes küzdelem és az alapvető jogok terén elért előrehaladás befolyásolja a tárgyalások sebességét, valamint a gazdasági és pénzügyi előnyökhöz való hozzáférést. A Bizottság javasolja a demokratikus visszalépés megelőzésére szolgáló mechanizmusok megerősítését a jövőbeli csatlakozási szerződésekbe közvetlenül beépített záradékok révén – egy innováció, amelyet néhány tagállam utáni tapasztalat inspirált. Ezek a záradékok lehetővé tennék az Unió számára, hogy bizonyos jogokat vagy alapokat felfüggesszen, ha a csatlakozás után demokratikus visszalépés következik be.
A Bizottság nem állít fel szigorú időkeretet, de reális bővítési horizontot vázol fel a évtized végéig, amely konkrét eredményekhez van kötve, és előkészíti a „Az Unió felkészítése a bővítésre” című közleményt, amely 2026-ra várható, és intézményi és költségvetési kiigazításokat javasol, hogy biztosítsa, hogy egy kibővített Unió működőképes maradjon és képes legyen hatékony döntéseket hozni.
Változó előrehaladás, de közös irány: hol tartanak a bővítési partnerek
A Bizottság éves értékelése egy egyenlőtlen, de általában pozitív képet mutat a bővítési folyamatról. Montenegró és Albánia közel áll a tárgyalások befejezéséhez, míg Ukrajna és Moldova felgyorsult dinamikát mutat, és a keleti bővítés vezetőivé válnak. A Nyugat-Balkán politikai polarizációval és a demokratikus reformok stagnálásával küzd, míg Grúzia és Törökország nyilvánvaló visszalépésben marad. A különbségek ellenére minden államot arra hívnak, hogy bizonyítsa, hogy a bővítés nem csupán geopolitikai ígéret, hanem egy olyan folyamat, amely a mérhető eredményekre és a valódi konvergenciára épül az európai értékekkel.
Összességében 2025 jelentős előrelépések éve volt az Európai Unió bővítési folyamatában. Montenegró, Albánia, Ukrajna és Moldova kiemelkednek az elért eredményekkel. Ezek az országok az elmúlt évben a legtöbbet haladtak a reformok terén.
A bővítésért és szomszédságért felelős biztos, Marta Kos
Montenegró
Ez az ország a legelőrehaladottabb a csatlakozási folyamatban, mind a hat tárgyalási klaszterét megnyitotta, és négy fejezetet ideiglenesen lezárt. A Bizottság előrehaladást jegyez a jogi reformok és a közszolgáltatások megerősítése terén, a tárgyalások 2026-ra történő befejezésének perspektívájával, ha a belső politikai konszenzus fennmarad.
Albánia
Előrelépéseket tett az igazságszolgáltatás reformjában és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, ami lehetővé tette négy tárgyalási klaszter megnyitását. A Bizottság úgy véli, hogy Albánia több fejezetet is lezárhat 2027-ig, feltéve, hogy megerősíti a korrupcióellenes intézményeket és stabil politikai párbeszédet folytat. A gazdasági modernizációs és digitalizációs erőfeszítések felgyorsítják az EU-szabványokhoz való közelítést.
Szerbia
A csatlakozási folyamatot politikai polarizáció és demokratikus visszalépés befolyásolja. A Bizottság figyelmeztet a sajtószabadság korlátozására, a társadalmi feszültségekre és a jogi reformok stagnálására. Bár előrelépések történtek az EU külpolitikájához való igazodásban, Belgrádnak újra kell kezdenie a párbeszédet Pristinával, és valós politikai akaratot kell mutatnia a tárgyalások újraindítására.
Észak-Macedónia
A közigazgatási és jogi reformok folytatódtak, de a politikai blokádok késleltették az első tárgyalási klaszter megnyitását. A Bizottság a 2022-ben megállapodott alkotmánymódosítások végrehajtását és a korrupció elleni hatékonyabb küzdelmet kéri. Stabil többséggel az ország gyorsan előrehaladhat a csatlakozási folyamatban.
Bosznia és Hercegovina
Előrelépéseket tett az adatvédelem és a határkezelés terén, de a szövetségi entitások közötti politikai válság megakadályozta a fejlődést. A Bizottság hangsúlyozza a főtárgyaló kinevezésének és a jogi és közszolgáltatási törvények elfogadásának szükségességét. A tárgyalások megnyitása a normális intézményi együttműködés helyreállításától függ.
