Von der Leyen olyan protokollt javasol, amely lehetővé tenné, hogy egy fenyegetett állam összehívja az összes uniós országot közös válasz kidolgozására

A mechanizmus a NATO 4. cikkében előirányzott konzultációkból merítene, és a fegyveres agresszió küszöbét el nem érő incidensekre is kiterjedne. A Bizottság elnöke támogatja továbbá egy Európai Biztonsági Tanács létrehozását is, olyan partnerek bevonásával, mint Kanada, Norvégia, Ukrajna és az Egyesült Királyság.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen olyan biztonsági protokollt javasol, amely lehetővé tenné, hogy egyetlen fenyegetett tagállam kezdeményezze valamennyi uniós ország összehívását a közös válasz összehangolása érdekében. A Strasbourgban, az Unió helyzetéről szóló beszédben bemutatott kezdeményezés olyan incidensekre is kiterjedne, amelyek a nemzetbiztonságot fenyegetik, anélkül hogy elérnék a fegyveres agresszió küszöbét.

Röviden

1.Egyetlen tagállam is aktiválhatná a protokollt, az összes uniós ország pedig összeülne a válasz összehangolása érdekében. A bejelentett célok az eszkaláció elrettentése és az incidens hatásainak korlátozása, beleértve a fegyveres agresszió küszöbe alatti helyzeteket is.

2.A hivatkozott modell a NATO 4. cikke, amely lehetővé teszi a szövetségesek közötti konzultációt fenyegetés esetén. Az európai protokollt nem új kollektív védelmi garanciaként, illetve nem automatikus katonai beavatkozási kötelezettségként mutatják be.

3.Von der Leyen egy Európai Biztonsági Tanács létrehozását is támogatja, amely a vezetők fóruma lenne olyan partnerek bevonásával, mint Kanada, Norvégia, Ukrajna és az Egyesült Királyság. A beszéd nem részletezi a végleges összetételt és hatásköröket.

4.A bejelentés nyitva hagyja a protokoll jogalapját, a közös intézkedések elfogadásának szabályait és alkalmazásának ütemtervét. Azt sem magyarázza meg, milyen kapcsolat lesz az új javaslatok és az EU meglévő válságkezelési mechanizmusai között.

A vészhelyzetekre vonatkozó biztonsági protokoll célja az európai reakció összehangolása, az eszkaláció elrettentése és az incidens hatásainak korlátozása lenne. Von der Leyen közös megközelítést sürget a hibrid fenyegetések ellensúlyozására, és a kibertámadások, szabotázsakciók, szándékos gyújtogatások, valamint drónok behatolásainak fokozódására hivatkozik.

„Doktrínánk, intézményeink és döntéshozatali folyamatunk azonban nem tartott lépést az új valósággal” – állítja von der Leyen a beszéd közzétett szövegében. Bejelent egy új európai biztonsági stratégiát is, amelyet az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, Kaja Kallasszal együtt fog előterjeszteni.

Az egyértelmű hivatkozás az Észak-atlanti Szerződés 4. cikke. Ez lehetővé teszi a konzultációt, amikor egy szövetséges úgy ítéli meg, hogy valamely tag területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága veszélybe került. Például Lengyelország 2025. szeptember 10-én ilyen konzultációkat kért, miután több orosz drón megsértette légterét. A NATO-ban a megbeszélések az Észak-atlanti Tanácsban zajlanak, és döntéshez vagy közös fellépéshez vezethetnek.

Az 5. cikk egy vagy több európai, illetve észak-amerikai szövetséges elleni fegyveres támadásra vonatkozik, amelyet mindenki elleni támadásnak tekintenek. Minden tagnak segítséget kell nyújtania az általa szükségesnek ítélt intézkedésekkel, beleértve a fegyveres erő alkalmazását is. A von der Leyen által használt analógia a 4. cikkben előirányzott konzultációra vonatkozik. Az európai protokoll bejelentése nem állapít meg új kollektív védelmi garanciát vagy automatikus katonai választ.

Von der Leyen ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy javaslatokat fog előterjeszteni egy Európai Biztonsági Tanács létrehozására. Ez vezetőket hozna össze a kontinens biztonságának megvitatására, olyan partnerek bevonásával, mint Kanada, Norvégia, Ukrajna és az Egyesült Királyság. A beszéd nem részletezi a fórum végleges összetételét vagy hatásköreit.

Az Unió már rendelkezik a válságokra adott politikai válasz integrált mechanizmusával, az IPCR-rel. Ennek keretében az EU Tanácsának elnöksége összehívja az európai intézményeket, az érintett államokat és más releváns szereplőket a válasz összehangolása érdekében. A mechanizmust az elnökség vagy valamely tagállam kérésére, a szolidaritási klauzula alapján lehet aktiválni. Információcserét, elemzéseket és válságüléseket biztosít a politikai döntések előkészítéséhez.

A fegyveres agresszióra az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkének (7) bekezdése vonatkozik. Ez arra kötelezi a többi tagállamot, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel segítséget és támogatást nyújtsanak annak az államnak, amelyet saját területén támadás ért. A szerződés megőrzi egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikájának sajátos jellegét, valamint a NATO szerepét mint tagjai kollektív védelmének alapját. A segítség a helyzettől függően polgári vagy katonai jellegű lehet.

A beszéd nem részletezi a protokoll jogalapját, azt, hogy ki elnökölné az üléseket, miként fogadnák el a közös intézkedéseket, illetve az alkalmazás ütemtervét. Az sem tisztázott, milyen kapcsolat lenne e mechanizmus, a javasolt Európai Biztonsági Tanács és a meglévő válságkezelési eszközök között.

https://2eu.brussels/ro/news/moldova-si-celelalte-tari-candidate-vizate-pentru-asocierea-la-cooperarea-europeana-impotriva-ingerintelor