A terv pénzügyi támogatást céloz meg a nyár előtt, a KAP eszközeinek rugalmasabb felhasználását, az európai műtrágyatermelés megerősítését és a behozataltól való függőség csökkentését.
Az Európai Bizottság elfogadta a Műtrágya Akciótervet, egy intézkedéscsomagot, amelynek célja, hogy segítsen a magas műtrágyaáraktól szenvedő gazdáknak, erősítse az európai termelést és csökkentse az Európai Unió behozatalra való függőségét.
Röviden
Az Európai Bizottság elfogadta a Műtrágya Akciótervet, hogy biztosítsa a gazdák hozzáférését a műtrágyákhoz és megerősítse az élelmiszerbiztonságot.
A Bizottság a nyár előtt pénzügyi csomagot fog bemutatni a legjobban érintett gazdák számára, akik a magas műtrágyaárak miatt szenvednek.
A terv tartalmaz egy jogszabályi csomagot, amely a KAP stratégiai tervek keretében a támogatás rugalmasabb felhasználását célozza, beleértve a likviditási rendszert és a rugalmasabb előlegfizetéseket.
Az EU támogatni kívánja a belföldi műtrágyatermelést és felgyorsítani a bioalapú műtrágyákra való átállást, alacsony szén-dioxid-kibocsátással és körkörös gazdasággal.
A Bizottság partnerséget indít a műtrágyák értékláncában, és olyan lehetőségeket fog elemezni, mint a szezonális készletek, közös beszerzések és a piac jobb nyomon követése.
Az Európai Bizottság elfogadott egy akciótervet a műtrágyákra, amelyet a gazdák által viselt magas költségek, a piacok volatilitása és az Európai Unió külső ellátási sokkokkal szembeni sebezhetősége válaszlépéseként mutattak be.
A terv azonnali intézkedéseket kombinál a hozzáférhetőség és az ellátás biztonsága érdekében, középtávú és hosszú távú intézkedésekkel a belföldi termelés megerősítésére, az ellátási lánc ellenálló képességének növelésére és a bioalapú műtrágyákra való átállás felgyorsítására, alacsony szén-dioxid-kibocsátással és körkörös gazdasággal.
A Bizottság kijelenti, hogy a műtrágyák alapvető fontosságúak a mezőgazdasági termelékenység, a gazdaságok életképessége és az élelmiszerbiztonság szempontjából. A magas energiaárak, az ellátási zavarok és a geopolitikai feszültségek a árak drámai emelkedéséhez vezettek, nyomást gyakorolva az európai gazdákra.
A kérdésekre és válaszokra vonatkozó dokumentum szerint az aktuális betakarítási évre vonatkozó műtrágyaigény látszólag fedezett. Mindazonáltal sok gazda elhalasztotta a műtrágyák vásárlását a következő vetési szezonra a magas árak miatt, ami logisztikai blokkok és a 2027-es növényválasztások megváltoztatásának kockázatait veti fel.
A Bizottság figyelmeztet, hogy a magas árak csökkenthetik a műtrágyák felhasználását vagy a megművelt területek nagyságát, kockázatokat jelentve a hozamokra, az élelmiszertermelésre és az EU élelmiszeripari szektorának ellenálló képességére.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kijelentette, hogy a terv célja az európai műtrágyaipar megerősítése és a gazdák támogatása.
„Ezzel az akciótervvel egy erősebb európai műtrágyaiparba fektetünk be, támogatjuk az európai gazdákat és felgyorsítjuk a fenntartható megoldások, európai termékek innovációját. A fosszilis tüzelőanyagok folytatódó válsága azt mutatja, hogy a klímaváltozás vezetése és a gazdasági ellenálló képesség összefonódik. Ezért Európa egy fenntarthatóságra, pénzügyi hozzáférhetőségre és ipari erőre épülő jövőt épít,” mondta von der Leyen.
Rövid távon a Bizottság rendkívüli támogatást jelent be a magas műtrágyaáraktól szenvedő gazdák számára, az EU mezőgazdasági politikájának meglévő eszközeivel. Az európai végrehajtó javasolni fogja az EU költségvetésének mozgósítását a mezőgazdasági tartalék megerősítése érdekében, jelentős összeggel.
A pénzügyi csomagot a nyár előtt bemutatják, hogy likviditást biztosítsanak a gazdák számára a következő termelési ciklus előtt, és támogassák a mezőgazdasági termelés folyamatosságát.