Koszovó
Erős közpublicitású partner marad az európai integrációban, de adminisztratív blokádokkal és északi feszültségekkel küzd. Brüsszel a Szerbiával való normalizálási megállapodások teljes körű végrehajtásához köti a haladást. A Bizottság készen áll arra, hogy kiadja a csatlakozási véleményt, amint a hatóságok benyújtják a hivatalos kérelmet.
Törökország
Bár még mindig jelölt ország, a folyamat 2018 óta megrekedt az emberi jogok, a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás függetlensége terén bekövetkezett visszalépések miatt. A Bizottság a migráció, az energia és a kereskedelem terén pragmatikus együttműködést említi, de a tárgyalások újraindítása egyértelmű politikai irányváltástól függ.
Ukrajna
Befejezte a szűrést és teljesítette a feltételeket az első három klaszter megnyitásához („alapok”, „külső kapcsolatok” és „belföldi piac”). A Bizottság elismeri a reformerőfeszítéseket még háborús környezetben is, különösen a korrupció terén. Kijev bejelentése szerint a tárgyalások ideiglenes lezárása 2028-ig várható.
Moldova
Befejezte a szűrést és teljesítette a feltételeket az Ukrajnához hasonló három klaszter megnyitásához, erős politikai támogatással és felgyorsult reformadminisztrációval. A Bizottság értékeli az igazságszolgáltatás és a korrupció elleni küzdelem terén elért előrehaladást, hangsúlyozva a politikai stabilitás fontosságát a 2025-ös választások után. Kormányzati cél: a tárgyalások ideiglenes befejezése 2028 elejéig.
Grúzia
Kritikus helyzetben van, a jogállamiság és a sajtószabadság terén tapasztalható eltérések miatt. A Bizottság úgy véli, hogy a tbiliszi hatóságok eltávolodtak a koppenhágai kritériumoktól, és az országot „csak névleg jelöltnek” minősítette. Az európai pálya újraindítása a demokratikus reformokhoz való visszatéréstől függ.
Bővítés, stratégiai finanszírozással és világos mérföldkövekkel 2030-ig
Először a bővítési politika széleskörű pénzügyi eszközökkel van alátámasztva, amelyek célja a gazdasági integráció ösztönzése a csatlakozás előtt. A Nyugat-Balkán 6 milliárd eurós növekedési tervet kap, amely a beruházásokra, az infrastruktúrára és a regionális összekapcsolásokra irányul. A forrásokat a reformok teljesítménye és a közösségi acquis-hoz való közelítés mértéke alapján osztják el, a fokozatos közelítést célozva az Egységes Piac felé. A Bizottság célja, hogy ezeket a gazdaságokat versenyképes és stabil partnerekké alakítsa, akik képesek az európai normák elfogadására a csatlakozás előtt.
A csomagunk konkrét ajánlásokat kínál minden partnerünk számára. Mindenkinek ugyanazt az üzenetet küldjük: az Európai Unióhoz való csatlakozás egyedülálló ajánlat, a béke, a jólét és a szolidaritás ígérete. A megfelelő reformokkal és határozott politikai akarattal mindannyian kihasználhatjátok ezt a lehetőséget.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen
Kelet-Európában Moldova és Ukrajna a szomszédsági politika történetének legátfogóbb támogatási eszközeinek kedvezményezettjeivé válnak. Moldova 1,9 milliárd eurót kap, míg Ukrajna 50 milliárd eurós többéves keretet kap a makrogazdasági stabilitás, a rekonstrukció és a strukturális reformok érdekében. Mindkét ország csatlakozik a SEPA-hoz, és várhatóan élvezni fogja a „Roam like at home” rendszert. Ezek a pénzügyi eszközök felgyorsítják a gazdasági konvergenciát és megerősítik a keleti régió geopolitikai elhelyezkedését az európai architektúrában, a bővítést politikai projektről látható gazdasági folyamattá alakítva.
A bővítés egy stabil Európába való befektetés, és a legtöbb polgárunk ezt elismeri. Nincsenek rövidítések a csatlakozásra törekvő országok számára, de mindent meg kell tenni, amit az Unió tehet a folyamat támogatásáért.
