Ursula Von der Leyen egy reálisabb és érdekközpontúbb európai külpolitikát kér.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, a 2026-os EU nagyköveti konferencián kijelentette, hogy az Uniónak reálisabb és érdekközpontú külpolitikát kell elfogadnia egy instabilitással teli világban, és hangsúlyozta, hogy a biztonságnak kell lennie az európai cselekvés szervezési elvének, a védelemtől kezdve az iparon, infrastruktúrán, technológián át a kereskedelemig.
Ursula von der Leyen egy reálisabb és érdekközpontú európai külpolitikát sürgetett, a biztonságot pedig az EU cselekvésének szervezési elvévé tette.
Ursula von der Leyen a 2026-os EU nagyköveti konferencián, ahol egy pragmatikusabb európai külpolitikát, új biztonsági stratégiát és a európai hatalom határozottabb megtervezését kérte a védelem, kereskedelem és globális partnerségek terén.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, a 2026-os EU nagyköveti konferencián kijelentette, hogy Európának "reálisabb és érdekközpontúbb" külpolitikát kell elfogadnia egy olyan világban, ahol az Unió "már nem lehet a régi világrend őrzője", és hangsúlyozta, hogy a biztonságnak kell lennie "cselekvésünk szervezési elvének" az új európai biztonsági stratégiában, amely jelenleg előkészítés alatt áll.

Röviden
Von der Leyen elmondta, hogy Európa "már nem lehet a régi világrend őrzője", és hogy saját "európai útját" kell építenie, hogy megvédje érdekeit egy olyan világban, ahol már nem lehet csak a szabályokon alapuló nemzetközi rendszerre támaszkodni.

A Bizottság elnöke kijelentette, hogy az EU egy új európai biztonsági stratégián dolgozik, és hogy "a biztonságnak kell lennie cselekvésünk szervezési elvének", beleértve a védelmet, adatokat, ipart, infrastruktúrát, technológiát és kereskedelmet.

Azt mondta, hogy Európa "generációs projektet" indított, az európai függetlenséget, és jelezte, hogy a védelmi kiadások 800 milliárd euróra nőnek 2030-ra.

Von der Leyen kijelentette, hogy az EU támogatni fogja Ukrajnát "függetlenül attól, hogy mi történik máshol", beleértve egy 90 milliárd eurós kölcsön javaslatát, és összekapcsolta Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán bővítését Európa közös biztonsági érdekével.

A kereskedelem és a befektetések terén elmondta, hogy az EU kereskedelmi megállapodásainak hálózata a globális GDP közel 50%-át fedi le, és a Global Gateway már túllépte a kezdeti 300 milliárd eurós célját, és jövőre akár 400 milliárd euróra is emelkedhet.

Ursula von der Leyen a 2026-os EU nagyköveti konferencián elmondott beszédében a külpolitika újrahangolását kérte egy olyan világ előtt, amelyet instabilabbnak, konfliktusosabbnak és kevésbé kiszámíthatónak írt le. Azt mondta, hogy az Uniónak a valóságra kell néznie "úgy, ahogy ma van", és el kell fogadnia, hogy "Európa már nem lehet a régi világrend őrzője, egy olyan világé, amely eltűnt és nem fog visszatérni". Ebben a kontextusban kijelentette, hogy az Unió továbbra is védeni fogja a szabályokon alapuló nemzetközi rendszert, de "már nem támaszkodhat rá, mint az egyetlen módjára érdekeinek védelmére", és nem feltételezheti, hogy annak szabályai megvédik a komplex fenyegetésektől, amelyekkel szembesül.

A beszéd középpontjában az az elképzelés állt, hogy az EU-nak reálisabb és érdekközpontúbb külpolitikára van szüksége, és reflektálni kell saját döntéshozatali mechanizmusaira. Von der Leyen elmondta, hogy Európának "saját európai útját" kell építenie, és új együttműködési módokat kell találnia partnereivel, hozzátéve, hogy az Uniónak higgadtan kell elemeznie, hogy a doktrínák, intézmények és döntéshozatali folyamatai, amelyeket egy stabilitásra és multilaterális kapcsolatokra épülő háború utáni világban terveztek, "lépést tartottak-e a változás sebességével", és hogy a jelenlegi rendszer "inkább segítség vagy akadály" a geopolitikai hitelessége szempontjából.

