Riadó!

Az INSCOP Research a Kommunizmus Bűneit és a Kommunista Száműzetés Emlékét Vizsgáló Intézettel (IICCMER) együttműködve végezte el a kommunizmus utáni nosztalgiával foglalkozó legátfogóbb szociológiai kutatást.
A "A lakosság vélekedése a KOMMUNIZMUSról" című rendezvény-kutatás adatai. A nosztalgia fénypontjai" című kutatásokat 2025 júliusában gyűjtötték 1500 fős mintán, +/-2,5%-os hibával.
A felmérés teljes terjedelmében, szocio-demográfiai csoportok szerinti részletes elemzésekkel együtt holnap, 2024. július 22-én 10 órai kezdettel kerül bemutatásra az IICCMER által szervezett rendezvényen. Az INSCOP és az IICCMER honlapján holnap közzétesszük a nem végleges eredményeket is.
A kutatási eredmények hatalmas szakadékot mutatnak a valóság és a román lakosság kommunista rendszerről alkotott képzete között, így egy olyan társadalom képét festik le, amely szinte teljesen legyengült a hazánkban már most pusztító információs/hibrid/kognitív háborúval szemben.
Az adatok, amelyeket holnap bemutatunk, időnként elképesztőek. Feltárják egy olyan kollektív nosztalgia alapjait, amely komolyan befolyásolhatja a demokratikus rendszer stabilitását (ha még nem tette volna meg) azáltal, hogy torz értékmércéket táplál a csonka információkból vagy egyenesen hazugságokból felépített mítoszokkal. Hazugságok, amelyeket több mint egy évtizede súlyosbít a belső tényezők vagy ellenséges külső entitások által terjesztett hibrid agressziók komplexuma azzal a céllal, hogy súlyos társadalmi töréseket, teljes polarizációt, endemikus bizalmatlanságot és krónikus bizonytalanságot okozzon a román társadalomban.
A kommunizmus utáni nosztalgia szintén természetes jelenség. Akár az elvesztett fiatalság iránti sajnálat, akár az a durva bizonytalanság, amelyet a kiszolgáltatott társadalmi csoportok éreznek, akiknek az életét felforgatta egy olyan rendszer hirtelen pusztulása, amely a méhen belüli élettől a temetőig mindent ellenőrzött.
🎯 Elképzelhetetlen azonban ennek a nosztalgiaérzésnek az intenzitása ma, 35 évvel a kommunizmus bukása után! A jelen összes kudarcával, a lakosság egy részének a kommunizmus utáni sajnálkozást felerősítő társadalmi és gazdasági elégedetlenségével együtt a lakosságnak a kommunizmus alatti életet mitologizáló KATASZTRÓFÁLIS százalékos aránya nem csupán egy természeti jelenség eredménye!
🎯 Ezek az információs háború közvetlen következményei, amelyben benne vagyunk, a legalább 10 éve tartó, egy ellenséges hatalom által közvetlenül koordinált komoly aktív intézkedések, az információszaporítás minden csatornáján, de különösen a közösségi hálózatokon terjesztett groteszk dezinformációs, hazugság és manipuláció hullámai.
Egy olyan destabilizációs és társadalmi kiszolgáltatottsági kampány, amely ellen sem az állam, sem a társadalom nem lépett fel, sem a nyilvános, sem a nem nyilvános szférában.
Egy olyan kampány, amely ellen nem építettünk ki kapacitásokat és nem különítettünk el forrásokat a megfelelő antitestek kialakítására, amelyek csak a szabadsághoz, a jó kormányzáshoz, az őszinte hazafisághoz való ragaszkodásban találhatók meg, amely a tisztesség, a becsületesség és a józan ész testvére, nem pedig az importált agresszióban és erőszakban.
És ennek a kudarcnak az eredménye, hogy ma a románok kétharmada úgy gondolja, hogy Nicolae Ceausescu (az elmúlt kb. 10 évben a Facebook és a Tik-tok valóságos sztárja volt a professzionálisan megvalósított, stratégiailag és leleményesen terjesztett videókban és képekben) jó vezetője volt Romániának, és csak 24% gondolja úgy, hogy rossz vezetője volt Romániának.
A kommunista rezsim aranykora, úgy tűnik, éppen most, amikor a kommunizmus népszerűbbnek tűnik, mint létezésének legjobb időszakában, a felfogás szürrealista dimenziójában nyilvánul meg.
Később részletesebben is kitérünk rá, de nem tudok nem gondolni egy egyszerű tényre.
Ha a román demokráciát, szabadságunkat és szuverenitásunkat fenyegető legnagyobb veszély, a valódi, nem pedig az, amit a keleti Potemkin forgatókönyvírók a neo-V 5. oszlop felforgató felhasználására képzeltek el, az információs / hibrid / kognitív háború hátterében következett be, akkor tényleg nem vagyunk képesek gyorsan védelmi képességeket kiépíteni?
Ha 7 milliárd eurót tudunk elkülöníteni az F35-ös programra, a valóságos repülő erődökre, amelyekre szükségünk van, mint a levegőre, hogy megvédjük határainkat, nem tudunk-e találni egy milliárdot, csak egy milliárdot, hogy ne veszítsük el az információs háborút, amely most éppen a saját udvarunkban folyik, és amely komolyan veszélyezteti a nemzetbiztonságunkat, és végső soron még a valódi szuverenitásunkat is.
A szociológiai kutatások szerint égető szükség van a jelenlegi strukturális sérelmek (szegénység, egyenlőtlenség, korrupció) és a jelenlegi információs és oktatási hiányosságok (valós történelmi ismeretek, általános ismeretek minimális alapjai stb.) kezelésére irányuló közpolitikákra.