A biztos egy nagyobb Unió előkészítését és a vétó általi blokkolások megelőzését szorgalmazza, a meglévő szerződések nyújtotta lehetőségeket is felhasználva. Nem nevezi meg a jövőbeli tagokat, és nem ad meg egyedi határidőket, a csatlakozás pedig továbbra is reformokhoz és az uniós tagállamok egyetértéséhez kötött.
Valdis Dombrovskis arra számít, hogy az Európai Uniónak 2030-ig új tagállamai lesznek, és arra figyelmeztet, hogy a szerződések módosításáról folytatott hosszas viták nem válhatnak a bővítés elhalasztásának indokává. A rigai konferencián a gazdaságért és termelékenységért felelős biztos nem volt hajlandó megnevezni azokat az országokat, amelyek csatlakozhatnak, illetve egyedi határidőket megadni, de hangsúlyozta, hogy az EU-nak fel kell készülnie egy nagyobb Unió működésére.
Röviden
1. Dombrovskis kifejezte azt a várakozását, hogy az EU-nak 2030-ig új tagjai lesznek, de nem volt hajlandó országokat vagy egyedi határidőket megnevezni. A nyilatkozat nem jelent csatlakozási ígéretet egy konkrét tagjelölt számára.
2. A biztos arra figyelmeztetett, hogy a vétó okozta nehézségek egy 30 vagy több államból álló Unióban még súlyosabbá válnának. Garanciákat sürgetett a blokkolások ellen, anélkül, hogy a szerződésekről folytatott, a bővítést elhalasztó, éveken át tartó tárgyalásokra kerülne sor.
3. Dombrovskis szerint a bővítés nagyobb piacokat biztosít a vállalatok számára, és erősíti az EU geopolitikai helyzetét. Ezek az érvek a folyamat előnyeiről alkotott értékelését jelentik, nem pedig minden egyes jövőbeli csatlakozás garantált eredményeit.
Minden tagjelöltnek teljesítenie kell a csatlakozás politikai, gazdasági és közigazgatási követelményeit. A tárgyalások lezárása és a csatlakozási szerződés ratifikálása továbbra is szükséges, függetlenül a 2030-ra felvázolt politikai időhorizonttól.
A biztos elmondta, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója megváltoztatta a bővítés politikai megítélését. Ukrajna tagjelölti státuszát és a csatlakozási tárgyalások megnyitását olyan fejleményekként mutatta be, amelyeket néhány évvel korábban nehéz lett volna elképzelni. Ugyanebben a felszólalásban úgy értékelte, hogy a nyugat-balkáni országokkal folytatott tárgyalások új lendületet kaptak, miután a folyamatok hosszú ideje húzódtak.
Dombrovskis számára a bővítésnek gazdasági és geopolitikai indokai is vannak. Azt állította, hogy az új tagok gyorsabb gazdasági fejlődésben részesülnek, míg a már tagállami vállalatok nagyobb piacokhoz nyernek hozzáférést. Stratégiai szempontból az Unió szomszédságában kialakuló bizonytalansági övezetek elkerülése és az európai pozíció megerősítése mellett érvelt egy olyan nemzetközi környezetben, amelyet egyre inkább az erőviszonyok határoznak meg.
Ugyanez a folyamat azonban felveti a döntéshozatal kérdését egy 30 vagy több államból álló Unióban. Dombrovskis rámutatott, hogy az egyéni vétójogok már 27 tag mellett is nehézségeket okoznak, és a probléma újabb csatlakozások után még súlyosabbá válna. Garanciák kidolgozását sürgette a blokkolások ellen, anélkül, hogy ez a keresés egy évtizedes, a bővítést akadályozó szerződéses tárgyalássorozatot indítana el.
A biztos felvetette annak lehetőségét, hogy különböző területeken a meglévő szerződések vagy olyan módosítások alkalmazásával haladjanak előre, amelyek nem igényelnek éveken át tartó vitákat. Felszólalásában nem terjesztett elő új jogi javaslatot, és azt sem pontosította, hogy mely döntéseket vonnák ki az egyhangúsági szabály hatálya alól. Álláspontja az Unió bővítésre való felkészítésére vonatkozik, nem pedig a szavazási szabályok már elfogadott módosítására.
A tagjelölt országok számára a politikai perspektíva továbbra is a csatlakozási kritériumok teljesítésétől függ. Ezek közé tartoznak a demokráciát és a jogállamiságot garantáló stabil intézmények, a működő piacgazdaság, valamint az uniós tagságból fakadó kötelezettségek alkalmazására való képesség. Az Uniónak eközben képesnek kell lennie az új tagok integrálására.
A tárgyalások meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek mellett az egyes tagjelöltek elfogadják és alkalmazzák az európai jogszabályokat, beleértve az esetleges átmeneti időszakokat is. Az ütemet az egyes országok reformjai határozzák meg, és a tárgyalások egyidejű megkezdése nem garantálja az egyidejű csatlakozást. Végül a csatlakozási szerződést valamennyi félnek jóvá kell hagynia és ratifikálnia saját alkotmányos eljárásai szerint.
Dombrovskis nyilatkozata így politikai várakozást fogalmaz meg a 2030-as év távlatára, anélkül, hogy kötelező ütemtervet állapítana meg Ukrajna, a Moldovai Köztársaság vagy valamely nyugat-balkáni állam számára. Az új tagok kiléte és a csatlakozás időpontja a tárgyalások lezárásától, a megkövetelt reformoktól és az egyes országokhoz szükséges megállapodásoktól függ majd.
Legfrissebb hírek
18:09
17:58
17:54
17:53
17:44
További hírek megtekintése