BAROMETRUL Informat.ro - INSCOP Research - A Moldovai Köztársaság európai integrációja | A románok 72,8%-a úgy véli, hogy Románia elegendő dolgot tesz a Moldovai Köztársaság uniós integrációs folyamatának segítésére.

8. fejezet: Moldova Köztársaság európai integrációja

A BAROMETRUL Informat.ro – INSCOP Research szerint, a III. kiadás, 2025. szeptember 1-9. között készült, a románok 70%-a úgy véli, hogy Románia elegendő lépést tesz Moldova Köztársaság európai uniós integrációjának támogatására.

A BAROMETRUL Informat.ro – INSCOP Research egy havi közvélemény-kutatás, amelyet az INSCOP Research készít az Informat.ro hírszolgáltatás megbízásából, a Strategic Thinking Group think-tank partnerségével.

A BAROMETRUL Informat.ro – INSCOP Research célja, hogy a közvélemény figyelmét felhívja a fontos témákra, hogy ösztönözze a nemzeti párbeszédet különböző kérdésekről és a Románia jelenére és jövőjére vonatkozó alapvető közpolitikákról, a románok véleménye alapján, neves gondolkodó központokkal és akadémiai intézményekkel együttműködve. Ez egy olyan kezdeményezés, amelynek célja a demokrácia megerősítése tudományos és megbízható eszközök alkalmazásával, amelyek a közbeszéd középpontjába helyezik a polgárok hangját.

Metodológia: Az adatokat 2025. szeptember 1-9. között gyűjtötték. A kutatási módszer: kérdőíves interjú. Az adatokat CATI módszerrel (telefonos interjúk) gyűjtötték, a minta mérete 1103 fő, amely reprezentatív a Románia nem intézményesített lakosságának jelentős társadalmi-demográfiai kategóriái (nem, életkor, foglalkozás) szerint, 18 éves és idősebbek számára. Az adatok maximális hibahatára ± 2,95%, 95%-os megbízhatósági szinten.

A grafikus adatbemutatás itt érhető el: BAROMETRUL Informat.ro - INSCOP Research - Moldova Köztársaság európai integrációja

Remus Ștefureac – INSCOP Research igazgatója: „A BAROMETRUL Informat.ro-INSCOP adatai jelentős növekedést mutatnak az elmúlt 10 évben azok arányában, akik úgy vélik, hogy Románia elegendő lépést tesz Moldova Köztársaság európai uniós csatlakozásának támogatására. Ez a percepció a kétoldalú kapcsolatok jelentős javulását tükrözi az elmúlt évtizedben, Románia folyamatos támogatása mellett Moldova Köztársaság európai projektje iránt. Másrészt, jelentősen nőtt azok aránya is, akik úgy vélik, hogy Moldova Köztársaság európai integrációja inkább a polgárok és a politikai vezetők akaratától függ, mint Románia vagy más európai államok segítségétől. Ez a fajta percepció felhívja a figyelmet a parlamenti választásokon való szavazás történelmi fontosságára, amely a következő vasárnap zajlik, egy alapvető szavazás a Moldova Köztársaság összes polgárának jóléte és biztonsága érdekében. Oroszország tömeges beavatkozásai a destabilizáló hibrid akciókban és Moldova Köztársaság európai orientációjának eltérítésében megerősítik a vasárnapi szavazás kulcsfontosságú jelentőségét.”

VIII. Moldova Köztársaság

A románok 72,8%-a úgy véli, hogy Románia elegendő lépést tesz Moldova Köztársaság európai uniós integrációjának támogatására (szemben a 2015. júliusi 56,3%-kal), míg 16,5% az ellenkező véleményen van (szemben a 2015. júliusi 29,6%-kal), és 10,7% nem tudja vagy nem válaszol.