Elemzésének kiindulópontja a Közel-Kelet konfliktusa volt. Von der Leyen elmondta, hogy a iráni háború természetéről folytatott vita részben lényeges dolgokat veszít el, és hogy Európának a helyzet valódi következményeire kell összpontosítania. Azt állította, hogy "nem kell könnyeket hullatni az iráni rezsimért", amelyet azzal vádolt, hogy "halált és elnyomást hozott saját népére", és "pusztítást és destabilizációt az egész régióban a saját fegyveres ügynökeivel, akik rakétákkal és drónokkal vannak felfegyverezve". Ugyanakkor rámutatott, hogy a háború már spillover hatásokat gyakorol az energiára, pénzügyekre, kereskedelemre, közlekedésre és a népesség elmozdulására, hogy "polgáraink keresztülszűrődnek a kereszttűzön", és hogy "partnereinket támadják". Megerősítette a "teljes szolidaritást" Ciprussal, miután brit katonai bázisokat céloztak meg a szigeten, és NATO csapatokat hívtak, hogy lelőjenek egy drónt.

Ezen a háttéren von der Leyen érvelt, hogy az Európának a körülötte lévő kaotikus világból való visszavonulás ötlete "tiszta és egyszerű hiba". Azt mondta, hogy Európának fel kell készülnie arra, hogy "határozottabban" tervezze meg a hatalmát, hogy ellensúlyozza az agressziót és a külső beavatkozást "minden eszközünkkel, gazdasági vagy diplomáciai, technológiai vagy katonai". Ugyanebben a szellemben bejelentette, hogy az új európai biztonsági stratégia, amelyet a Főmegbízottal és az EU diplomáciai szolgálatával közösen készítenek, a biztonságot az európai cselekvés középpontjába helyezi. "A biztonságnak kell lennie cselekvésünk szervezési elvének" - mondta, hangsúlyozva, hogy ez implicit mentalitássá kell válnia "a védelemtől az adatokig, az ipartól az infrastruktúráig, a technológiától a kereskedelemig".

A védelem terén von der Leyen elmondta, hogy Európa az elmúlt évben "többet tett a védelem terén, mint az előző évtizedekben", és beszélt a "védelmi kiadások gyors növekedéséről, 800 milliárd euróra 2030-ra". Azt állította, hogy a tagállamok rekord szintű befektetéseket fokoznak, és közvetítette, hogy "a béke és a biztonság Európában rajtunk múlik, és teljes mértékben vállaljuk ezt a felelősséget". Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a saját lábunkon állni nem azt jelenti, hogy egyedül állunk. E tekintetben említette az EU biztonsági és védelmi partnerségeit harmadik országokkal, a SAFE program megnyitását Kanadának, a védelmi értékláncok integrációjáról folytatott tárgyalásokat Indiával és az Ausztráliával folytatott kapcsolatok előrehaladását.

A beszéd középpontjában állt Ukrajna. Von der Leyen kijelentette, hogy "Európa mindig Ukrajna mellett áll, függetlenül attól, hogy mi történik máshol", leírva az országot mint "egy büszke európai nemzetet", amely az európai szabadságokért harcol, mint jövőbeli uniós tag, és mint "Európa első védelmi vonala". Azt állította, hogy a békének "teljesnek, igazságosnak és tartósnak" kell lennie, és hangsúlyozta, hogy a háborút nem lehet úgy befejezni, hogy jövőbeli konfliktusok magvait ültessük el. Ebben a kontextusban a "tartós pénzügyi támogatás" fontosságát emelte ki, és emlékeztette a Bizottság javaslatára egy 90 milliárd eurós kölcsönre Ukrajna szükségleteinek kielégítésére. Von der Leyen elismerte a csomag elfogadásával kapcsolatos nehézségeket, és ezeket az európai rendszer hatékonyságának problémájához kötötte, de hangsúlyozta, hogy az EU tiszteletben tartja kötelezettségeit, mert "a hitelességünk, és ami még fontosabb, a biztonságunk, kockán forog".

Közvetlenül összekapcsolta a bővítési politikát az európai biztonsággal. Von der Leyen elmondta, hogy "tőke fontosságú", hogy az Unió felkészüljön a Nyugat-Balkán, Moldova és Ukrajna már mostani közelítésére az EU-hoz. Az ő megfogalmazásában "a bővítés nem ideológia kérdése, hanem közös érdek és európai biztonság kérdése", és az Uniónak készen kell állnia arra, hogy "azt adja, amint eljön az idő".

