Majdnem minden európai online van, de csak kicsit több mint a fele rendelkezik alapvető digitális készségekkel. Míg a mesterséges intelligenciát gyorsan elfogadják a vállalatok és a polgárok, az Eurostat adatai azt mutatják, hogy az Európai Unió kockázatot vállal, hogy nem éri el a 2030-ra kitűzött fő digitális céljait.
Brüsszel, 2025. december 16. - Az Európai Unió a Digitális Évtized második felébe lép egy világos kontraszttal. Az internet használata szinte univerzális, és a mesterséges intelligenciát gyorsan elfogadják a vállalatok és a polgárok. Ugyanakkor a digitális készségek szintje továbbra is elégtelen, és a jelenlegi előrehaladás nem mutat biztos pályát az EU által 2030-ra kitűzött célok eléréséhez, mutatják az Eurostat legfrissebb adatai és a "Digitalisation in Europe – 2025 edition" elemzés.
Röviden
2025-re az európaiak 94%-a használta az internetet az elmúlt három hónapban.
Csak az EU polgárainak 56%-a rendelkezett alapvető vagy annál magasabb digitális készségekkel a legfrissebb elérhető adatok szerint, 2023-ra.
2025-re az európai vállalatok 20%-a használ mesterséges intelligencia technológiákat.
A 16 és 74 év közötti személyek 32,7%-a használt generatív mesterséges intelligencia eszközöket 2025-re.
A tagállamok közötti különbségek továbbra is jelentősek, és a Digitális Évtized több célja kockázat alatt áll.
A jelentés megállapításai
Az internet használata szinte univerzális, de a digitális készségek továbbra is korlátozottak
Az Eurostat szerint 2025-re az Európai Unió polgárainak 94%-a használta az internetet az elmúlt három hónapban, megerősítve a lakosság rendkívül magas szintű kapcsolódását. Ez az előrehaladás azonban nem párosul hasonló szintű digitális készségekkel. A legfrissebb elérhető adatok a digitális készségekről, 2023-ra vonatkozóan, azt mutatják, hogy csak az európaiak 56%-a rendelkezett alapvető vagy annál magasabb digitális készségekkel. Az EU által 2030-ra kitűzött cél legalább 80%, ami jelentős hiányosságot jelez.
A tagállamok szintjén olyan országok, mint Hollandia és Finnország az élen járnak, ahol a lakosság több mint 80%-a rendelkezik alapvető vagy annál magasabb digitális készségekkel. Ezzel szemben Görögország és Románia folyamatosan a legalacsonyabb szintű országok között szerepel az Unióban.
A vállalatok digitalizálása lassan halad, különösen a KKV-k körében
Az üzleti környezetben az EU vállalatainak 74%-a elérte az alapvető digitális intenzitás szintjét, ami legalább négy standard digitális technológia használatát jelenti. A kis- és középvállalkozások esetében ez az arány 73%, míg csak 6%-uk számít nagyon digitalizáltnak. Összehasonlításképpen, a nagyvállalatok 41%-a nagyon magas digitális intenzitást ér el.
2030-ra az Európai Unió célja, hogy a KKV-k több mint 90%-a elérje az alapvető vagy annál magasabb digitális intenzitás szintjét, ami a jelenlegi adatok szerint nem biztos, hogy biztos pályán van.
A mesterséges intelligencia gyorsan belép a gazdaságba
A mesterséges intelligencia vállalatok általi elfogadása az utóbbi években jelentősen megnőtt. 2025-re az Európai Unió vállalatainak 20%-a használ mesterséges intelligencia technológiákat, szemben a 2021-es körülbelül 8%-kal. A mesterséges intelligencia leggyakoribb alkalmazásai a vállalatoknál a szövegelemzés, képek, videók vagy hangok generálása, valamint a szöveg- vagy beszédgeneráló eszközök. E technológiák használata sokkal elterjedtebb a nagyvállalatoknál, mint a KKV-knál.
A tagállamok közötti különbségek kifejezettek. Dánia, Finnország és Svédország az élen jár, ahol a cégek több mint egyharmada használ mesterséges intelligenciát, míg több délkelet-európai állam 10% alatti értékeket regisztrál.
A generatív mesterséges intelligenciát már egyharmadnyi európai használja
A lakosság körében a 16 és 74 év közötti személyek 32,7%-a használt generatív mesterséges intelligencia eszközöket 2025-re. A használat legnagyobb része személyes célokra történik, de 15,1%-uk nyilatkozott arról, hogy ilyen eszközöket használnak a munkahelyükön, és 9,4%-uk formális oktatási környezetben.
A generatív mesterséges intelligencia használata erősen változik a tagállamok között. Dánia, Észtország és Málta az élen jár, 47-48%-os értékekkel, míg Románia, Olaszország és Bulgária a lista végén áll, az EU átlagánál alacsonyabb értékekkel.
Tartós regionális eltérések
Az Eurostat adatai folyamatos regionális polarizációs mintát mutatnak. Az Unió északi és nyugati államai vezetnek a digitalizálás legtöbb mutatójában, beleértve a digitális készségeket, a mesterséges intelligencia elfogadását és az online közszolgáltatások használatát. Ezzel szemben több dél- és kelet-európai állam jelentősen alacsonyabb szinteket regisztrál, ami kockázatot jelent a digitális átmenet kétsebességes folyamattá alakulására, közvetlen hatással a belső piac működésére.
A Digitális Évtized ambiciózus célokat tűz ki 2030-ra, többek között alapvető digitális készségeket legalább a lakosság 80%-ának, a KKV-k több mint 90%-ának fejlett digitalizálását és a felhő, a big data és a mesterséges intelligencia technológiák széleskörű használatát. A 2023-2025 közötti elérhető adatok folyamatos előrehaladást mutatnak, de nem elegendőek ahhoz, hogy garantálják ezen célok elérését a kitűzött határidőn belül, különösen a digitális készségekbe és a KKV-k digitalizálásába történő jelentős beruházások hiányában. A "Digitalisation in Europe – 2025 edition" az Eurostat éves kiadványa, amely értékeli az Európai Unió előrehaladását a Digitális Évtized 2030 keretében. Az elemzés az információs és kommunikációs technológiák háztartásokban és vállalatoknál történő használatáról szóló hivatalos felmérésekre épül, és összehasonlítható képet nyújt az összes tagállam szintjén.
Legfrissebb hírek
18:12
18:12
17:58
17:57
17:50
További hírek megtekintése