15 február 09:40
INSCOP Research: a csalódásokról és más démonokról...
Darie Cristea

Vélemények
Foto INSCOP Research
A románok kétharmada úgy véli, hogy Európában másodrangú állampolgárként kezelnek minket. Ez a narratíva már régóta jelen van nemzeti képzeletünkben, és ha magyarázható volt, amikor éppen csak csatlakoztunk az EU-hoz, akkor legalábbis érdekes, hogy közel 20 évvel a csatlakozásunk után is fennmaradt.
Gyakorlatilag ez az Európai Unióval szembeni elégedetlenségünk fő forrása, és ami még fontosabb, a többi európai szemléletével szembeni elégedetlenségünk fő forrása. Más szóval, ez egy harag a társainkra, nem a politikusokra, nem a gazdagokra, nem a kiváltságosokra. Ez a történet azért érdekes, mert mi még mindig a leginkább EU-barát tagországok közé tartozunk, míg másoknál, különösen az Unió nyugati felében, a harag inkább abból a felfogásból fakad, hogy ők az uniós értékek és esetleg a szomszédaik fölött állnak. Nekünk abból a felfogásból fakad, hogy minket még nem fogadtak el.
Itt most nem arról vitatkozunk, hogy mennyire helyes az, hogy talán más európaiak nem szeretnek minket. Lehet, hogy igaz, vagy lehet, hogy valamikor igaz volt. A probléma ennek szinte ideológiai szintre emelése, és ennek a témának a racionális küszöböt meghaladó állandósulása. Ennek ellenére, ahogy mondtam, az ezt a narratívát vallók aránya kétharmadára (66,6 százalék) csökkent, szemben a mintegy három évvel ezelőtti adatokkal, amikor a románok alig több mint háromnegyede (76,3 százalék) érezte úgy, hogy az EU térségének másodosztályú tagjaként tekintenek rá.
Szociodemográfiai szempontból azok, akik szerint igazságosabb bánásmódban részesülünk Európában, az idősebbek, a nyugdíjasok, valamint a magasan képzettek és a "fehérgallérosok": alapvetően azok, akik az EU-t támogatják. Minél fiatalabbak, annál valószínűbb, hogy úgy gondolják, más európaiak igazságtalanul bánnak velük. Kissé furcsa, tekintve, hogy a fiatalabb korosztályok nagyobb valószínűséggel részesülnek az uniós térség által lehetővé tett mobilitás előnyeiből, és ez egy igazi figyelmeztető jel arra, hogy ez a narratíva milyen jelentőséggel bír az egyesült Európáról alkotott jövőbeli közvélemény alakításában.
Módszertan: A Funky Citizens megbízásából az INSCOP Reasearch által végzett felmérés 2024. december 16. és 23. között készült CATI-módszerrel (telefonos interjúk), a rétegzett, többlépcsős minta mennyisége 1000 fő volt, amely a romániai 18 éves és idősebb, nem intézményesített lakosság jelentős társadalmi-demográfiai kategóriáit (nem, kor, foglalkozás) reprezentálja. Az adatok maximálisan megengedett hibája ± 3,1 százalék 95 százalékos megbízhatósági szint mellett. A 2021 júniusára, 2021 szeptemberére, illetve 2022 januárjára vonatkozó összehasonlító adatok a "Közbizalmatlanság: Nyugat vs. Kelet, a nacionalista áramlatok felemelkedése a félretájékoztatás és az álhírek jelenségének korában" című tanulmányból származnak, amelyet az INSCOP Research a STRATEGIC Thinking Group agytröszt megbízásából a The German Marshal Fund of the United States által támogatott - és a Black Sea Trust for Regional Cooperation által a True Story projekt keretében finanszírozott - kutatási projekt keretében készített.
Gyakorlatilag ez az Európai Unióval szembeni elégedetlenségünk fő forrása, és ami még fontosabb, a többi európai szemléletével szembeni elégedetlenségünk fő forrása. Más szóval, ez egy harag a társainkra, nem a politikusokra, nem a gazdagokra, nem a kiváltságosokra. Ez a történet azért érdekes, mert mi még mindig a leginkább EU-barát tagországok közé tartozunk, míg másoknál, különösen az Unió nyugati felében, a harag inkább abból a felfogásból fakad, hogy ők az uniós értékek és esetleg a szomszédaik fölött állnak. Nekünk abból a felfogásból fakad, hogy minket még nem fogadtak el.
Itt most nem arról vitatkozunk, hogy mennyire helyes az, hogy talán más európaiak nem szeretnek minket. Lehet, hogy igaz, vagy lehet, hogy valamikor igaz volt. A probléma ennek szinte ideológiai szintre emelése, és ennek a témának a racionális küszöböt meghaladó állandósulása. Ennek ellenére, ahogy mondtam, az ezt a narratívát vallók aránya kétharmadára (66,6 százalék) csökkent, szemben a mintegy három évvel ezelőtti adatokkal, amikor a románok alig több mint háromnegyede (76,3 százalék) érezte úgy, hogy az EU térségének másodosztályú tagjaként tekintenek rá.
Szociodemográfiai szempontból azok, akik szerint igazságosabb bánásmódban részesülünk Európában, az idősebbek, a nyugdíjasok, valamint a magasan képzettek és a "fehérgallérosok": alapvetően azok, akik az EU-t támogatják. Minél fiatalabbak, annál valószínűbb, hogy úgy gondolják, más európaiak igazságtalanul bánnak velük. Kissé furcsa, tekintve, hogy a fiatalabb korosztályok nagyobb valószínűséggel részesülnek az uniós térség által lehetővé tett mobilitás előnyeiből, és ez egy igazi figyelmeztető jel arra, hogy ez a narratíva milyen jelentőséggel bír az egyesült Európáról alkotott jövőbeli közvélemény alakításában.
Módszertan: A Funky Citizens megbízásából az INSCOP Reasearch által végzett felmérés 2024. december 16. és 23. között készült CATI-módszerrel (telefonos interjúk), a rétegzett, többlépcsős minta mennyisége 1000 fő volt, amely a romániai 18 éves és idősebb, nem intézményesített lakosság jelentős társadalmi-demográfiai kategóriáit (nem, kor, foglalkozás) reprezentálja. Az adatok maximálisan megengedett hibája ± 3,1 százalék 95 százalékos megbízhatósági szint mellett. A 2021 júniusára, 2021 szeptemberére, illetve 2022 januárjára vonatkozó összehasonlító adatok a "Közbizalmatlanság: Nyugat vs. Kelet, a nacionalista áramlatok felemelkedése a félretájékoztatás és az álhírek jelenségének korában" című tanulmányból származnak, amelyet az INSCOP Research a STRATEGIC Thinking Group agytröszt megbízásából a The German Marshal Fund of the United States által támogatott - és a Black Sea Trust for Regional Cooperation által a True Story projekt keretében finanszírozott - kutatási projekt keretében készített.