Az európai parlamenti képviselők erősebb szerepet kérnek a nemzeti parlamentek számára az EU jogalkotási folyamatában.
Brüsszel, 2025. november 4. - Az Európai Parlament szeretné, ha a nemzeti parlamentek nagyobb befolyással lennének az európai jogalkotási folyamatra. Egy 17 szavazattal, 13 ellenében és egy tartózkodás nélkül elfogadott jelentésben az Alkotmányügyi Bizottság (AFCO) európai parlamenti képviselői a szubszidiaritás és arányosság elveinek világosabb és következetesebb alkalmazását kérik, hogy a döntések "minél közelebb a polgárokhoz" születhessenek, és hogy az Unió csak ott lépjen fel, ahol szükséges.
A dokumentum javasolja a szubszidiaritás ellenőrzésére vonatkozó jelenlegi nyolc hetes határidő 12 hétre történő meghosszabbítását, lehetőséget adva a nemzeti parlamenteknek, hogy több időt kapjanak a Bizottság jogalkotási javaslatainak megvizsgálására. A jelentés emellett egy "szubszidiaritásra vonatkozó egyablakos központ" létrehozását is előirányozza, egy digitális platformot, ahol a parlamentek véleményei benyújthatók, és ahol a Bizottság válaszait nyomon követik. További javaslatok között szerepel egy éves "Európai Hét" megszervezése, amely során az európai parlamenti képviselők, a nemzeti és regionális parlamenti képviselők, valamint a Bizottság képviselői közvetlenül tárgyalhatnak a folyamatban lévő jogi aktusokról, és negyedéves informális találkozók a MEP-k és a tagállamok parlamenti képviselői között.
Az európai parlamenti képviselők javasolják egy "zöld kártya" nevű mechanizmus bevezetését, amely lehetővé tenné a nemzeti parlamentek számára, hogy proaktív szerepet vállaljanak, közös jogalkotási kezdeményezéseket indíthassanak európai szinten. Ez a mechanizmus kiegészítené a jelenlegi sárga és narancssárga kártyás eljárásokat, amelyek csak figyelmeztető szerepet töltenek be, amikor a Bizottság javaslata ellentétesnek bizonyul a szubszidiaritás elvével. A jelentés azt is javasolja, hogy vizsgálják meg a mesterséges intelligencia alkalmazását a jogi elemzés támogatására és a nemzeti és európai szint közötti hatáskörök gyors összehasonlítására.
A jelentéstevő, Marieke Ehlers (PfE, Hollandia) elmagyarázta, hogy "az Európai Unió cselekvéseinek mindig tiszteletben kell tartania a szubszidiaritás és arányosság elveit, biztosítva, hogy a döntések a lehető legközelebb a polgárokhoz születhessenek, és csak ott, ahol az európai szintű hozzáadott érték valós. Kevesebb bürokrácia és több demokrácia egy legitimabb és hatékonyabb Európát jelent."
A jelentés hangsúlyozza, hogy bár az európai szerződések már elismerik a nemzeti parlamentek szerepét a szubszidiaritás ellenőrzésében, a jelenlegi mechanizmusokat ritkán használják. E kontroll megerősítése hozzájárulna a jogalkotási folyamat átláthatóságának és a közbizalom növeléséhez, különösen egy olyan kontextusban, ahol a polgárok nagyobb demokratikus elszámoltathatóságot kérnek az EU intézményeitől.
A jelentést a 2025. november 24-27. között Strasbourgban tartandó Európai Parlament plenáris ülésén fogják megvitatni. Az európai parlamenti képviselők remélik, hogy a javaslatokat beépítik a jövőbeli Európai Bizottság munkájába, beleértve a jogalkotási egyszerűsítési folyamatot és a megfelelő jogi alap meghatározását minden javaslat esetében.
Románia számára az új javaslatok megerősítik a Román Parlament szerepét az európai döntéshozatali folyamatban, több időt és eszközöket biztosítva számára az EU kezdeményezéseinek nemzeti hatáskörökkel való összhangjának elemzésére. Emellett a szubszidiaritásra vonatkozó egyablakos központban való részvétel megkönnyítené a közvetlen kommunikációt Bukarest és Brüsszel között, csökkentve a procedurális késedelmeket. A "zöld kártya" típusú mechanizmus lehetővé tenné Románia számára, más nemzeti parlamentekkel együtt, hogy közös jogalkotási kezdeményezéseket tegyen olyan érdeklődési területeken, mint az energetikai biztonság vagy a kohéziós politika.
ȘTIRI PE ACELEAȘI SUBIECTE
