Ursula von der Leyen ma ismerteti az Unió helyzetéről szóló beszédét. Hét téma, amelyet az Európai Bizottság elnöke érinteni fog (POLITICO)

Ursula von der Leyen szerdán tartja hatodik, az Európai Unió helyzetéről szóló beszédét, olyan időszakban, amikor a közösségi blokk háborúkkal, erdőtüzekkel és Donald Trump amerikai elnökkel fennálló nehéz kapcsolattal néz szembe.

Az Európai Bizottság elnöke politikai örökségét ahhoz a célhoz kötötte, hogy Európa függetlenebbé és cselekvőképesebbé váljon egy olyan világban, amelyet egyre veszélyesebbnek tart. Beszédében várhatóan elmagyarázza, hogyan halad ez a törekvés, és melyek a következő lépések.

A beszédet egészen az elmondás pillanatáig felülvizsgálják és újraírják. A POLITICO szerkesztősége azonban több mint egy tucat európai tisztviselővel folytatott beszélgetések alapján – akik névtelenséget kaptak, hogy megvitathassák az elnök prioritásait és kulcsfontosságú pontjait – megtudta, milyen témákat fog érinteni.

Mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia (MI) volt a Bizottság e hónap eleji tervureni ülésének fő témája, amikor a beszédet megtervezték. Jelentőségteljes, hogy aznap jelen volt a Bizottság MI ipari alkalmazásokért felelős különleges tanácsadója, a Siemens elnöke, Jim Hagemann Snabe is.

Von der Leyen csapata arra kérte a Bizottság illetékes szakpolitikai egységeit, hogy a beszédhez friss statisztikákat szolgáltassanak arról, hány munkahely szűnhet meg és jöhet létre az MI alkalmazásának terjedésével – közölte az egyik, a zárt ajtók mögött zajló megbeszélésekről tudomással bíró tisztviselő.

Versenyképesség

Két évvel Mario Draghi volt olasz miniszterelnöknek a kontinens versenyképességének helyreállítási lehetőségeiről szóló, mérföldkőnek számító jelentése után von der Leyen várhatóan számot vet Bizottságának az Európa gazdasági válságának bürokráciacsökkentéssel történő kezelésére irányuló erőfeszítéseivel.

Egy magas rangú európai tisztviselő szerint várhatóan a szabályozás terén végrehajtandó „nagytakarításról”, valamint a „már a tervezési szakasztól érvényesülő egyszerűség” elvéről fog beszélni.

Éghajlat

A POLITICO cikke szerint az idei beszéd fő témája az éghajlat lesz. Az éghajlatra helyezett hangsúly annak közepette jelenik meg, hogy a von der Leyen vezette Bizottság megpróbálja megvédeni a kibocsátások 2040-ig történő csökkentésére vonatkozó célját, miközben az ipar és a nemzeti fővárosok részéről egyre nagyobb nyomás nehezedik rá a zöld átállás gazdasági költségeinek korlátozására.

Wopke Hoekstra éghajlatügyi biztos a POLITICO-nak azt mondta, hogy az EB biztosítani kívánja, hogy a tervezés „integrálva” legyen az európai és nemzeti szintű szakpolitikai döntéshozatal teljes folyamatába. Ez azt jelenti, hogy az éghajlati ellenálló képességet figyelembe vennék az infrastruktúrába történő beruházásokról szóló döntéshozatali folyamat minden szakaszában, a jogalkotásban és sok más területen.

Kereskedelem

Ursula von der Leyen 2023-as beszédében bejelentette, hogy Brüsszel vizsgálatot indít a kínai elektromos járművek támogatása ügyében. Az intézkedés megtorló reakciót váltott ki Peking részéről, amely olyan európai exporttermékeket vett célba, mint a sertéshús és a konyak.

Egy tisztviselő szerint ezúttal nem így lesz, és von der Leyen nem jelent be újabb vizsgálatot. Peking nem fog kiemelkedő helyet elfoglalni a beszédben, bár várhatóan hangsúlyozni fogja, hogy az EU-nak fel kell gyorsítania diverzifikációs erőfeszítéseit, és akár odáig is elmehet, hogy kifejezetten megemlíti a Bizottság által javasolt diverzifikációs eszközt.

Migráció

Von der Leyen beszédére a ceutai válságot követően kerül sor, ahol bevándorlók tízezrei léptek spanyol területre, és a nyár folyamán politikai sokkhullámokat váltottak ki a blokkon belül.

Von der Leyen várhatóan arra használja fel beszédét, hogy a Frontex, az EU határigazgatási ügynökségének megerősítését kérje. Ez magában foglalja az európai határ- és partvédelmi őrök számának a jelenlegi mintegy 7 800-ról 30 000-re történő megháromszorozását, valamint a Frontex megbízatásának és hatásköreinek esetleges kiterjesztését is – közölte három tisztviselő –, ami lehetővé tenné az ügynökség számára, hogy szerepet játsszon az úgynevezett visszaküldési központokban harmadik országokban.

Egy magas rangú diplomata és egy uniós tisztviselő szerint azonban a beszéd kapcsán mérlegelt legvitatottabb ötlet egy olyan európai keret létrehozása, amely tömeges migrációs nyomáshelyzetekben lehetővé tenné bizonyos menekültügyi szabályok felfüggesztését és a gyorsabb visszaküldéseket.

Védelem

Várhatóan a védelem és a biztonság is fontos helyet foglal majd el a beszédben, tekintettel arra, hogy a régóta várt biztonsági stratégiát október elejére tervezik.

Eredetileg a stratégiát a júliusi ankarai NATO-csúcs után kellett volna bemutatni, elhalasztása pedig azt az elvárást erősíti, hogy von der Leyen beszédét felhasználja a dokumentum előzetes ismertetésére, és előzetesen bemutassa néhány kulcsfontosságú elképzelését és prioritását.

Közösségi hálózatok

Von der Leyen megerősítette, hogy beszédét felhasználja a közösségi hálózatokra vonatkozó életkori korlátozási terveinek ismertetésére; akár még aznap jogalkotási javaslatot is előterjeszthetnek. Számos nehéz kérdésre kell majd válaszolnia, többek között arra, hogy mi lesz a megállapított alsó korhatár, és hogy engedélyezi-e az uniós országoknak saját korhatáruk meghatározását.

Az is valószínű, hogy az EB más szolgáltatásokra, például játékplatformokra és mesterséges intelligencián alapuló chatbotokra is kiterjeszti az életkori korlátozásokat.

Az Unió helyzetéről szóló, SOTEU rövidítéssel ismert beszéd jelenti az éves fő alkalmat, amikor a közösségi végrehajtó szerv vezetője bemutatja Európa számára meghatározott prioritásait és politikai irányvonalát.