Az EKB által megkérdezett közgazdászok 3%-os inflációt becsülnek 2026-ra, és felfelé módosították az euróövezet növekedési kilátásait

Az Európai Központi Bank negyedéves felmérésében részt vevő közgazdászok 3%-ra emelték az euróövezet 2026-os inflációjára vonatkozó becslésüket az előző fordulóban szereplő 2,7%-ról, a tartósabbnak ítélt energiaár-emelkedés miatt. Ugyanakkor 1%-os gazdasági növekedést várnak, szemben a nyári felmérésben jelzett 0,6%-kal. Az október 30-án közzétett eredmények így olyan gazdaságot körvonalaznak, amely a vártnál jobban ellenállt, de amelyben az árnyomás lassabban enyhül.

Röviden

A részt vevő közgazdászok 2026-ra 3%-os, 2027-re pedig 2,6%-os inflációt becsülnek, ami meghaladja a nyári előrejelzéseket. A 2%-hoz való visszatérés 2028-ra várható.

A 2026-ra becsült gazdasági növekedés 0,6%-ról 1%-ra emelkedik, nagyrészt a közelmúlt jobb adatainak köszönhetően. 2027-re és 2028-ra 1,3%-os ütemet várnak.

Az energia- és élelmiszerárak nélküli infláció 2028-ban is 2% felett maradna. Az árakkal kapcsolatos kockázatok felfelé, a növekedéssel kapcsolatosak pedig lefelé mutatnak.

A munkanélküliséget 2026-ban 6,4%-ra becsülik, és 2028-ra 6,2%-ra csökkenhet. Az egy munkavállalóra jutó jövedelem 2026-ban 3,3%-kal, 2028-ban pedig 2,8%-kal nőhet.

Az 52 választ október 2. és 7. között gyűjtötték be. Ezek a megkérdezett szakértők véleményei, nem az EKB új előrejelzései vagy a kamatlábakról szóló döntés.

A Survey of Professional Forecasters pénzügyi és nem pénzügyi intézmények szakértőinek értékeléseit gyűjti össze. A negyedik negyedévre vonatkozó fordulóban 52 választ kaptak, amelyeket október 2. és 7. között gyűjtöttek be. Ez megelőzi az EKB október 29-i monetáris politikai döntését, és nem jelenti sem a központi bank szakértőinek új előrejelzését, sem a kamatlábak alakulására vonatkozó kötelezettségvállalást.

A résztvevők új középső forgatókönyve szerint a harmonizált fogyasztóiár-indexszel mért éves infláció 2027-ben 2,6%, 2028-ban pedig 2% lesz. 2027-re az előző felméréshez képest 0,4 százalékpontos felülvizsgálatot hajtottak végre, ami nagyobb a 2026-ra vonatkozó 0,3 százalékpontos módosításnál. A 2028-as becslés változatlan maradt.

Az energia az eltérés jelentős részét magyarázza. A résztvevők úgy vélik, hogy az energiapiaci sokk tovább fog tartani, és a termelési, illetve szállítási költségeken keresztül más árakra is átterjed. Az inflációval kapcsolatos kockázatokat a teljes 2026–2028-as időszakban felfelé mutatónak ítélik, ami azt jelenti, hogy nagyobb veszélyt látnak arra, hogy az árak a központi forgatókönyv fölé emelkednek, mint arra, hogy az alatt maradnak.

A nyomás nem korlátozódik az energiára. Az energia- és élelmiszerárakat kizáró infláció esetében a becslések átlaga 2026-ban 2,4%, 2027-ben 2,5%, 2028-ban pedig 2,2%. Az előző fordulóhoz képest ennek a mutatónak az előrejelzése 2027-re 0,2 százalékponttal, 2028-ra pedig 0,1 százalékponttal emelkedett. Tartóssága megmutatja, miért nem szüntetné meg az összes gazdasági nyomást azonnal, ha a teljes infláció visszatérne 2%-ra.

Hosszú távon, 2031-es horizonton a várt infláció 2% marad, összhangban az EKB célkitűzésével. Ez az árak növekedési ütemére vonatkozó stabilitást jelenti, nem pedig az árak visszatérését a drágulás előtti szintekre. Az alacsonyabb inflációs ütem azt jelenti, hogy az árak lassabban emelkednek.

A gazdasági növekedés felülvizsgálatának más az oka. 2026-ra a reál-GDP becslése 1%-ra emelkedik, nagyrészt a közelmúlt jobb gazdasági adatainak és azok éves átlagra gyakorolt hatásának köszönhetően. Ez nem jelenti azt, hogy a következő negyedévek mindegyikében hasonló mértékű gyorsulásra számítanak.

A résztvevők 2027-ben és 2028-ban egyaránt 1,3%-os növekedést várnak. A 2027-es becslés 0,1 százalékponttal meghaladja az előző fordulóban szereplőt, míg a 2028-as nem változott. Hosszú távon a várt ütem 1,3%-ra emelkedik az 1,2%-ról. A gazdasági tevékenységgel kapcsolatos kockázatok azonban továbbra is lefelé mutatnak, ellentétben az inflációs kockázatokkal.

A munkaerőpiac tekintetében a felmérés a munkaerő arányában 2026-ra 6,4%-os, 2027-re 6,3%-os, 2028-ra pedig 6,2%-os munkanélküliségi rátát jelez. Csak a 2026-os becslést emelték, 0,1 százalékponttal. 2031-es horizonton a résztvevők 6,1%-ot várnak.

Az egy munkavállalóra jutó jövedelem növekedését 2026-ban 3,3%-ra, 2027-ben 3,1%-ra, 2028-ban pedig 2,8%-ra becsülik. Ez a munkaerőköltség-mutató nem az egyes munkavállalók által kézhez kapott nettó bért, és nem is garantált béremelést jelent. Segít annak értékelésében, hogy a belföldi költségek miként tarthatják fenn az árakra nehezedő nyomást.

Az eredmények két kérdést hagynak nyitva a következő hónapokra: meddig tart az energia drágulása, és mennyire lesz képes a gazdaság ellenállni ennek. Az eurórendszer szakértőinek következő előrejelzéseit december 18-ra ütemezték. Ezek a most közzétett közgazdászfelméréstől különálló gyakorlatot jelentenek.

https://2eu.brussels/ro/news/economistii-consultati-de-bce-estimeaza-inflatie-de-3-in-2026-si-revizuiesc-in-sus-cresterea-zonei-euro