3. fejezet: Értékek a román társadalomban. Gazdasági intervencionizmus és kulturális konzervativizmus
A BAROMÉTER Informat.ro – INSCOP Research szerint, a III. kiadás, 2025. szeptember 1-9. között készült, a románok 60%-a úgy véli, hogy az államnak többet kellene beavatkoznia a gazdaságba.
BAROMÉTER Informat.ro – INSCOP Research egy havi közvélemény-kutatás, amelyet az INSCOP Research készít a Informat.ro híroldal megbízásából, a Strategic Thinking Group think-tank partnerségével.
BAROMÉTER Informat.ro – INSCOP Research célja, hogy felhívja a közvélemény figyelmét olyan érdekes témákra, amelyek ösztönzik a nemzeti párbeszédet különböző kérdésekről és a Románia jelenére és jövőjére vonatkozó alapvető közpolitikákról, a románok véleménye alapján, neves gondolkodó központokkal és akadémiai intézményekkel együttműködve. Ez egy olyan kezdeményezés, amelynek célja a demokrácia megerősítése tudományos és megbízható eszközök alkalmazásával, amelyek a polgárok hangját a közbeszéd középpontjába helyezik.
Metodológia: Az adatokat 2025. szeptember 1-9. között gyűjtötték. A kutatási módszer: kérdőíves interjú. Az adatokat CATI módszerrel (telefonos interjúk) gyűjtötték, a minta mérete 1103 fő, amely reprezentatív a jelentős társadalmi-demográfiai kategóriák (nem, életkor, foglalkozás) szempontjából Románia nem intézményesített lakosságára, 18 éves és idősebbekre. Az adatok maximális hibahatára ± 2,95%, 95%-os megbízhatósági szinten.
A grafikus adatbemutatás itt érhető el: Értékek a román társadalomban. Gazdasági intervencionizmus és kulturális konzervativizmus
Remus Ștefureac – az INSCOP Research igazgatója: „A BAROMÉTER Informat.ro-INSCOP azt mutatja, hogy a román társadalom jelentős része (körülbelül 60%) hibrid értékeket képvisel, egy olyan keveréket, amely a gazdasági intervencionizmus és a kulturális konzervativizmus között mozog, ötvözve a hagyományos baloldal reflexeit (amelyek felnagyítják az állam szerepét a gazdaságban) és a hagyományos jobboldal reflexeit (amelyek a hagyományokra és a nemzeti értékekre helyezik a hangsúlyt). Ezek a népi preferenciák részben magyarázhatják a konzervatív populizmusra jellemző politikai reprezentációkhoz való ragaszkodást. A románok 61,3%-a úgy véli, hogy az államnak többet kellene beavatkoznia a gazdaságba, míg csak 33% támogatja a szabadpiacot minimális beavatkozásokkal, és a válaszadók 58,3%-a a hagyományt és a nemzeti értékek megőrzését választja, szemben a 36,7%-kal, akik a modern változásokhoz való alkalmazkodást és a fejlődést preferálják. Bár Románia gazdasági felhalmozása és fejlődése jelentős, összehasonlítva a 20-30 évvel ezelőtti általános elszegényedéssel, a vagyon egyenlőtlen eloszlása, a társadalmi bizonytalanság érzése, a gazdasági válságok, az infláció és a globális ideológiai tendenciák, amelyeket az információs háború fokoz, egy olyan gazdasági kultúrát táplálnak, amelyben a társadalmi biztonság és a jövedelem újraelosztása prioritásként jelenik meg a piaci hatékonysággal szemben. Ezek a percepciók még intenzívebbek a fiatalok (18-29 évesek) körében, akik a leginkább ragaszkodnak ahhoz az elképzeléshez, hogy az államnak többet kellene beavatkoznia a gazdaságba. Ugyanakkor a szabadpiacot támogató népesség egyharmados aránya arra utal, hogy létezik egy következetes alap a liberalizációs politikákhoz, különösen bizonyos társadalmi-demográfiai szegmensekben. Ami a kulturális konzervativizmust illeti, a profiladatok azt mutatják, hogy a fiatalok (18-29 évesek) és a felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek masszívan a fejlődés és a modernizáció felé orientálódnak, míg az idősebb csoportok és a vidéki környezet a hagyományt részesítik előnyben. A BAROMÉTER Informat.ro-INSCOP adatai generációs és oktatási polarizációt mutatnak, amely politikai és kulturális törésvonalakra fordítható középtávon. Ezek a preferenciák a biztonság és a stabilitás irányába mutatnak, inkább, mint a kockázat és a változás felé. Politikai szempontból látszólag termékeny talajt teremtenek olyan pártok vagy vezetők számára, akik társadalmi védelmet és nemzeti identitást ígérnek. Ugyanakkor a románok közel 4/10-e a fejlődésre és a modernizációra helyezi a hangsúlyt. Az, hogy ők különösen a fiatalok, a nagyvárosi lakosság és a felsőfokú végzettséggel rendelkező emberek körében találhatók, azt mutatja, hogy hosszú távon a román társadalom nyitottabbá és modernizáltabbá válhat, még ha jelenleg a konzervatív reflexek dominálnak is. A téma mélyreható következményekkel bír Románia jövőjére nézve, és alapos kutatásokat igényel.”
