Az EKB 2,50%-on tartja a betéti kamatlábat, és arra figyelmeztet, hogy a drágább energia veszélyezteti az árakat és a gazdasági növekedést

Az Európai Központi Bank a szeptemberi emelés után változatlanul hagyja mindhárom irányadó kamatlábat. Az euróövezet éves inflációja 3,8%-ra emelkedett, a bank azonban egyelőre nem tapasztal jelentős bérreakciót az energiapiaci sokkra, és nem ígér konkrét döntést decemberre.

Az Európai Központi Bank csütörtökön, október 29-én 2,50%-on tartotta a betéti rendelkezésre állás kamatlábát egy olyan gazdaságban, ahol az energia drágulása felfelé hajtja az inflációt, a drágább finanszírozás pedig a gazdasági aktivitás lassulásának kockázatával jár. A Kormányzótanács a másik két kamatlábat is változatlanul hagyta: a fő refinanszírozási műveletek kamatlábát 2,65%-on, a marginális hitelkamatlábat pedig 2,90%-on, anélkül, hogy előre jelezte volna a következő döntés irányát.

Röviden

1. Az EKB mindhárom kamata 2,50%, 2,65% és 2,90% marad. Ezek a szeptember 16-án hatályba lépett szintek, a 0,25 százalékpontos emelést követően.

2. Az euróövezet éves inflációja az augusztusi 3,2%-ról szeptemberben 3,8%-ra nőtt. Az energiaárak 18,9%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, nem pedig 18,9%-kal az augusztusi szinthez képest.

3. Az EKB arra figyelmeztet, hogy egy nagyobb és tartósabb energiapiaci sokk növelheti az inflációt és mérsékelheti a növekedést. A maginfláció azonban nagyjából stabil maradt, a bérek pedig egyelőre nem mutatnak jelentős reakciót a sokkra.

4. A bankok a harmadik negyedévben szigorították a vállalatok hitelezési feltételeit. A lakáscélú hitelek iránti kereslet erőteljesen csökkent, bár az e kategóriába tartozó hitelek jóváhagyási feltételei összességében változatlanok maradtak.

5. A következő monetáris politikai döntés december 17-re van ütemezve. Az EKB az adatok alapján dönt, anélkül, hogy a kamatok emelését vagy csökkentését ígérné.

Az októberi szünet hatályban hagyja a szeptember 10-én meghozott és hat nappal később alkalmazott emelést. Akkor a bank mindhárom kamatlábat 25 bázisponttal emelte. A mostani változatlanul hagyás nem érvényteleníti ezt a szigorítást, és önmagában nem jelzi azt sem, hogy a következő lépés kamatcsökkentés lesz.

Az EKB számára a nehézséget ugyanazon drágulás eltérő hatásai jelentik. A drágább energia közvetlenül növeli a számlákat és a termelési költségeket, ugyanakkor csökkenti a háztartások más vásárlásokra fennmaradó jövedelmét. Ha a vállalatok ezeket a költségeket beépítik az árakba, az inflációs nyomás szélesebb körben is elterjedhet; ha a kereslet gyengül, a gazdasági aktivitás veszthet a lendületéből.

Az Eurostat szeptemberi adatai szerint az euróövezet éves inflációja 3,8% volt, szemben az augusztusi 3,2%-kal. Az energiaárak komponense 18,9%-ot ért el, az előző havi 14,3% után. Ezek a százalékok az árakat az előző év azonos hónapjának áraival hasonlítják össze. Nem azonos mértékű havi drágulást mérnek.

Az EKB közölte, hogy az energia meghaladta a szeptemberi előrejelzéseiben várt pályát. A bank arra számít, hogy ez rövid távon növeli az inflációt, és a következő negyedévekben jóval a 2%-os cél felett tartja. A későbbi, célhoz való visszatérés többek között az energia-infláció mérséklődésétől és a magasabb kamatok hatásaitól függ.

A bank ugyanakkor megkülönbözteti az energia drágulását az árak és bérek közötti spirál kialakulásától. A maginfláció mutatói nagyjából stabilak maradtak, a bérnyomás pedig mérsékelt. A sajtótájékoztatón Christine Lagarde elmondta, hogy az EKB szorosan figyeli a második körös hatásokat, de egyelőre nem lát jelentős többletkockázatot a szeptemberi előrejelzésekben szereplő kockázathoz képest.

A növekedési képet sem úgy mutatják be, mint egy már kialakult recessziót. A rendelkezésre álló adatok szerint az euróövezet gazdasága a harmadik negyedévben tovább bővült, amit a szolgáltatások fellendülése, a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások, valamint az infrastruktúrára és védelemre fordított állami kiadások támogattak. Ezzel szemben a drágább energia és finanszírozás rontja a bizalmat, és visszafoghatja a keresletet.

Az EKB szerint a pénzügyi feltételek az előző ülés óta szigorodtak. A banki hitelezésről készített felmérése szigorúbb vállalati hitelfeltételeket és a vállalatok hitelkeresletének csökkenését mutatja. Az ingatlanhitelek iránti kereslet a magasabb kamatok miatt erőteljesen csökkent, bár a jóváhagyási feltételek nettó értelemben változatlanok maradtak. A jóváhagyási feltételek és a hitel tényleges ára két különböző dolog.

Ez a hitelezésen keresztüli transzmisszió az egyik módja annak, ahogyan a monetáris politika mérsékelheti az árakra nehezedő nyomást, de a beruházásokat és a fogyasztást is. Ez nem jelenti azt, hogy minden adós az EKB három kamatlábának egyikét fizeti. A kereskedelmi bankok által kínált hitelkamatok a szerződéstől, a futamidőtől és az ügyfél kockázatától is függnek.

Az EKB ülésről ülésre, az inflációs kilátások, a gazdasági adatok és a kamatok gazdaságban történő érvényesülésének módja alapján alakítja megközelítését. A december 17-i ülés új értékelést hoz. Az októberi döntés a pénz költségét a jelenlegi szinten tartja, nyitva hagyva a választ az energiapiaci sokk alakulására.

https://2eu.brussels/ro/news/bce-mentine-dobanda-la-2-50-in-timp-ce-scumpirea-energiei-alimenteaza-inflatia-si-franeaza-economia