Tűznap Brüsszelben. Európa, Orbán vétója és a háborúk között Ukrajnában és Iránban / Nicușor Dan találkozójának tétje a NATO főnökével.

A csütörtöki brüsszeli csúcs stresszteszté válik az Európai Unió stratégiai kohéziójának fenntartására, egy olyan pillanatban, amikor Ukrajna finanszírozása és az iráni háborúra adott válasz közvetlenül összefügg az EU biztonsági szereplőként való hitelességével, míg Románia próbálja megerősíteni transzatlanti profilját Nicușor Dan NATO főtitkárral, Mark Rutte-tel való találkozójával.

Orbán és a Ukrajnának szóló kölcsön blokkolása

A csúcs azonnali tétje a kölcsön 90 milliárd euróról szól, amelyet politikailag decemberben hagytak jóvá, de amelyet Viktor Orbán későbbi vétója kérdésessé tett. A magyar miniszterelnök kifejezetten a pénzügyi megállapodást összekapcsolta a Drujba olajvezeték szállításainak újraindításával, amelyet orosz támadás következtében megrongáltak, és amely középpontjában áll egy nemrégiben Kijev és Brüsszel között létrejött technikai megállapodás, amelyet az EU finanszíroz.

A Politico és a Reuters által idézett diplomaták Budapest viselkedésében új vörös vonalról és egy veszélyes precedensről beszélnek: egy vezető, aki a választási kampány közepén újratárgyalja a másik 26 országgal kötött megállapodását, komolyan megkérdőjelezve az Európai Tanács döntéseinek komolyságát.

A többi főváros számára a probléma már nem csupán Ukrajna rövid távú finanszírozása, hanem annak a kockázata, hogy Orbán modellje – a vétó használata belpolitikai kampányeszközként és bilaterális tárgyalások során – más vezetők által a jövőben is másolható legyen. Ezért a napirenden lévő lehetőségek között szerepel a jogállamiság feltételeinek fokozása, egészen a Magyarország jogainak felfüggesztésére vonatkozó forgatókönyvekig, ha a blokád a budapesti választások után is fennmarad, még akkor is, ha eddig nem sikerült elegendő többséget szerezni a 7. cikk teljes aktiválásához, hogy megvonják Magyarország szavazati jogát.

Az EU hitelessége az ukrajnai és iráni háborúkban

A külső kontextus felerősíti a csütörtöki találkozó tétjét: Kijev kockázatot vállal, hogy néhány héten belül erőforrások nélkül marad e finanszírozási csomag nélkül, ami nemcsak Ukrajna háborús erőfeszítéseit gyengítené, hanem az EU üzenetét is, hogy képes megvédeni és stabilizálni a keleti szomszédságot. Ezzel párhuzamosan az iráni háború blokkolja a Hormuzi-szorost, amelyen a globális olaj- és gázszállítmányok körülbelül egyötöde halad át, nyomást gyakorolva a piacokra, és táplálva azt a percepciót, hogy az Unió mindig a válságok közepette reagál, ahelyett, hogy megelőzné azokat.

Washingtonnal kapcsolatban a csúcs egy olyan pillanatban zajlik, amikor Donald Trump elnök nyíltan bírálta a NATO-t és az európai szövetségeseket az iráni műveletben nyújtott támogatás hiánya miatt, figyelmeztetve, hogy az „alliance-nek nagyon rossz jövője lesz”, ha nem vonják be magukat jobban. Bár sok NATO-tagállam megtagadta a közvetlen katonai támogatást Iránban, nyomás alatt állnak, hogy bizonyítsák, hogy hozzájárulhatnak a Hormuz biztonságához és az energiaáramlás fenntartásához – mind az amerikai elvárásoknak való megfelelés érdekében, mind a saját gazdasági védelmük érdekében.

Románia, Rutte és a transzatlanti tét

A NATO székhelyén Nicușor Dan elnök és Mark Rutte találkozója kettős tétet hordoz: a regionális biztonságot és a transzatlanti kapcsolat újraerősítését a Trump-féle feszültségek kontextusában. A Prezidenciális Adminisztráció szerint a megbeszélések a Keleti Flank biztonsági fejleményeire, különösen a Fekete-tenger térségére, a visszatartás és a kollektív védelem megerősítésére, valamint Románia NATO általi biztonságának növelésére összpontosítanak.

A találkozó mindössze egy héttel azután zajlik, hogy Románia elfogadta a Fehér Ház kérését, hogy amerikai katonákat és felszereléseket telepítsen két bázisra a nemzeti területen, egy olyan pillanatban, amikor a legtöbb NATO-tagállam megtagadta, hogy támogassa az Egyesült Államok iráni műveletét. Dan elnök így lehetőséget kap arra, hogy a Rutte-val folytatott párbeszédet arra használja, hogy Romániát „túlzottan engedelmes” szövetségesként mutassa be: olyan állam, amely növeli a védelmi kiadásait, multidimenzionális támogatást nyújt Ukrajnának, és kifejezetten kéri a támogatás megerősítését a sebezhető partnerek, például Moldova számára, a orosz hibrid akciók ellen.

Mit keres Románia a csúcson

Ezeknek a lépéseknek a logikájában Nicușor Dan részvétele az Európai Tanácsban több mint a NATO látogatásának meghosszabbítása: Bukarest azt akarja, hogy pivot államként pozicionálja magát Washington és Brüsszel között egy transzatlanti feszültsékkel teli pillanatban. Az amerikai csapatok elfogadása lehetővé teszi Románia számára, hogy érveljen a európai partnerei előtt, hogy a szolidaritás az Egyesült Államokkal közös erőfeszítést kell, hogy jelentsen a Hormuz nyílt fenntartására és az iráni háború gazdasági hatásainak kezelésére, anélkül, hogy aláásná Ukrajna támogatásának erőfeszítéseit.

Ugyanakkor Románia érdeke, hogy az EU gyorsan találjon megoldást a magyar vétó áthidalására, mivel bármilyen késedelem Ukrajna finanszírozásában közvetlenül hatással van a Fekete-tenger biztonságára és a hibrid nyomásra Moldovában, olyan területek, ahol Bukarest elkötelezte magát, hogy vezető szerepet játsszon. Attól függ, hogy az európai vezetők hogyan kezelik Orbán „utolsó előadását” és hogyan kapcsolják össze az ukrán és iráni napirendet, nemcsak a keleti szomszédság stabilitása, hanem az európai projekt hitelessége is, mint a saját tagállamai biztonsági pillére.

*****A szintézist a NewsVibe Romania médiafigyelő platform által biztosított adatmonitoring áramlás segítségével készítették. Az elemzés, az adatok és a bemutatott képek gépi tanulási és mesterséges intelligencia eszközök segítségével lettek javítva.