A Bizottság egy jogszabályi csomagot is bemutat, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy jobban kihasználják a jelenlegi közös mezőgazdasági politikai stratégiai tervekben elérhető támogatást. Ez tartalmazni fog egy új likviditási rendszert a cash flow számára, nagyobb rugalmasságot az előlegfizetésekhez és erősebb ösztönzőket a hatékony mezőgazdasági gyakorlatokhoz.
A intézkedések célja a műtrágyák felhasználásának csökkentése és optimalizálása, a bioalapú műtrágyákra való átállás és a gazdaságok ellenálló képességébe történő befektetések, ahol szükséges.
A Bizottság bejelenti a tápanyagok jobb kezelésére vonatkozó intézkedéseket, támogatást a tápanyagok hatékonyabb felhasználásához és a mezőgazdasági tanácsadó szolgáltatások erősebb szerepét a KAP keretében.
Az európai végrehajtó javasolni fogja a digestátumok felhasználásának megkönnyítésére vonatkozó intézkedéseket, megfelelő környezeti garanciákkal. A nitrát irányelv jövőbeli értékelése után a Bizottság tisztázni fogja a végrehajtási szabályokat, hogy jobban összhangba hozzák azokat a mezőgazdasági naptár valóságával.
A mezőgazdaságért és élelmiszerért felelős biztos, Christophe Hansen kijelentette, hogy az élelmiszerbiztonság a műtrágyák biztonságával kezdődik.
„Az élelmiszerbiztonság a műtrágyák biztonságával kezdődik. Európának többet kell termelnie és kevésbé kell függenie másoktól a mezőgazdaságunkat támogató tápanyagok tekintetében. Az akcióterv, amelyet ma bemutatunk, az élelmiszertermelés biztosítására, a versenyképességre és Európa stratégiai autonómiájára összpontosít. Rövid távon támogatni fogjuk az európai gazdákat, hogy meg tudják vásárolni a következő betakarítási szezonhoz szükséges műtrágyákat. Hosszú távon megerősítjük a belföldi termelésünket és felszabadítjuk a bioalapú műtrágyák fejlesztésének potenciálját. Ez az akcióterv egy európai partnerséget fog biztosítani a műtrágyák terén, befektetésekkel és intézkedésekkel minden szinten: európai, nemzeti és magán,” mondta Hansen.
A terv intézkedéseket tartalmaz az európai műtrágyaipar támogatására, a deindustrializáció megelőzésére, a stabil ellátások garantálására és a behozatalra való függőség csökkentésére.
A Bizottság megjegyzi, hogy az EU nitrogén műtrágya iránti keresletének körülbelül 30%-át fedezik importból, míg az ammónia termelés, amely az anorganikus nitrogén műtrágyák első lépése, energiaigényes és nagymértékben függ a behozott földgáztól. Az ammónia termelési kapacitása az EU-ban az utóbbi években közel 10%-kal csökkent.
A foszfát műtrágyák esetében az EU szükségleteinek 70%-át foszfátkő importból fedezik, a világ tartalékai néhány országra összpontosulnak, különösen Marokkóra. A kálium esetében a függőség alacsonyabb, körülbelül 40%-át fedezik importból, míg Németország és Spanyolország belföldi kitermelési tevékenységet folytat.
A Bizottság hangsúlyozza, hogy a rendelkezésre állás jelenleg nem a fő probléma, mivel az EU piaca továbbra is ellátott. A középpontban a pénzügyi hozzáférhetőség áll, különösen a nitrogén műtrágyák esetében, amelyek árait erősen befolyásolják a nemzetközi körülmények és a gáz ára.
A terv célja az európai alternatívák használatának kiterjesztése, beleértve a bioalapú és szerves műtrágyákat, a hagyományos ásványi termékek alternatíváit, algák biomasszáját, talajjavítókat, mikrobiális megoldásokat, biostimulánsokat és a nitrogén és foszfor visszanyerését a szennyvíziszapból.
A jövőbeli EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének felülvizsgálata kapcsán a Bizottság azt mondja, hogy megvizsgálja az ipar számára nyújtott további rugalmasságot, amelyet a termelés dekarbonizálásának, a bioalapú és körkörös műtrágyák termelésének növelésének és a műtrágyák európai termelésének biztosításának és hozzáférhetőségének felelőssége kísér.
A Bizottság ösztönzőket is megvizsgál a szénmezőgazdaság és a szénkibocsátás csökkentésére, a magánfinanszírozás és a közforrások, beleértve a tagállamokat, a KAP-t, a versenyképességi európai alapot és az ETS bevételeit kombinálva.