A beszéd második pillére a kereskedelem és a befektetések volt. Von der Leyen kifejezetten elmondta, hogy "a kereskedelem nem csupán gazdaság, hanem hatalom", és áttekintette a közelmúltban megkötött vagy folyamatban lévő kereskedelmi megállapodások sorát Mexikótól, Svájcon és Indonézián át Mercosur, India és Ausztrália felé, de említette a Fülöp-szigetekkel, Thaifölddel, Malajziával, az Egyesült Arab Emírségekkel és több kelet- és dél-afrikai állammal folytatott tárgyalásokat is. Azt állította, hogy a világ "kereskedelmi kapcsolatokat akar létesíteni Európával", és hogy az Unió kereskedelmi hálózata "soha nem terjedt ki ilyen gyorsan". A Bizottság elnöke szerint az EU megállapodásai jelenleg "majdnem 50%-át teszik ki a globális GDP-nek", és a kereskedelem több mint fele az Unió saját megállapodásainak hálózatán belül zajlik, ami a vállalatok számára kiszámítható és szabályokon alapuló hozzáférést biztosít a világ több mint feléhez.

Von der Leyen a Global Gateway-t is a pragmatikus és érdekközpontú külpolitika példájaként mutatta be. Azt mondta, hogy körülbelül négy évvel a bevezetése után a kezdeményezés már túllépte a kezdeti 300 milliárd eurós célját, és kifejezte meggyőződését, hogy jövőre meghaladja a 400 milliárd eurós küszöböt, mivel globális kereslet van az európai befektetések iránt. Beszédében említette a tiszta energia értékláncokba történő befektetéseket Észak-Afrikában, a nyersanyagok feldolgozásához szükséges készségeket a Lobito folyosón, digitális kapcsolatok a India, Közel-Kelet, Európa folyosón, és helyi gyógyszeripari iparágakat Afrikában és a Karib-térségben. Azt állította, hogy ez a modell kölcsönös előnyöket teremt, Európa erősebb ellátási láncokat nyer, míg partnerei fenntartható befektetéseket kapnak az infrastruktúrába, készségekbe és munkahelyekbe. E kontextusban emlékeztetett arra, hogy a jövőbeli európai költségvetésben a Bizottság 75%-os növelést javasolt a Global Europe komponens finanszírozására.

Diplomáciai szinten von der Leyen megerősítette az EU elkötelezettségét az ENSZ és annak Chartája iránt, emlékeztetve arra, hogy az Unió a tagállamokkal együtt a legnagyobb pénzügyi hozzájárulója az ENSZ rendszerének. Ugyanakkor elmondta, hogy egy konfliktusosabb világban az ENSZ rendszerének reformra van szüksége, és hogy amikor a hagyományos formátumok megrekednek, Európának kreatív módokat kell keresnie a legsúlyosabb válságok kezelésére, beleértve a kvartetteket, kapcsolattartó csoportokat vagy regionális kezdeményezéseket. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy az új kezdeményezéseknek kiegészíteniük kell az ENSZ-t, nem versenyezniük vele vagy helyettesíteniük azt, és ebben a keretben említette Gáza újjáépítését és a palesztinok és izraeliek közötti béke célját.

Összegzésül von der Leyen elmondta, hogy Európa valós választás előtt áll. Az Unió megmaradhat a múlt szokásainak és bizonyosságainak fogságában, vagy "választhat egy másik sorsot Európának", egy olyan külpolitika megalkotásával, amely "erősebbé teszi otthon, globálisan befolyásosabbá és jobb partnerré a világ minden országának". Ezt az irányt az "európai függetlenség" központi pillérének nevezte, amelynek célja az Unió érdekeinek védelme és értékeinek előmozdítása "nem nosztalgiával és nem siratva a régi világot, hanem a új világ formálásával".

A beszédet a 2026-os EU nagyköveti konferencián mondták el, és egy új európai biztonsági stratégia előkészítése keretében íródott. A Bizottság elnökének üzenete egy olyan pillanatban érkezik, amelyet a Közel-Kelet konfliktusának eszkalációja, Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúja, az európai védelmi agenda bővítése és az EU kereskedelmi és befektetési politikájának felgyorsítása jellemez, amely szabadkereskedelmi megállapodásokkal és a Global Gateway révén valósul meg.

https://2eu.brussels/ro/stiri/ursula-von-der-leyen-cere-o-politica-externa-europeana-mai-realista-si-orientata-pe-interese-cu-securitatea-drept-principiu-de-organizare-al-actiunii-ue