Állam vs. Szabadpiac a gazdaságban
A románok 61,3%-a úgy véli, hogy általában az államnak többet kellene beavatkoznia a gazdaságba. Ezzel szemben 33% úgy gondolja, hogy a szabadpiacot a lehető legkevésbé kellene szabályozni, túlzott állami beavatkozás nélkül. 5,1% nem tudja, és 0,6% nem válaszol.
Azt a véleményt osztja, hogy az államnak többet kellene beavatkoznia a gazdaságba, 71% a PSD szavazói közül, 68% a PNL szavazói közül, 61% az USR szavazói közül és 57% az AUR szavazói közül, valamint 56% a férfiak és 66% a nők, 67% a 30 év alatti fiatalok, 64% a 30 és 44 év közötti személyek, 54% a 45 és 59 év közötti személyek és 62% a 60 év felettiek közül. 58% az alapfokú végzettséggel rendelkezők, 64% a középfokú végzettséggel rendelkezők, 58% a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, 60% a bukarestiek, 60% a 90 ezer főnél nagyobb városokban élők, 70% a kisvárosokban élők és 58% a vidéki lakosság, valamint 72% az állami alkalmazottak és 60% a magánszektorban dolgozók közül úgy véli, hogy az államnak többet kellene beavatkoznia a gazdaságba.
Azt gondolják, hogy a szabadpiacot a lehető legkevésbé kellene szabályozni, túlzott állami beavatkozás nélkül, 27% a PSD szavazói közül, 25% a PNL szavazói közül, 38% az USR szavazói közül és 37% az AUR szavazói közül, valamint 38% a férfiak és 28% a nők, 31% a 30 év alatti fiatalok, 30% a 30 és 44 év közötti személyek, 41% a 45 és 59 év közötti személyek és 29% a 60 év felettiek közül. 32% az alapfokú végzettséggel rendelkezők, 31% a középfokú végzettséggel rendelkezők, 39% a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, 34% a bukarestiek, 35% a 90 ezer főnél nagyobb városokban élők, 29% a kisvárosokban élők és 33% a vidéki lakosság, valamint 21% az állami alkalmazottak és 37% a magánszektorban dolgozók közül úgy véli, hogy a szabadpiacot a lehető legkevésbé kellene szabályozni, túlzott állami beavatkozás nélkül.
Hagyomány és nemzeti értékek vs. Fejlődés és modernizáció
A válaszadók 58,3%-a úgy véli, hogy a hagyomány és a nemzeti értékek megőrzése a legfontosabb érték a román társadalom számára, míg 36,7% a fejlődést és a modern változásokhoz való alkalmazkodást tartja a legfontosabb értéknek. 4,7% nem tudja, és 0,3% nem válaszol.
Azt gondolják, hogy a hagyomány és a nemzeti értékek megőrzése fontosabb a román társadalom számára: 67% a PSD szavazói közül, 43% a PNL szavazói közül, 18% az USR szavazói közül és 75% az AUR szavazói közül. Ezt a véleményt osztja 57% a férfiak és 60% a nők, 39% a 30 év alatti fiatalok, 56% a 30 és 44 év közötti személyek, 63% a 45 és 59 év közötti személyek és 66% a 60 év felettiek közül. 71% az alapfokú végzettséggel rendelkezők, 61% a középfokú végzettséggel rendelkezők, 34% a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, 47% a bukarestiek, 49% a 90 ezer főnél nagyobb városokban élők, 62% a kisvárosokban élők és 64% a vidéki lakosság, valamint 68% az állami alkalmazottak és 52% a magánszektorban dolgozók közül úgy véli, hogy a hagyomány és a nemzeti értékek megőrzése fontosabb a román társadalom számára.
Azt gondolják, hogy a fejlődés és a modern változásokhoz való alkalmazkodás fontosabb érték 27% a PSD szavazói közül, 49% a PNL szavazói közül, 77% az USR szavazói közül és 24% az AUR szavazói közül. Ezt a véleményt osztja 38% a férfiak és 35% a nők, 60% a 30 év alatti fiatalok, 38% a 30 és 44 év közötti személyek, 34% a 45 és 59 év közötti személyek és 26% a 60 év felettiek közül. 25% az alapfokú végzettséggel rendelkezők, 33% a középfokú végzettséggel rendelkezők, 61% a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, 46% a bukarestiek, 45% a 90 ezer főnél nagyobb városokban élők, 35% a kisvárosokban élők és 31% a vidéki lakosság, valamint 26% az állami alkalmazottak és 43% a magánszektorban dolgozók közül úgy véli, hogy a fejlődés és a modern változásokhoz való alkalmazkodás fontosabb érték a román társadalom számára.