Az európai végrehajtó ígéretet tesz a felesleges bürokrácia és a piaci akadályok csökkentésére, valamint új intézkedések bevezetésére a fenntarthatóan Európában előállított műtrágyák iránti kereslet növelésére. A Bizottság a hulladék irányelv felülvizsgálata kapcsán intézkedéseket fog értékelni az állati melléktermékek és más melléktermékek kezelésének egyszerűsítésére.
A meglévő alapokat, beleértve a kohéziós alapokat, mozgósítani fogják a biogáz és biometán termelésének támogatására, valamint a szennyvízkezelő infrastruktúrába történő befektetésekre, amelyek kiterjeszthetik a szennyvíziszap hasznosítását és a tápanyagok visszanyerését.
A kohézióért és reformokért felelős végrehajtó alelnök, Raffaele Fitto kijelentette, hogy a terv azonnali támogatást kombinál középtávú és hosszú távú intézkedésekkel.
„Az Európai Bizottság elismeri a mezőgazdasági szektor nehézségeit a költségek növekedése és a nemzetközi piacok volatilitása miatt. Ezzel az akciótervvel azonnali intézkedéseket javaslunk a gazdák támogatására, beleértve a rendelkezésre álló kohéziós források mozgósítását, miközben középtávú és hosszú távú intézkedéseket is bevezetünk a szektor ellenálló képességének megerősítésére, a külső függőségek csökkentésére és az európai mezőgazdaság robusztusságának és versenyképességének növelésére,” mondta Fitto.
A piac működésének érdekében a Bizottság elindít egy EU műtrágyaértéklánc-partnerséget, amely összehozza a termelőket, gazdákat és tagállamokat. Az első politikai párbeszédet ebben a formátumban a következő hónapokban szervezik, és a műtrágyák ellátásával, termelésével, kereskedelmével és felhasználásával kapcsolatos kihívásokat fogja elemezni.
A Bizottság megerősíti a piac nyomon követését, a korai figyelmeztető képességeket és egy keretet a rendszeresen frissített adatok számára az EU műtrágyáiról. A műtrágya piacának megfigyelője továbbra is a központi platform az információk számára, és javítani fogják a piac működésére, az árakra és a készletekre vonatkozó adatokkal.
A Bizottság egy jelentést is készít arról, hogy a CBAM és az ETS-hez kapcsolódó költségek hogyan kerülnek áthárításra a gazdák által fizetett műtrágyaárakra, és végső soron az élelmiszerárakra.
A felkészülés megerősítése érdekében a Bizottság lehetőségeket fog értékelni a készletek és más eszközök tekintetében a műtrágyák és kulcsfontosságú inputok biztosítására. Ezek közé tartozhatnak a szezonális vagy minimális készletek, és ahol szükséges, közös beszerzések vagy más eszközök a külső sokkokkal szembeni ellenálló képesség növelésére és az árak volatilitásának csökkentésére.
A Bizottság említi a belső piac védelmi vagy sürgősségi üzemmódjának aktiválásának lehetőségét is, az Internal Market Emergency and Resilience Act keretein belül, ha szükséges.
A Bizottság 2022-ben egy közleményt mutatott be a műtrágyák rendelkezésre állásáról és hozzáférhetőségéről, egy olyan időszakban, amikor a gáz és a műtrágyák árai nagyon magas szintet értek el. A piac 2023-ban és 2024-ben stabilizálódott, de a gazdákra nehezedő árnyomás 2025-ben visszatért.
A műtrágyák több mint 7%-át teszik ki az EU mezőgazdasági szektorának inputköltségeiből, és elérik a 16%-ot a szántóföldi gazdák esetében. A költségek növekedése befolyásolhatja a vetési döntéseket, a trágyázás szintjét, a hozamokat és közvetve az élelmiszerárakat.
A Bizottság már számos intézkedést elfogadott a terv előtt. Ezek között szerepel a CBAM hatásának csökkentésére vonatkozó standard számítási szabályok alóli kivétel, a 2026 februárjában javasolt ideiglenes vámkontingensek, amelyek bizonyos nitrogén műtrágyákra és inputokra, mint az ammónia és a karbamid, adómentesek, valamint az áprilisi 2026-os ideiglenes állami támogatási keret a Közel-Kelet válság által érintett szektorok számára, beleértve a mezőgazdaságot.
A Műtrágya Akcióterv három célt tűz ki: azonnali támogatást a gazdák számára, az európai műtrágyaipar ellenálló képességét és a fenntarthatóbb termékekre való átállást, alacsonyabb kibocsátásokkal és a tápanyagok hatékonyabb felhasználásával.
Legfrissebb hírek
22:59
22:50
22:46
22:32
22:21
További hírek megtekintése