Az EU meghozza a döntő lépést a „katonai Schengen” felé, és elindítja az európai védelmi ipar átalakítását.
Brüsszel, 2025. november 19. – Az Európai Unió ma bemutatta az elmúlt évtized legambiciózusabb védelmi intézkedéscsomagját, amelynek célja egy katonai mobilitási európai tér létrehozása 2027-ig – már most „katonai Schengen”-nek nevezett – valamint egy ütemterv bevezetése az európai védelmi ipar átalakítására, amelynek célja az innováció, a digitalizáció és a kritikus technológiák gyártásának felgyorsítása.
Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős végrehajtó alelnök a csomag bevezetését egy paradigmaváltásként írta le:
„Ahogy haladunk előre az európai katonai mobilitási csomaggal, egy biztonságosabb és jobban összekapcsolt Európa alapjait fektetjük le. Az Ukrajnában tanult leckék azt mutatják, hogy az európai védelmi iparnak fel kell gyorsítania az innovációt és az együttműködést.”
A Bizottság által bemutatott csomag három alapvető dokumentum köré épül. Az első a katonai mobilitásról szóló rendelet, egy közvetlenül alkalmazandó jogszabály, amely minden tagállamra vonatkozik, és amelynek célja a határokon való átkelési eljárások harmonizálása és a csapatok és felszerelések mozgásának felgyorsítása az Unió területén. A második dokumentum a védelmi felkészültség állapotáról szóló közös közlemény, amely az EU stratégiai irányvonalát adja a katonai felkészültség, a műveleti integráció és a tagállamok közötti együttműködés terén, és amelyet az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas közösen dolgozott ki, aki hangsúlyozta ezen intézkedések operatív sürgősségét:
„A gyors mobilitás létfontosságú Európa védelme szempontjából. Egy sürgősségi rendszert javaslunk a határokon átnyúló katonai szállításra, valamint egy mechanizmust a tagállamok kapacitásainak poolingjára. A hatékony katonai mobilitás iránti igény soha nem volt ennyire világos.”
A harmadik elem az EU védelmi iparának átalakítási ütemterve (EU Defence Industry Transformation Roadmap), amely a modern ipari ökoszisztéma korszerűsítését javasolja fejlett technológiákba, például mesterséges intelligenciába, drónokba, kvantumrendszerekbe és űrképességekbe történő befektetések révén. Andrius Kubilius, a védelemért és űrért felelős biztos kifejtette ennek az irányvonalnak a fontosságát:
„Egy erős Európának szüksége van egy adaptív és innovatív védelmi iparra, valamint a képességre, hogy gyorsan mozgassa erőit. A célunk világos: egy ‘katonai Schengen’ 2027-ig, amely lehetővé teszi, hogy Európa egyként működjön.”
Ezek mellett a csomag új koordinációs struktúrákat is bevezet az európai szinten, beleértve egy katonai szállítással foglalkozó dedikált csoportot és digitális információcsere mechanizmusokat, valamint operatív eszközöket, amelyek támogatják a mobilitást, az infrastruktúra ellenálló képességét és a szükséges ipari kapacitások növelését az európai védelem érdekében.
Az Európai Unió azt is javasolja, hogy 2027-ig létrehozzon egy valódi „katonai Schengen”-t, az első közös normák bevezetésével, amelyek minden tagállamra vonatkoznak a katonai csapatok és felszerelések mozgására. A javasolt rendelet a határokon átnyúló tranzitkérelmek feldolgozási idejét maximum 72 órára csökkenti, felváltva a jelenlegi fragmentált rendszert, amelyben minden tagállam saját eljárásait alkalmazza. E szabályok harmonizálása és a katonai vámeljárások egyszerűsítése lehetővé teszi a hadseregek gyorsabb, biztonságosabb és koordináltabb mozgását válsághelyzetekben.
Válsághelyzetekre a csomag bevezeti az EMERS-t – az európai katonai mobilitás megerősített válaszrendszerét (European Military Mobility Enhanced Response System). Ez a mechanizmus felgyorsított eljárásokat aktivál a katonai mozgások jóváhagyására, és prioritást biztosít a kritikus infrastruktúrához való hozzáféréshez, beleértve az EU vagy NATO keretein belül végrehajtott műveleteket is. Gyakorlatilag az EMERS az Unió „gyors reagálási módjaként” működik, biztosítva, hogy a csapatok és felszerelések mozgása azonnal végrehajtható legyen, amikor a biztonsági helyzet azt megköveteli.
Az Európai Unió befektetni fog a fő közlekedési folyosóinak korszerűsítésébe – a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T) – így azok a kettős felhasználású szabványoknak megfelelően legyenek kialakítva, azaz biztonságosan használhatók legyenek civil és katonai szállításra egyaránt. Ez az „intelligens militarizálás” folyamatának célja, hogy biztosítsa, hogy az európai utak, hidak, vasutak és kikötők képesek legyenek nagy mennyiségű nehéz felszerelés szállítására, és lehetővé tegyék a hadseregek gyors mozgását az Unió egész területén.
