Az Európai Parlament küldöttsége üdvözli a magyarországi reformokat, de a 7. cikk szerinti eljárás továbbra is nyitva marad

Az Európai Parlament küldöttsége a Budapesten tett október 26–28-i látogatása után elismerően nyilatkozott az igazságszolgáltatás, a korrupció elleni küzdelem és az alapvető jogok terén végrehajtott változásokról. Az intézmények függetlensége, a média pluralizmusa és a menedékjoghoz való hozzáférés azonban továbbra is megoldandó problémát jelent. Az európai parlamenti képviselők ismertetni fogják a LIBE bizottság megállapításait, mielőtt plenáris vita és határozat születik.

Az Európai Parlamentnek a magyarországi jogállamiság helyzetét értékelő küldöttsége üdvözli a kormányváltás után végrehajtott reformok széles körét, ugyanakkor egyelőre nem fogalmaz meg következtetést a 7. cikk szerinti eljárás lezárásáról. A budapesti, október 26–28-i látogatás végén az európai parlamenti képviselők értékelték az igazságszolgáltatásban és az alapvető jogok védelmében végrehajtott változásokat, egyúttal tartós garanciákat sürgettek az intézmények függetlenségének biztosítására és az új szabályok tényleges alkalmazására.

Röviden
Az Európai Parlament küldöttsége értékeli a magyarországi reformokat, köztük a rendeleti kormányzás megszüntetését, a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolását és az Európai Ügyészséghez való csatlakozást.

Továbbra is problémát jelent az igazságszolgáltatás függetlensége, a magas szintű korrupció elleni küzdelem, a médiatulajdon koncentrációja, az LGBTIQ+ személyek jogai és a menedékjoghoz való hozzáférés.

Bejelentett tervek között szerepel a választási jogszabályok megváltoztatása, a média átfogó reformja és egy új alkotmány kidolgozása. A küldöttség széles körű konzultációt és olyan garanciákat sürget, amelyek a kormányváltásokat is kiállják.

Az uniós költségvetés védelmét szolgáló intézkedések feloldása nem zárja le a 7. cikk szerinti eljárást, és nem szünteti meg automatikusan az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés valamennyi feltételét.

A küldöttség jelentést tesz a LIBE bizottságnak. A Parlament következő ülésszakain vitát és Magyarországról szóló határozatot terveznek, miközben az eljárás jövőjéről még nem született döntés.

A missziót Sophie Wilmès vezette, aki az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) demokráciával, jogállamisággal és alapvető jogokkal foglalkozó monitoringcsoportjának elnöke. A küldöttség tagja volt Tineke Strik is, a Parlament Magyarországgal kapcsolatos, 7. cikk szerinti eljárásának jelentéstevője. Értékelésük kiterjed a módosított jogszabályokra és arra is, hogyan működnek az intézmények a reformok után.

A látogatás lezárásakor közzétett közlemény a fontos előrelépések között említi a rendeleti kormányzás megszüntetését, a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolását és Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez. A küldöttség igazságügyi és korrupcióellenes reformokat, a média függetlenségének új garanciáit, valamint a gyermekvédelmi törvényből az LGBTIQ+ személyekkel szembeni diszkriminatív rendelkezések egy részének eltávolítását is kiemeli.

E változások egy részét az Európai Bizottság is rögzítette a július 17-én közzétett jogállamisági jelentésében. A Bizottság megállapította, hogy az új kormány nem hosszabbította meg a május 13-án lejárt veszélyhelyzetet, és hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalt felszámolták. A júniusban elfogadott jogszabályok megerősítették az Integritás Hatóságot és a vagyonnyilatkozati rendszert, az Európai Ügyészséghez való csatlakozást pedig az uniós végrehajtó szerv is megerősítette.

A júliusi jelentés ugyanakkor a reformok korlátait is bemutatta. A legfőbb ügyész megválasztásának eljárása, valamint az ügyészségek hierarchikus felépítése továbbra is politikai beavatkozás kockázatát jelentette az egyes ügyekben. A magas szintű korrupció elleni küzdelemnek még nem volt szilárd mérlege, az állami hirdetések elosztása pedig nem vált kellően átláthatóvá és méltányossá. Ezek a júliusi értékelés megállapításai; a küldöttség októberi közleménye ugyanezekről a területekről szóló problémákat ismétli meg.

Az európai parlamenti képviselők szerint a következő szakaszban eredményeket kell elérni a magas szintű korrupció kivizsgálásában és büntetőeljárás alá vonásában, a médiatulajdon koncentrációjának csökkentésében és az alapvető jogok védelmében. A menedékjog területén a küldöttség a menedékjogi eljárásokhoz való tényleges hozzáférést és az európai jogi normák tiszteletben tartását kéri. Az LGBTIQ+ személyek tekintetében a gyermekvédelmi törvény módosítása nem szüntette meg az összes jelzett korlátozást.

A kormány további intézkedéseket jelentett be a médiatulajdon és az állami hirdetések átláthatósága, a választási jogszabályok megváltoztatása, valamint egy új alkotmány széles körű társadalmi konzultáció keretében történő kidolgozása érdekében. Ezek a következő szakaszokra vonatkozó vállalások, nem már lezárt reformok. A küldöttség hangsúlyozza a szakértők és a magyar civil társadalom részvételét a folyamatban, valamint a tartós demokratikus garanciák szükségességét.

A civil társadalom szervezetei óvatosabban értékelik az eredményeket. Egy október 5-i keltezésű, másnap közzétett dokumentumban hét magyarországi szervezet, köztük a Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság?