Az EU háztartásainak jövedelme 18%-kal nőtt egy évtized alatt, és a foglalkoztatási ráta rekord szintre emelkedett.
Mindig nézd híreinket a Google-on
A Európai Beruházási Bank elemzése a támogatott egészségügyi, oktatási és szociális védelembe történő befektetéseket a várható élettartam növekedésével, a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésével és a munkába való nagyobb részvétellel köti össze. A fejlődés nem egyenletes, és a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés a társadalmi modell egyik fő sebezhetőségévé válik az európai szinten.
A háztartások rendelkezésre álló jövedelme az Európai Unióban összességében 18%-kal nőtt 2015 és 2024 között, és a növekedés meghaladta a 40%-ot Közép- és Kelet-Európában, az Európai Beruházási Bank elemzése szerint. Ezzel párhuzamosan a jövedelmi egyenlőtlenség történelmi minimumra csökkent, és az aktív korú népesség foglalkoztatási rátája 2025-re 76%-ra emelkedik, ami a legmagasabb szint, amit eddig regisztráltak.
Röviden
Az elemzés a szociális befektetést a köz- és magánforrások felhasználásaként mutatja be, amely hosszú távú gazdasági előnyöket hozhat. Ebbe a kategóriába tartozik az egészségügy, az oktatás, a szakképzés, a gyermekgondozás, a szociális védelem, a megfizethető lakhatás és a közösségi infrastruktúra.
A hatások nem abban a pillanatban jelentkeznek, amikor a befektetés megvalósul. Egy növekedés lehetővé teheti egy szülő számára, hogy visszatérjen a munkába, egy jobb iskola évek múlva befolyásolhatja a diákok jövedelmét, míg a megelőző egészségügyi intézkedések később csökkenthetik a kezelési költségeket és a munkaképtelenség időtartamát.
Az EBB hangsúlyozza, hogy ezeket a kiadásokat a termelékenységre és a versenyképességre gyakorolt hatásuk alapján is elemezni kell. Egy egészségesebb, jobban képzett és a technológiai változásokhoz alkalmazkodni képes népesség hosszabb ideig dolgozhat, könnyebben válthat foglalkozást, és új technológiákat alkalmazhat.
A egészségügyi adatok az egyik legszembetűnőbb különbséget mutatják Európa és más fejlett gazdaságok között. Egy EU-ban született gyermek várható élettartama meghaladhatja a 80 évet, és néhány európai állam, amely a legjobb eredményeket éri el, akár öt évvel is meghaladhatja az Egyesült Államokban regisztrált szintet.
Az öt éves összehasonlítás a legjobb teljesítményű európai államokra vonatkozik, különösen a kontinens északi és déli részén, és nem a teljes EU és az amerikai átlag közötti különbségre. A várható élettartam jelentősen változik az EU országai és a különböző régiók vagy társadalmi-gazdasági kategóriák között ugyanazon államon belül.
A fejlődést a széleskörű egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a csecsemőhalandóság csökkentése, a jobb környezeti feltételek és a hosszú távú fejlesztett közegészségügyi politikák támogatták. A COVID-19 világjárvány ideiglenesen megszakította a 2020 és 2022 közötti növekedési tendenciát.
A csecsemőhalálozási arány Európában 3,7 haláleset 1.000 élveszületésre, a szint a világ legalacsonyabb értékei közé tartozik, és alatta van a 6,5 haláleset 1.000 élveszületésre, amelyet az Egyesült Államokban regisztráltak.
Ezek az értékek átlagok, és nem tükrözik pontosan minden állam vagy közösség helyzetét. A halálozási arány változhat a szülés előtti ellátáshoz való hozzáférés, a családi jövedelem, az anya egészségi állapota, az egészségügyi szolgáltatások minősége és a gyermek születési és nevelési körülményei függvényében.
Az oktatás a szociális befektetés második fontos összetevője. A széleskörű korai oktatás, az általános iskola és a középiskola hozzájárul a sok európai államban regisztrált magas képzettségi szintekhez.
2024-re a 20 és 24 év közötti fiatalok 84%-a befejezte a középfokú oktatást. Ez a szint a nemzeti rendszertől függően a középiskola, a szakképzés vagy egyenértékű képesítés megszerzésének felel meg.
A tanulmányok befejezése nem garantálja automatikusan a jól fizető munkahelyet, és nem jelenti azt, hogy minden országban azonos minőségű oktatásban részesülnek. Az mutató azonban azt mutatja, hogy a fiatalok nagy része olyan szintre jut, amely lehetővé teszi számukra, hogy folytassák tanulmányaikat, belépjenek a magasabb szakképzésbe vagy szélesebb körű foglalkozásokhoz férjenek hozzá.
A korai oktatás befolyásolhatja a gyermek fejlődését az iskola megkezdése előtt, és lehetővé teheti a szülők számára, hogy dolgozzanak. Az EBB grafikonja azt mutatja, hogy sok európai államban a 3 és 5 év közötti gyermekek részvétele magas, bár a szolgáltatások lefedettsége és költségei országonként eltérnek.
A tanulmányokhoz való hozzáférés, anélkül, hogy nagy adósságot halmoznának fel, sok fiatal európai számára előnyként jelenik meg. Ez lehetővé teheti számukra, hogy karrierjüket pénzügyi teher nélkül kezdjék el, amelyet olyan rendszerekben tapasztalnak, ahol a felsőoktatás költségeit nagyrészt egyéni hitelek fedezik.
Az elemzés nem állítja, hogy az európai rendszerek minden akadályt eltüntetnek. A társadalmi háttér, a családi jövedelem, a régió, a fogyatékosság és a migráns státusz továbbra is befolyásolja az oktatáshoz való hozzáférést és az elért eredményeket.
A jövedelmek fejlődése egy másik mutató, amelyet a társadalmi modell értékelésére használnak. 2015 és 2024 között az EU háztartásainak rendelkezésre álló jövedelme összességében 18%-kal nőtt, és Közép- és Kelet-Európában a növekedés meghaladta a 40%-ot.
A rendelkezésre álló jövedelem az az összeg, amely a háztartás számára marad a fogyasztásra és a megtakarításra az adók és a szociális transzferek után. Növekedése származhat magasabb bérekből, magasabb foglalkoztatottságból, szociális juttatásokból vagy más jövedelemforrásokból.
A 18%-os arány az EU egészére vonatkozó fejlődést írja le, és nem jelenti azt, hogy minden egyes személy jövedelme ugyanakkora arányban nőtt. Az eredmények eltérnek az ország, foglalkozás, életkor, oktatás és a háztartás jövedelmi eloszlásában betöltött pozíciója szerint.
A 40%-ot meghaladó növekedés Közép- és Kelet-Európában gyorsabb helyreállítást jelez az alacsonyabb kezdeti szintekhez képest. A gyorsabb ütem csökkentette a nyugati és északi Európával szembeni különbségek egy részét, de nem szüntette meg azokat teljesen.
Ugyanebben az időszakban a jövedelmi egyenlőtlenség csökkent az EU-ban. Az elemzés a Gini-indexet használja, ahol egy alacsonyabb érték egyenletesebb eloszlást jelez, míg egy magasabb érték azt mutatja, hogy a jövedelmek jelentős része egy kisebb számú embernél koncentrálódik.
A változást a 2015 és 2024 közötti százalékpontokban mutatják be, és a negatív értékek a jövedelmi egyenlőtlenség csökkenését jelzik. Az Egyesült Államokkal való összehasonlítást óvatosan kell értelmezni, mivel az amerikai adatok 2023-ban zárulnak, és a források olyan statisztikai definíciókat használnak, amelyek nem teljesen azonosak.
Az EBB azt mutatja, hogy a jövedelmek és a vagyon egyenletesebb eloszlása, együtt a szociális védelemmel, hozzájárul a szegénységnek vagy a szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez való hozzáférés hiányának kitettség csökkentéséhez. Az elemzés nem állítja, hogy a szegénység megszűnt, vagy hogy minden állam azonos előrelépést mutatott.
A munkaerőpiac is kedvező fejlődést mutatott. 2025-re az aktív korú népesség foglalkoztatási rátája 76%-ra emelkedik, ami történelmi csúcs az EU számára.
A foglalkoztatási ráta azt mutatja, hogy egy adott korcsoportban hány embernek van munkája. Ez nem tükrözi az egész népesség arányát, mivel a gyermekek, egyes diákok, nyugdíjasok és más, az elemzésen kívül eső személyek nem szerepelnek a számításban.
A nők munkaerőpiaci részvétele nőtt, és a férfiakkal szembeni különbség csökkent. Néhány tagállamban a nők részvétele meghaladja a 60%-ot, de az eredményeket továbbra is befolyásolják a gyermekgondozáshoz való hozzáférés, a nem fizetett munka megosztása, a munkakörülmények és a bérkülönbségek.
Több idősebb munkavállaló aktív marad hosszabb ideig. Egy öregedő társadalomban ez a fejlődés támogathatja a munkaerő kínálatát, a közkiadásokat és a tapasztalat átadását a fiatalabb generációk felé.
Az emberek munkában tartása azonban jó egészségi állapotot, megfelelő körülményeket, hozzáférést a képzéshez és a tevékenység alkalmazkodásának lehetőségét igényli. A karrier meghosszabbítása nem kezelhető külön a megelőzésbe, a munkahelyi egészségügybe és a képzésbe történő befektetésektől.
A gazdaság szerkezete is változik. A tevékenység fokozatosan áthelyeződik a hagyományos iparágaktól a digitális szolgáltatásokra, gyógyszeriparra, fejlett gyártásra és más, a tudást és a szakértelmet intenzívebben igénylő szektorokra.
A mesterséges intelligencia elterjedése felgyorsítja a foglalkozások átalakulását. Egyes feladatok automatizálhatók, míg más munkakörök új eszközök használatát igénylik. A karrier elején megszerzett készségek a nyugdíj előtt elégtelenné válhatnak.
A folyamatos képzés így a szociális befektetés egyik összetevőjévé válik. A munkavállalóknak képesnek kell lenniük új készségeket elsajátítani anélkül, hogy végleg elhagynák a munkaerőpiacot, vagy hogy saját maguknak kellene viselniük a szakmai átmenet összes költségét.
A fejlődés az egészségügy, az oktatás, a jövedelmek és a foglalkoztatás terén nem szünteti meg az új nyomásokat. Az EBB a lakhatást az egyik olyan területként azonosítja, ahol a hozzáférés a lehetőségekhez egyre inkább próbára van téve.
A bérleti díjak és a tulajdonosok árai számos európai városban erőteljesen nőttek. A költség meghatározhatja, hogy a fiatalok hol tanulhatnak, a munkavállalók milyen munkát fogadhatnak el, és a családok hogyan építhetik életüket.
A megfizethető lakások hiánya különösen problémás a magas termelékenységű és keresletű városi területeken.
Egy vállalatnak lehetnek szabad állásai, de nehézségekbe ütközhet a toborzás során, amikor a munkavállalók nem engedhetik meg maguknak, hogy a közelben lakjanak.
A közlekedési, kórházi, iskolai és közösségi létesítményekbe történő befektetések bővíthetik azt a területet, ahonnan az emberek elérhetik a munkahelyeket és a szolgáltatásokat. Ezek segíthetnek a régióknak is, hogy vonzzák és megtartsák a munkavállalókat, kutatókat és vállalkozásokat.
A klímaváltozás nyomást gyakorol a meglévő infrastruktúrára. A kórházakat, iskolákat, lakásokat és közlekedési rendszereket alkalmazkodniuk kell az extrém hőmérsékletekhez, áradásokhoz és más kockázatokhoz, amelyek befolyásolhatják a szolgáltatások működését.
Az EBB oktatási, egészségügyi, megfizethető lakhatási, innovációs és szociális infrastruktúrába történő projekteket finanszíroz. A Bank különösen a hosszú távú előnyökkel járó, magas kezdeti költségekkel járó vagy a kereskedelmi finanszírozókat elriasztó kockázatú befektetésekre lép be.
A bemutatott következtetések az EBB gazdasági elemzéséből származnak, és kifejezik értékelését a szociális befektetések és a gazdasági teljesítmény közötti kapcsolatról. A mutatók összefüggéseket és összehasonlító fejlődéseket mutatnak, és nem bizonyítják, hogy minden eredmény kizárólag egyetlen politikából származik.
Az anyag az EBB 2025–2026-os Beruházási Jelentésében található szociális befektetésekre vonatkozó fejezeten alapul. Az adatok az EBB közgazdászainak számításain alapulnak, amelyek olyan forrásokból származnak, mint az Eurostat, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az Egyesült Nemzetek Szervezete és a Világbank.
A európai szociális modell nem egy egységes rendszer. Az egészségügyi, oktatási, nyugdíj-, segély- és lakhatási szolgáltatások szervezése eltér a tagállamok között, és a fő kompetenciák a nemzeti, regionális és helyi hatóságokhoz tartoznak.
Az EU kiegészíti a nemzeti politikákat közös szabályokkal, koordinációval, alapokkal, hitelekkel és beruházási programokkal. Az EBB projekteket finanszíroz, de nem határozza meg egyedül a szociális juttatások szintjét vagy azt, hogy minden állam hogyan szervezi meg a szolgáltatásait.
A következő prioritások, amelyeket az elemzés jelöl, a megfizethető lakhatás bővítése, a helyi infrastruktúra modernizálása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés fenntartása és a készségek alkalmazkodása a technológiai és demográfiai változásokhoz.
Legfrissebb hírek
23:05
22:59
22:44
22:28
22:20
További hírek megtekintése
HÍREK UGYANARRÓL A TÉMÁRÓL
