Az Európai Parlament támogatja egy „Katonai Schengen” létrehozását az EU-n belüli gyors csapatmozgás érdekében.

Az Európai Parlament követeli a belső akadályok eltávolítását a csapatok és katonai felszerelések gyors mozgása érdekében az Unió területén, egy olyan kezdeményezés keretében, amelyet „Katonai Schengen”-nek neveznek. A határozat tükrözi az ukrajnai háború tanulságait, és jelentős változást jelez az EU infrastruktúrájának és belső szabályainak alkalmazkodásában a biztonsági követelményekhez.
Az Európai Parlament támogatja egy „Katonai Schengen” létrehozását a csapatok gyors mobilitása érdekében az EU-ban.
Az Európai Parlament támogatja a belső akadályok eltávolítását a csapatok és katonai felszerelések gyors mozgása érdekében az EU-ban, egy olyan kezdeményezés keretében, amelyet „Katonai Schengen”-nek neveznek.
Brüsszel, 2025. december 17. – Az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, amely támogatja egy úgynevezett „Katonai Schengen” létrehozását, egy keretet, amely lehetővé tenné a csapatok és katonai felszerelések gyors és akadálytalan mozgását az Európai Unió területén. A határozatot 493 szavazattal, 127 ellenszavazattal és 38 tartózkodással fogadták el, a növekvő európai biztonsági aggodalmak és Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja fényében.

Röviden
Az Európai Parlament elfogadott egy határozatot a katonai mobilitásról az EU-ban.

Az európai parlamenti képviselők követelik az adminisztratív akadályok eltávolítását és jelentős beruházásokat az infrastruktúrába.

A cél a csapatok mozgása maximum 24 órán belül válsághelyzetben és három napon belül békeidőben.

Az Parlament támogatja a katonai mobilitás költségvetésének 17 milliárd euróra emelését.

A kezdeményezés különösen az EU keleti flankjának biztonságára és a NATO-val való együttműködésre összpontosít.

Az európai parlamenti képviselők felhívják a figyelmet arra, hogy jelenleg a katonai felszerelések áthelyezése a tagállamok között több mint egy hónapot is igénybe vehet az adminisztratív akadályok, a különböző nemzeti eljárások és a nem megfelelően alkalmazkodott infrastruktúra miatt. Válsághelyzetben az ilyen késedelmek súlyos következményekkel járhatnak, különösen a keleti flankon lévő országok, például a balti államok és Lengyelország számára.

A határozat jelentős beruházásokat követel az infrastruktúrába – utak, vasutak, hidak és alagutak – amelyek képesek támogatni a nehéz felszerelések szállítását, valamint a határokon átnyúló engedélyek egyszerűsítését digitális megoldásokkal és egy „one-stop-shop” rendszerrel. Az Parlament azt is javasolja, hogy hozzanak létre egy katonai mobilitásra vonatkozó munkacsoportot, és nevezzenek ki egy európai koordinátort, aki felügyeli a kezdeményezések végrehajtását.

Költségvetési szempontból az Parlament üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, hogy a következő többéves pénzügyi keretben több mint 17 milliárd eurót különítsenek el a katonai mobilitásra, figyelmeztetve a tagállamokat, hogy ne ismételjék meg a 2021–2027-es költségvetésben végrehajtott drasztikus csökkentéseket. Az európai parlamenti képviselők becslése szerint körülbelül 500 kritikus infrastruktúrahelyszín modernizálása legalább 100 milliárd eurós beruházásokat igényelne.

A kezdeményezés kettős felhasználású projektnek készült, katonai és polgári előnyökkel, mivel a közlekedési infrastruktúra modernizálása hozzájárulna a gazdasági mobilitáshoz is. Ugyanakkor az Parlament hangsúlyozza, hogy a katonai mobilitás kulcsfontosságú prioritás az EU–NATO együttműködés szempontjából, közös gyakorlatokat és rendszeres stresszteszteket követelve a meglévő akadályok azonosítására és eltávolítására.

Az európai parlamenti képviselők azt kérik, hogy az EU igazodjon a NATO szabványaihoz, így a gyors reagálású csapatok maximum három napon belül békeidőben és 24 órán belül válsághelyzetben átléphessék az Unió belső határait. A következő lépés a jogalkotási munkák megkezdése a Parlament közlekedési és védelmi bizottságaiban, a Bizottság novemberben bemutatott katonai mobilitási csomagja alapján.

A katonai mobilitás fogalmát 2017-ben vezették be európai szinten az EU–NATO együttműködés keretében, de végrehajtása lassú és fragmentált volt. Az ukrajnai háború újra a középpontba állította a témát, kiemelve az EU jelenlegi infrastruktúrájának és adminisztratív koordinációjának korlátait. A „Katonai Schengen” kezdeményezés egy szélesebb tendencia tükröződése, amely az belső piac és a közlekedési politikák alkalmazkodását célozza meg az új biztonsági realitásokhoz.

https://2eu.brussels/ro/stiri/parlamentul-european-sustine-crearea-unui-schengen-militar-pentru-mobilitate-rapida-a-trupelor-in-ue