Az EU elindítja a „Digitális Igazságszolgáltatás 2030” csomagot az igazságszolgáltatási rendszerek modernizálására és a szakemberek felkészítésére a mesterséges intelligencia korára.
Brüsszel, 2025. november 20. - Az Európai Bizottság bemutatta a „Digitális Igazságügy 2030” csomagot, egy stratégiát, amelynek célja a tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek digitális átalakulásának felgyorsítása, valamint azok hatékonyabbá, hozzáférhetőbbé és ellenállóbbá tétele. A kezdeményezés célja az igazságügyi eljárások modernizálása digitális eszközök és mesterséges intelligencia alkalmazásával, közös keret létrehozása az interoperabilitás érdekében, valamint az igazságszolgáltatás szakembereinek digitális kompetenciáinak fejlesztése.
A csomag két fő dokumentumot tartalmaz: a DigitalJustice@2030 stratégiát és az Európai Igazságügyi Képzési Stratégiát 2025–2030. Ezek együtt 14 konkrét intézkedést vázolnak fel a tagállamok modern technológiák elfogadásának támogatására, a határokon átnyúló együttműködés javítására és a mesterséges intelligencia potenciáljának kihasználására az igazságügy területén.
A stratégia középpontjában az Európai Jogi Adatközpont fejlesztése áll, amely megkönnyíti az online hozzáférést a jogszabályokhoz és a joggyakorlatokhoz az összes tagállamból. Az ELI és ECLI szabványok révén, az EU Kiadói Hivatalának támogatásával, 2030-ra a jogszabályoknak és a bírósági határozatoknak újrahasználható, kereshető és szabványosított formátumban online elérhetővé kell válniuk. Az adatközpont adatokat is biztosít a jogi területen alkalmazott mesterséges intelligencia eszközök képzéséhez.
A stratégia magában foglalja egy „IT Eszközkészlet” (IT Toolbox) létrehozását is, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy újrahasználják más országokban már sikeresen alkalmazott digitális megoldásokat vagy mesterséges intelligencia eszközöket, elkerülve ezzel 27 hasonló rendszer külön-külön történő fejlesztését. Ez az eszköz az Interoperable Europe Portálon lesz elérhető, az Európai Interoperabilitási Törvény alapján.
A határokon átnyúló együttműködés támogatása érdekében a Bizottság megvizsgálja a videokonferenciák interoperabilitási problémáinak leküzdésére vonatkozó lehetőségeket, amelyek jelentős akadályt jelentenek a határokon átnyúló eljárásokban. A tanulmány a költségeket és a lehetséges európai megoldások megvalósíthatóságát fogja vizsgálni 2027 végéig. Párhuzamosan önkéntes technikai követelményeket dolgoznak ki az EU szintjén a bírósági videokonferenciákra vonatkozóan.
A Bizottság egy végrehajtási ütemtervet is bevezet: egy európai adatbázis digitális eszközökkel 2026 végére működőképes lesz, a videokonferenciák technikai szabványait 2027-re véglegesítik, míg az Elektronikus Hozzáférési Pont, a határokon átnyúló együttműködés középpontja, 2028-ra működőképes lesz. A decentralizált elektronikus kommunikációs rendszereknek 24 határokon átnyúló bírósági eljárásra 2031 elejére teljesen működőképesnek kell lenniük, a 2023-ban elfogadott igazságügyi együttműködés digitalizálásáról szóló rendelet szerint.
A Bizottság példákat is bemutat a tagállamokból, hogy illusztrálja a mesterséges intelligencia potenciálját az igazságszolgáltatás területén. Németországban az OLGA mesterséges intelligencia asszisztens segíti a bírákat nagy mennyiségű hasonló ügy elemzésében, csökkentve a feldolgozási időt és megkönnyítve a tárgyalások ütemezését. Az OLGA automatikusan feldolgozza a határozatokat, releváns paramétereket von ki, és csoportosítja az ismétlődő ügyeket anélkül, hogy beavatkozna a bírák döntéshozatali folyamatába.
A Bizottság hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia használatának meg kell felelnie az EU jogszabályainak. Az Mesterséges Intelligencia Törvény értelmében a jogi elemzésre vagy a tények és a jog értelmezésére használt mesterséges intelligencia rendszereket magas kockázatú rendszereknek tekintik, és szigorú követelményeknek kell megfelelniük. A mesterséges intelligencia eszközök támogathatják a bíróságok munkáját, például a dokumentumok anonimizálásával vagy automatikus átirat készítésével, de nem helyettesíthetik a bíró döntését.
Pénzügyi szempontból a Bizottság bejelenti, hogy a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó jövőbeli Többéves Pénzügyi Keret jelentős forrásokat biztosít az igazságszolgáltatás digitalizálására. A „Justitia” program jelentős költségvetési növekedést fog tapasztalni, és a tagállamok felhasználhatják a Nemzeti és Regionális Partnerségi Terveket digitális igazságügyi infrastruktúrákba való befektetésre, összhangban a Digitális Évtized céljaival.
A csomag tartalmazza az Európai Igazságügyi Képzési Stratégiát 2025–2030 is, amely intézkedéseket határoz meg a bírák, ügyészek, ügyvédek, bírósági személyzet és más igazságügyi szakemberek digitális kompetenciáinak fejlesztésére. Ez magában foglalja az elektronikus ügykezelő rendszerek használatára, a határokon átnyúló együttműködési eszközökre, a biztonságos kommunikációra, az AI-ra vonatkozó európai normákra és a digitális jogszabályok, mint például a Digitális Szolgáltatások Törvény, AI Törvény, Interoperable Europe Törvény vagy Adat Törvény alkalmazására vonatkozó képzést.
„A digitalizáció és a mesterséges intelligencia átalakítja társadalmainkat, beleértve az igazságszolgáltatási rendszert is. A Digitális Igazságügy 2030 csomaggal modernizáljuk az európai bíróságokat, hozzájárulunk a gazdaság versenyképességéhez, és biztosítjuk, hogy a technológia az emberek szolgálatában álljon” - mondta Henna Virkkunen, technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős végrehajtó alelnök.
„Ez a csomag segíti az igazságügyi szakembereket abban, hogy lépést tartsanak a digitális korszakban. Az igazságszolgáltatás gyorsabbá, hozzáférhetőbbé és hatékonyabbá válik, és az Igazságügyi Képzési Stratégia felkészíti a bírákat és ügyészeket a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia használatára” - mondta Michael McGrath, a demokráciáért, igazságügyért, jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős biztos.
A Bizottság hangsúlyozza, hogy a stratégia sikere a tagállamok önkéntes és folyamatos együttműködésén múlik. Lényeges szerepet fognak játszani az európai igazságügyi képzési hálózatok, a nemzeti képzési intézmények és a bírósági hatóságok közötti partnerségek. A haladás nyomon követését az európai igazságügyi scoreboard segítségével végzik, amely tartalmaz egy fejezetet a digitalizálásról.
ȘTIRI PE ACELEAȘI SUBIECTE
