Brüsszel, 2025. december 17. – Az Európai Parlament elfogadott egy jogalkotási kezdeményezésről szóló jelentést, amelyben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő egy jogi keretet a munkahelyi algoritmusok kezelésére, a munkahelyi kapcsolatokban egyre szélesebb körben alkalmazott automatikus megfigyelő és döntéshozó rendszerek kontextusában.
Röviden
Az Európai Parlament az algoritmusok munkahelyi kezelésére vonatkozó uniós szabályokat kér.
A munkavállalásra, elbocsátásra, bérre vagy szankciókra vonatkozó döntéseket nem lehet kizárólag algoritmusok által meghozni.
A munkavállalóknak joguk lenne magyarázatot kérni és fellebbezni az automatizált döntések ellen.
Az európai parlamenti képviselők kérik az érzékeny adatok, beleértve az érzelmi állapotot és a munkaidőn kívüli tevékenységeket, feldolgozásának tilalmát.
A Bizottságnak három hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Parlament kérésére.
A jelentést 451 szavazattal, 45 ellenszavazattal és 153 tartózkodással fogadták el, hangsúlyozva, hogy bár az algoritmusok használata hozzájárulhat a munkafolyamatok optimalizálásához, ez nem vezethet az emberi kontroll elvesztéséhez a munkavállalók életét közvetlenül befolyásoló döntések felett. Az európai parlamenti képviselők kérik, hogy minden algoritmusok által hozott vagy támogatott döntést emberi felügyelet alá kell vonni.
A Parlament azt kéri, hogy a munkaviszony kezdeményezésére vagy megszüntetésére, a szerződések megújítására, a bér módosítására vagy a fegyelmi szankciók alkalmazására vonatkozó döntéseket kizárólag emberek hozzák, és ezek felülvizsgálhatók legyenek. Abban az esetben, ha egy munkavállaló úgy érzi, hogy jogait egy algoritmus által hozott döntés sérti, joga lenne kérni egy értékelést, és ha szükséges, a használt rendszer módosítását vagy akár leállítását.
A javaslat másik központi pillére a transzparencia. A munkavállalókat tájékoztatni kell arról, hogy az algoritmusok hogyan befolyásolják a munkakörülményeket, milyen típusú adatokat gyűjtenek vagy dolgoznak fel, és hogyan biztosítják az emberi kontrollt. Ezenkívül a munkavállalóknak konzultálniuk kell, amikor ezeket a rendszereket a feladatok elosztására, a teljesítmény értékelésére, a munkaidő vagy a bér megállapítására használják.
Az adatvédelem terén a Parlament kifejezett tilalmat kér az rendkívül érzékeny információk feldolgozására. Az európai parlamenti képviselők kérik az érzelmi, pszichológiai vagy neurológiai állapotra vonatkozó adatok, a magánbeszélgetések, a munkaidőn kívüli helymeghatározás, a szabadidős tevékenységek és a szakszervezeti tagságra vagy kollektív tárgyalásra vonatkozó adatok feldolgozásának tilalmát.
A kezdeményezés egy szélesebb jogalkotási kontextusba illeszkedik, amelyben az EU már elfogadta az AI Act-ot, az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR) és a platformmunkáról szóló irányelvet. A Parlament szerint ezek az eszközök azonban nem fedik le eléggé a munkahelyi kapcsolatok sajátosságait, ezért szükség van egy kiegészítő keretre, amely alkalmazkodik a digitális valóságokhoz.
A Bizottságnak most három hónapja van, hogy hivatalosan válaszoljon a Parlament kérésére, akár egy jogalkotási javaslat benyújtásának szándékának bejelentésével, akár azzal, hogy megmagyarázza, miért nem követi ezt az utat.
Az algoritmusok kezelése az automatikus rendszerek használatát jelenti a munka megfigyelésére, értékelésére és koordinálására, amely gyakorlatilag egyre elterjedtebb a digitális platformokon, a logisztikában, a kiskereskedelemben és a szolgáltatásokban. A Parlament becslése szerint akár 200 millió munkavállalót is érinthetnek az EU-ban az ilyen rendszerek, ami a témát rendszerszintű hatással bíró kérdéssé teszi az európai munkaerőpiacon.
Legfrissebb hírek
22:20
22:11
21:56
21:32
21:17
További hírek megtekintése