A Főmegbízott és a Bizottság alelnöke, Kaja Kallas
2025–2030-as időkeret és a stagnálás kockázatai
A Bizottság reális bővítési időkeretet vázol fel 2030-ig, amelyben a reformok üteme döntővé válik. Ha Montenegró fenntartja a politikai konszenzust, a tárgyalásokat 2026 végére befejezheti, ezt követően Albánia 2027-ben. Ukrajna és Moldova a tárgyalások ideiglenes befejezését célozza 2028-ig, a jogi és közigazgatási reformok felgyorsításának feltétele mellett.
A bővítési ablak szélesre van nyitva, és most ki kell használnunk ezt a lehetőséget. Új államok csatlakozása az Európai Unióhoz 2030-ig reális cél.
A Főmegbízott és a Bizottság alelnöke, Kaja Kallas
Az Európai Unió Tanácsának döntenie kell a Bizottság ajánlásai alapján a tárgyalási klaszterek megnyitásáról vagy lezárásáról. 2026-ot fordulópontnak tekintik, amikor a Tanács megerősítheti a bővítés stratégiai irányát. Ugyanakkor a Tanácsnak egyensúlyt kell találnia a bővítési vágy és a belső reformok szükségessége között, hogy elkerülje az intézményi és költségvetési túlterhelést.
A jelentés figyelmeztet a stagnálás és a visszalépés kockázataira. Szerbiát és Grúziát negatív példaként említik, ahol a politikai polarizáció és a sajtónyomás lelassította a reformokat. A bővítés sikere a politikai akarat és az államok adminisztratív kapacitásának függvénye, hogy teljesítsék az alapvető kritériumokat. A Bizottság a csatlakozás utáni védzáradékokat javasol, amelyek célja a demokratikus „visszafordulások” megakadályozása.
Ha a reformok üteme és minősége megmarad, a következő években befejezhetjük a csatlakozási tárgyalásokat. Ha a folyamatot helyesen kezelik, egy nagyobb Unió erősebbé teszi Európát. A Bizottság a reformok legmagasabb szintű minőségére fog törekedni, különösen a jogállamiság, a demokratikus intézmények és az alapvető szabadságok terén. Nincsenek rövidítések.
A bővítésért és szomszédságért felelős biztos, Marta Kos
Bővítés és Egységes Piac – kölcsönös nyereség
A fokozatos integráció az Egységes Piacba a csatlakozás előtt a jelenlegi bővítési keret központi innovációja. Az európai piac fokozatos megnyitásával a jelölt országok előnyökhöz juthatnak a beruházások és a kereskedelmi áramlások növelésével, csökkentve a gazdasági különbségeket. Az energia, a közlekedés és a digitalizálás területei lesznek az első, amelyek az európai normákhoz kapcsolódnak, stabilitást biztosítva a vállalatok számára és csökkentve a tranzakciós költségeket.
A 2004-es bővítési történet megerősíti a pozitív gazdasági hatást: az új tagállamok életszínvonala megduplázódott, a munkanélküliség majdnem a felére csökkent, és a kereskedelem az Unió többi részével ötszörösére nőtt. Az EU számára a bővítés ösztönözte a GDP növekedését és megerősítette a belső értékláncokat. Ezek az adatok képezik a Bizottság fő érvet egy újabb bővítési kör mellett: egy kibővített Unió egyidejűleg versenyképesebb és ellenállóbb.
Procedurálisan a következő lépések az Európai Unió Tanácsára hárulnak, amelynek döntenie kell a Bizottság ajánlásai alapján új tárgyalási klaszterek megnyitásáról Ukrajnával és Moldovával, valamint a Nyugat-Balkán folyamatának üteméről. A Bizottság egy kiegészítő közleményt készít a belső politikák alkalmazkodásáról egy nagyobb Unióhoz – a többéves költségvetéstől a gazdasági kormányzásig és a szavazási mechanizmusokig. Ez a lépés tisztázza a bővítés és a mélyítés közötti egyensúlyt, biztosítva a gazdasági bővítés és az intézményi reformok összhangját.
ȘTIRI PE ACELEAȘI SUBIECTE
