Az Európai Parlament konkrét bizonyítékokat kér Szerbiától az Európai Unió értékei iránti elkötelezettségről.

A Európai Parlament Külügyi Bizottsága figyelmeztet, hogy Szerbiának konkrét lépésekkel kell bizonyítania, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás valós stratégiai cél, nem csupán a belgrádi kormány által hangoztatott politikai nyilatkozat.

A képviselők által elfogadott jelentés tartós eltérést azonosít Szerbia jogszabályi harmonizációja és a reformok tényleges végrehajtása között, amely továbbra is hátráltatja az ország előrehaladását a csatlakozás felé.

Röviden Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága mérhető és tartós előrehaladást kér Szerbiától az EU-hoz való csatlakozással kapcsolatos reformok terén.

A képviselők a jogállamiság, a választások, a korrupció elleni küzdelem, az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtószabadság és a demokratikus intézmények működésének problémáira mutatnak rá.

A jelentés bírálja Szerbia szoros kapcsolatait Oroszországgal, és teljes mértékű harmonizálást kér az EU közös kül- és biztonságpolitikájával.

A képviselők azt szeretnék, hogy a reformok esetleges visszalépéseit tükrözzék a Szerbiának a csatlakozási eszközök révén nyújtott pénzügyi támogatásban.

A jelentést 51 szavazattal, 14 ellenszavazattal és 10 tartózkodással fogadták el, és a plenáris ülés elé terjesztik az Európai Parlamentben.

A jelentés hangsúlyozza, hogy Szerbia csatlakozási tárgyalásainak csak mérhető és fenntartható előrehaladás alapján kell haladnia. A képviselők megemlítik a jogállamiságot, a szabad és tisztességes választásokat, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a sajtószabadságot, a közigazgatás reformját és a demokratikus intézmények működését.

A Külügyi Bizottság bírálja a Szerbiával szembeni túlzottan engedékeny megközelítést, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe a reformok ütemének és intenzitásának bármilyen jelentős visszaesését, amikor pénzügyi támogatást nyújt a csatlakozási eszközök révén.

A képviselők azt is mondják, hogy a Koszovóval való kapcsolatok normalizálására tett konstruktív elkötelezettség feltétele a támogatásnak a Reform- és Növekedési Terv keretében. Az üzenet így összekapcsolja az európai pénzügyi támogatást a konkrét politikai és intézményi eredményekkel.

A jelentés bírálja Szerbia Oroszországgal való szoros kapcsolatait, amelyek kérdéseket vetnek fel az ország stratégiai irányultságával kapcsolatban. A képviselők kijelentik, hogy a teljes mértékű harmonizálás az EU közös kül- és biztonságpolitikájával továbbra is nem tárgyalható követelmény a csatlakozáshoz, beleértve az Oroszország ellen bevezetett korlátozó intézkedésekhez való igazodást.

A Külügyi Bizottság pontosítja, hogy minden jelölt országnak a saját érdemei alapján kell értékelni, és hogy egyetlen államot sem szabad másikhoz kötni vagy egy csomag részeként kezelni. Ez a megfogalmazás a bővítési folyamat logikáját célozza, amelyben minden ország technikai és politikai előrehaladását külön kell értékelni.

A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy Szerbiában alacsony a támogatottság az EU-hoz való csatlakozás iránt. A képviselők ezt a kormány által ellenőrzött médiában, valamint néhány magas rangú tisztviselő és kormányzó párttag által népszerűsített anti-EU narratívával hozzák összefüggésbe.

Ebben a kontextusban a képviselők arra kérik az Európai Uniót, hogy erősítse meg együttműködését a Szerbiában működő civil szervezetekkel, hogy erősítse a demokratikus ellenálló képességet és harcoljon a hibrid fenyegetések ellen.

A jelentés említi a Szerbiában zajló politikai válságot is, a 2024 novemberében zajló tömegtüntetések hátterében. A képviselők kijelentik, hogy a válság leküzdésének megoldása valóban szabad és tisztességes választások megszervezése.

A jelentéstevő, Tonino Picula, a horvát S&D képviselője azt mondta, hogy Szerbia nem tudja hitelesen állítani, hogy az EU-hoz való csatlakozás stratégiai cél, miközben aláássa a demokratikus normákat, figyelmen kívül hagyja a reformokat és az elektori integritásra vonatkozó ajánlásokat, és nem igazodik az EU kül- és biztonságpolitikájához.

„Az ország EU-hoz vezető útja blokkolva marad, amíg politikai vezetése nem mutat valós elkötelezettséget az EU-hoz való csatlakozás értékei és kötelezettségei iránt” – mondta Picula.

Szerbia 2012 óta jelölt ország az Európai Unióhoz, és a csatlakozási tárgyalások 2014-ben kezdődtek. A Külügyi Bizottság jelentése azt mutatja, hogy a Szerbia csatlakozásához nyújtott politikai támogatás továbbra is a reformok végrehajtásához, a geopolitikai harmonizáláshoz az EU-val és a demokratikus intézmények működéséhez van kötve.

https://2eu.brussels/ro/stiri/parlamentul-european-cere-serbiei-dovezi-concrete-de-angajament-fata-de-valorile-uniunii-europene