Egy orosz befolyásoló művelet a célját Franciaország és Németország felé irányította, ahogy Európa növelte a támogatását Ukrajna iránt.
Mindig nézd híreinket a Google-on
A Storm-1516 34 hamis narratívát terjesztett Franciaországról és Németországról 2025 januárjától, amelyek összesen 274 millió megtekintést gyűjtöttek csak az X-en, a NewsGuard szerint. A CEPA által közzétett elemzés bemutatja, hogyan használják a mesterséges intelligenciát, a tartalom migrációját a platformok között és a szabályozási eltéréseket az Európai Unió Ukrajna melletti támogatásával szembeni üzenetek felerősítésére.
A Storm-1516 néven ismert orosz befolyásoló művelet egyre inkább Franciaországra és Németországra összpontosított, miután az európai államok nagyobb részesedést vállaltak Ukrajna támogatásából. A NewsGuard által idézett nyomozás szerint a Center for European Policy Analysis (CEPA) által közzétett elemzésben a hálózat 2025 januárjától legalább 34 hamis narratívát indított, amelyek a két országot célozták, körülbelül 175 000 poszt és cikk formájában, és 274 millió alkalommal látták csak az X-en.
Röviden
A Storm-1516 34 hamis narratívát terjesztett, amelyek Franciaországot és Németországot célozták 2025 januárjától, a NewsGuard szerint, és az anyagok 274 millió megtekintést gyűjtöttek csak az X-en.
A üzenetek főként azt célozzák, hogy a Ukrajna melletti támogatást az európai gazdaságok terheként, a polgárok költségeként és a kontinens háborúba való közelítésének tényezőjeként mutassák be.
A CEPA elemzés leírja a mesterséges intelligencia eszközeinek használatát a tartalom előállítására és felerősítésére, abban a kontextusban, hogy az EU már azonosítja az AI-t, mint a orosz és kínai információs manipulációs műveletek integrált összetevőjét.
A tartalom gyorsan migrálhat a különböző felügyeleti rendszerek között: az X egy nagyon nagy online platform a Digitális Szolgáltatások Törvénye (DSA) alapján, míg a Telegram nem rendelkezik ugyanazzal a besorolással és ugyanazokkal a további kötelezettségekkel.
A szerzők és a hivatkozott intézmények nem állítják, hogy a szabályozás önmagában megoldhatja a problémát, és a CEPA elemzés hangsúlyozza a független újságírást, az információk ellenőrzését és a médiatudatosságot.
A Storm-1516 egy befolyásoló művelet, amelyet a kutatók az orosz propaganda ökoszisztémájához kapcsolnak, és amely a korábbi Internet Research Agency tevékenységeivel van összefüggésben. A NewsGuard 2026 februárjában közzétett elemzése azt mutatja, hogy ahogy az amerikai pénzügyi és katonai támogatás Ukrajna számára csökkent, a művelet figyelme jelentős részét az európai szövetségesek felé irányította, akik relevánsabbá váltak Kijev támogatásában. Franciaországot és Németországot különösen olyan narratívák célozták, amelyek a közvélemény támogatását befolyásolták a segítség folytatása érdekében.
A NewsGuard által 2025 januárja és 2026 februárja között azonosított 34 hamis narratíva körülbelül 175 000 posztban és cikkben terjedt el, és 274 millió megtekintést generált csak az X-en. Az intenzitás 2025 második felében nőtt, amikor a NewsGuard 18 narratívát azonosított, amelyek 147 millió megtekintést gyűjtöttek, szemben az első félév 12 narratívájával és 97 millió megtekintésével.
A üzenetek formájukban eltérőek, de közös témát követnek: a Ukrajna melletti támogatás befolyásolja az európaiak életszínvonalát, olyan forrásokat fogyaszt, amelyeket a tagállamok belső ügyeire kellene fordítani, és növeli a közvetlen európai háborúba való beavatkozás kockázatát. Franciaország és Németország fontos célpontok, mivel központi szereplőkké váltak Ukrajna támogatásában, és döntéseik jelentős hatással vannak az európai politikára.
A CEPA által közzétett elemzés ezt a fejlődést egy szélesebb kontextusba helyezi, amelyben a hamis vagy manipuláló tartalom előállítása felgyorsítható a mesterséges intelligencia eszközeivel. Az Európai Külügyi Szolgálat saját jelentéseiben megállapította, hogy az AI már integrálva van az orosz és kínai manipulációs és információs beavatkozási műveletekbe, és gyorsan és nagy mennyiségben használják képek, videofelvételek és más tartalmak előállítására.
A CEPA említi a Kínában kifejlesztett mesterséges intelligencia modellek használatát is, amelyeket orosz befolyásoló műveletekkel összefüggő szereplők alkalmaznak, bemutatva a jelenséget a Moszkva és Peking közötti szélesebb digitális együttműködés részeként. Az anyag azonban nem állítja, hogy létezik egyetlen orosz-kínai struktúra, amely koordinálja ezeket a kampányokat, és a leírt példákat meg kell különböztetni az orosz műveletek, a kínai technológiai rendszerek és az átfedő narratívák között.
Egy további nehézség az európai hatóságok számára, hogy ugyanaz a narratíva egymás után terjedhet különböző felügyeleti rendszerek alatt álló platformokon. Az X-t a Digitális Szolgáltatások Törvénye alapján nagyon nagy online platformnak minősítik, és értékelnie kell és csökkentenie kell a szolgáltatásával kapcsolatos rendszerszintű kockázatokat, beleértve azokat is, amelyek befolyásolhatják a polgári folyamatokat és a nyilvános vitát.
Az Európai Bizottság 2025 decemberében 120 millió euróra büntette az X-et a transzparenciára vonatkozó kötelezettségek megsértése miatt, amelyek a hitelesítési címkékre, a hirdetési könyvtárra és a kutatók nyilvános adatokhoz való hozzáférésére vonatkoznak. 2026 januárjában a Bizottság új nyomozást indított a Grok funkcióival kapcsolatban, és kiterjesztette az X ajánlórendszereinek vizsgálatát, majd júliusban elfogadott egy helyreállító intézkedési tervet néhány észlelt transzparenciával kapcsolatos probléma megoldására.
A Telegram más helyzetben van. A szolgáltatást a Bizottság nem minősíti nagyon nagy online platformnak, ezért nem vonatkoznak rá a DSA által a kategória európai küszöbét átlépő platformokra alkalmazott további kötelezettségek és közvetlen felügyelet. A CEPA elemzés azt állítja, hogy ez a különbség lehetővé teszi a narratívák gyors migrációját a szigorúbb felügyelettel rendelkező területekről olyan szolgáltatásokra, ahol az európai beavatkozási eszközök eltérőek.
A probléma releváns a Nyugat-Balkán jelölt államai számára is, ahol az európai jogszabályok a digitális platformokra nem alkalmazhatók még ugyanúgy, mint egy tagállamban. Az elemzés azt mutatja, hogy a Ukrajna melletti támogatás csökkentésére használt üzenetek a helyi közönséghez igazíthatók, és érvekké alakíthatók a bővítési folyamat hitelessége ellen, sugallva, hogy egy Unió, amely fáradni kezd Kijev támogatásában, nem tudná betartani a jelölt államoknak tett ígéreteit sem.
A CEPA az 2026 áprilisi magyar parlamenti választásokat használja példaként az ilyen kampányok határainak bemutatására. A választási kampány tartalmazott AI által generált tartalmat, szintetikus képeket, TikTok, X és Telegram aktivitást, valamint a Ukrajna melletti támogatás költségeire épülő üzeneteket. Az eredmény azonban a Tisza pártjának, Péter Magyar pártjának egyértelmű győzelme volt, amely 141 mandátumot szerzett a 199-ből, és ezzel véget vetett a Fidesz 16 éves kormányzásának.
A elemzés nem állítja, hogy a külső befolyásoló üzenetek meghatározták a magyar választók választási magatartását, és azt sem, hogy az eredmény magyarázható egyetlen információs kampány sikerével vagy kudarcával. Az esetet arra használják, hogy támogassák azt az elképzelést, hogy a manipuláló tartalomnak való kitettség nem eredményez automatikusan a kívánt politikai hatást, és hogy a média intézményeinek, a civil társadalomnak és a politikai szereplők reakciója számít a közönség ilyen üzenetek értékelésében.
A szerző érvelése szerint a platformok szabályozása szükséges, de önmagában nem elegendő a nyilvános térben történő gyorsabb reakció hiányában. A független újságírás, az információk ellenőrzése, a médiatudatosság és a politikai vezetők képessége, hogy konkrét kifejezésekben magyarázzák, miért támogatják az európai államok Ukrajnát, kiegészítő eszközökként jelennek meg a jogi és technikai intézkedések mellett.
Az Európai Unió számára a probléma így túlmutat egy poszt eltávolításán vagy egy platform szankcionálásán. A modern befolyásoló műveletek olcsó AI által előállított anyagok, fiókhálózatok, legitim kiadványokat utánzó weboldalak és azonos üzenetek gyors mozgatásának kombinációját jelenthetik szolgáltatások és joghatóságok között. Egy hamis narratíva megjelenhet egy platformon, reprodukálódhat egy másikon, majd később visszatérhet a nyilvános vitába, mint egy látszólag független információ, amely az eredeti forrástól származik.
A Storm-1516 esete azt is megmutatja, hogy a befolyásoló műveletek céljai hogyan változhatnak a nemzetközi politika fejlődésével. Amikor az Egyesült Államok volt Ukrajna fő támogatója, az üzenetek jelentős része az amerikai közönséget célozta; ahogy az európai államok nagyobb részesedést vállaltak a támogatásból, Franciaország és Németország a kampány középpontjává váltak.
Legfrissebb hírek
14:49
14:40
14:32
14:31
14:30
További hírek megtekintése
HÍREK UGYANARRÓL A TÉMÁRÓL
.webp)