A kritikus infrastruktúrák védelme és ellenálló képességük növelése érdekében a Bizottság bevezet egy „ellenállósági eszközkészletet” (resilience toolbox).
A fenntartható közlekedésért és turizmusért felelős biztos, Apostolos Tzitzikostas kiemelte ennek az infrastruktúrának a központi szerepét:
„A legnagyobb erejünkre, a TEN-T hálózatra támaszkodunk, hogy lehetővé tegyük a csapatok és felszerelések gyors és akadálytalan szállítását. Ez egy befektetés Európa biztonságába és gazdaságába.”
A csomag fizikai védelmi intézkedéseket (például a szerkezeti elemek megerősítését), energetikai biztonsági intézkedéseket (az ellátás folytonosságának biztosítása és a hálózatok védelme) és kiberbiztonsági intézkedéseket (a logisztikát és a szállítást kezelő digitális rendszerek védelme) tartalmaz. A cél az, hogy az európai infrastruktúra működőképes és biztonságos maradjon válsághelyzetekben is, amikor a gyors katonai mobilitás elengedhetetlen.
A tagállamok gyors reagálási képességének megerősítése érdekében a csomag bevezet egy új együttműködési mechanizmust: a „Szolidaritási Pool”-t (Solidarity Pool). Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy közösen és megosszák a katonai szállítási erőforrásokat, a logisztikai platformoktól és szállítóeszközöktől kezdve a széleskörű mobilizáláshoz szükséges speciális felszerelésekig. E rendszer révén az Unió célja a tagállamok egyéni függőségeinek csökkentése és egy közös tartalék létrehozása, amely gyorsan mozgósítható, amikor a műveleti feltételek azt megkövetelik.
Paralelisan, a katonai mobilitás valós idejű koordinálásának megkönnyítése érdekében a Bizottság javasolja egy digitális európai katonai mobilitási rendszer (Military Mobility Digital Information System) kifejlesztését. Ez lehetővé teszi a logisztikai információk gyors és biztonságos cseréjét a tagállamok, a Bizottság és a releváns katonai struktúrák között. E keret végrehajtását európai szinten egy új szerv, a katonai mobilitás szállítási csoport (Military Mobility Transport Group) és egy megerősített TEN-T bizottság felügyeli, amely felelős a közlekedési hálózatok koordinálásáért, amelyek támogatják a civil és katonai mobilitást az Unióban.
Az Ukrajnából tanult leckék és az új európai ipari paradigma
Az ukrajnai háború megmutatta, hogy a katonai technológiák fejlődési üteme sokkal gyorsabb, mint a hagyományos európai ipari ciklusok, és a modern csatatér a mesterséges intelligencián, drónokon, autonóm platformokon, űrképességeken és kvantumtechnológiákon alapuló rendszerek által dominált. E valóság fényében az Európai Bizottság elindítja az EU Védelmi Ipari Átalakítási Ütemtervét, egy stratégiai tervet, amely célja az európai mélytechnológiai ökoszisztéma összekapcsolása a védelmi iparral, hogy felgyorsítsa az új katonai képességek megjelenését és elfogadását.
A ütemterv négy prioritásra összpontosít: a védelmi vállalatok, köztük a feltörekvő cégek, a diszruptív technológiák fejlesztésének felgyorsítása, amelyek átalakíthatják a katonai rendszerek tervezését és használatát; a stratégiai képességekhez való hozzáférés kiterjesztése, hogy a tagállamok egyenlően részesülhessenek az európai innovációkból; és a szükséges kompetenciák fejlesztése, hogy támogassák Európa technológiai előnyét egy egyre versenyképesebb globális környezetben.
A Bizottság hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna ellen irányuló agressziója feltárta az európai védelmi ipar strukturális sebezhetőségeit: fragmentáció, lassú termelési ütem, elégtelen skálázhatóság és külső technológiai függőségek. A javasolt ütemterv célja ezen gyengeségek orvoslása egy modern, integrált ipari ökoszisztéma létrehozásával, amely készen áll arra, hogy gyorsan reagáljon az EU stratégiai követelményeire és a technológiai fejlődésre, amely újradefiniálja a globális biztonságot.
A katonai mobilitásról szóló rendeletet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell benyújtani a szokásos jogalkotási eljárás keretében. E párhuzamosan a Bizottság megkezdi a védelmi ipar átalakítására vonatkozó ütemterv intézkedéseinek végrehajtását a tagállamokkal, az EEAS-szal és az EDA-val együttműködve.
A csomag az Európai Védelmi Fehér Könyv – Készültség 2030 operatív pillérét képviseli, és folytatja a ReArm Europe / Készültség 2030 által teremtett dinamikát.
ȘTIRI PE ACELEAȘI SUBIECTE