Úgy vélik, hogy Románia elegendő lépést tesz Moldova Köztársaság európai uniós integrációjának támogatására: a PSD szavazóinak 69%-a, a PNL szavazóinak 85%-a, az USR szavazóinak 79%-a és az AUR szavazóinak 72%-a, valamint a férfiak 76%-a és a nők 70%-a, a 30 év alatti fiatalok 63%-a, a 30 és 44 év közötti korosztály 75%-a, a 45 és 59 év közötti személyek 69%-a és a 60 év felettiek 79%-a, az alapfokú végzettséggel rendelkezők 62%-a, a középfokú végzettséggel rendelkezők 78%-a, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 73%-a, Bukarest lakóinak 76%-a, a 90 ezer főnél nagyobb városokban élők 75%-a, a kisvárosokban élők 78%-a és a vidéki lakosság 68%-a, valamint a közszolgálatban dolgozók 73%-a és a magánszektorban dolgozók 77%-a.

Úgy vélik, hogy Románia NEM tesz elegendő lépést Moldova Köztársaság európai uniós integrációjának támogatására: a PSD szavazóinak 12%-a, a PNL szavazóinak 9%-a, az USR szavazóinak 12%-a és az AUR szavazóinak 22%-a, valamint a férfiak 17%-a és a nők 16%-a, a 30 év alatti fiatalok 28%-a, a 30 és 44 év közötti korosztály 13%-a, a 45 és 59 év közötti személyek 18%-a és a 60 év felettiek 12%-a, az alapfokú végzettséggel rendelkezők 27%-a, a középfokú végzettséggel rendelkezők 13%-a, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 11%-a, Bukarest lakóinak 10%-a, a 90 ezer főnél nagyobb városokban élők 14%-a, a kisvárosokban élők 15%-a és a vidéki lakosság 20%-a, valamint a közszolgálatban dolgozók 19%-a és a magánszektorban dolgozók 14%-a.

A válaszadók 40,4%-a úgy véli, hogy Moldova Köztársaság európai integrációja inkább Románia és más európai államok segítségétől függ (szemben a 2015. júliusi 46%-kal). 50,9% úgy véli, hogy Moldova Köztársaság európai integrációja inkább a polgárok és a politikai vezetők akaratától függ, hogy a integrációs úton haladjanak (szemben a 2015. júliusi 40,5%-kal). A nem válaszoló válaszok aránya 8,7%.

Úgy vélik, hogy Moldova Köztársaság európai integrációja inkább Románia és más európai államok segítségétől függ: a PSD szavazóinak 48%-a, a PNL szavazóinak 41%-a, az USR szavazóinak 38%-a és az AUR szavazóinak 46%-a, valamint a férfiak 40%-a és a nők 41%-a, a 30 év alatti fiatalok 50%-a, a 30 és 44 év közötti korosztály 39%-a, a 45 és 59 év közötti személyek 42%-a és a 60 év felettiek 36%-a, az alapfokú végzettséggel rendelkezők 49%-a, a középfokú végzettséggel rendelkezők 40%-a, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 31%-a, Bukarest lakóinak 35%-a, a 90 ezer főnél nagyobb városokban élők 45%-a, a kisvárosokban élők 38%-a és a vidéki lakosság 40%-a, valamint a közszolgálatban dolgozók 40%-a és a magánszektorban dolgozók 44%-a.

Úgy vélik, hogy Moldova Köztársaság európai integrációja inkább a polgárok és a politikai vezetők akaratától függ, hogy a integrációs úton haladjanak: a PSD szavazóinak 43%-a, a PNL szavazóinak 56%-a, az USR szavazóinak 59%-a és az AUR szavazóinak 47%-a, valamint a férfiak 53%-a és a nők 49%-a, a 30 év alatti fiatalok 45%-a, a 30 és 44 év közötti korosztály 53%-a, a 45 és 59 év közötti személyek 47%-a és a 60 év felettiek 56%-a, az alapfokú végzettséggel rendelkezők 35%-a, a középfokú végzettséggel rendelkezők 54%-a, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 64%-a, Bukarest lakóinak 55%-a, a 90 ezer főnél nagyobb városokban élők 48%-a, a kisvárosokban élők 56%-a és a vidéki lakosság 49%-a, valamint a közszolgálatban dolgozók 55%-a és a magánszektorban dolgozók 50%-a.