Az INSCOP felmérése a babonákról és a összeesküvés-elméletekről nem csupán Halloween marketing.

Nézd, hogyan a közvélemény tájképe szinte egész Európában már egy ideje nem olyan, mint amilyennek mi tudtuk, és nem tudsz nem azon tűnődni, mi áll a mögött a fogalom mögött, amivel általában, többé-kevésbé megfelelően, ezeket a jelenségeket magyarázzuk: euroszkepticizmus, bizalmatlanság, radikalizálódás, szuverenizmus, antiszisztémás ideológiák, kognitív háború stb. E változás egyik tengelye más spektrumból származik, mint a megszokott: baloldal vs. jobboldal, dirigizmus vs. "láthatatlan kéz", liberalizmus vs. illiberalizmus, demokrácia vs. autoritarizmus, intézményelvűség vs. populizmus. Tény, hogy a racionalizmus vs. összeesküvéselmélet tengely sokkal inkább kapcsolódik az utóbbi évek véleményváltozásához, mint az ideológiai nézetek. Látod, hogy az ideológiai nézeteknek nagy problémájuk van, hogy a doktrína mond valamit, de az okok, amiért a közönség egy ideológiát magáénak vall, gyakran mások. A doktrínák különböző generációkban, különböző lakóhelyeken, különböző oktatási szegmensekben terjednek. Ezek a nagy társadalmi csoportok belsejében kis világok, kis világok, ahol specifikus hangsúlyok kerülnek a értékekre, mítoszokra, hiedelmekre, de arra is, hogy mit hiszünk, hogy megértünk a tudományból, tudásból és a körülöttünk lévő tényekből. Valamilyen módon, bár ez külön beszélgetést érdemelne, talán ezért is bukott meg a fakenews fogalma (mert ez a dolog megtörtént). Elveszett a kontroll a fogalom felett, mielőtt elveszett volna a kontroll a jelenség felett, mert egyszerűen fogalmazva, nem jutottunk el egy használható definícióhoz, amely elhatárolja a hamisat az irracionálistól, a szubjektívtól és, miért ne, a butaságtól... Valahol 2018 elején az INSCOP részt vett egy szélesebb projektben, amely a románok biztonsági kultúrájának meghatározására irányult, egy pszichoszociológiai eszköz, attitűdindex formájában. Ennek az indexnek az egyik dimenziója a racionalizmus-összeesküvéselmélet polaritása volt. Nem kis meglepetésünkre láttuk, hogy mennyire elterjedt az összeesküvéselmélet szinte minden társadalmi-demográfiai szegmensben, természetesen egyesekben érthetően jobban, mint másokban, most nem ismétlem ezeket a részleteket. Ezért, amikor az októberi informat.ro barométerről beszélünk, amely a mágiához és ezoterikához való viszonyulást vizsgálja (itt találja a teljes bemutatót 20.10.2025.-INSCOP.-Románia-a-Mágia-és-Ezoteria-1.pdf és itt a "Románia a mágia és ezoteria között" című barométer élő bemutatója és vitája. Az INSCOP által az Informat.ro megbízásából készült tanulmány), egy valódi kulturális niche feltérképezéséről beszélünk, amelynek meg kell mutatnia, hogyan lép túl a szenzációs beszédtémák iránti igényen, a természetfeletti iránti érdeklődésen, a népi vallásosságon, és hogy nem arról van-e szó, hogy régi (politikai) ideológiákat kovácsolunk. Az érdeklődés a természetfeletti, a mágikus, a babonák, a közönséges tudás iránt mindennapi normális dolgok az emberi társadalmakban. Ahogyan azok is, akik elutasítják ezeket, nevezzük őket így, a tudás ezen formáit, és úgy tűnik, hogy pro-tudományos, pro-racionalitás attitűdökkel rendelkeznek, nem tudjuk, mennyire mélyen vannak alfabetizálva a tudományban, vagy hogyan irányítják a racionalitásukat az érzelmességgel szemben. Ráadásul egy olyan népességről beszélünk, amely, legalábbis deklaratívan, sokkal vallásosabbnak mutatkozik, mint más nyugati népességek. Ha megnézzük az INSCOP felmérést, észrevesszük, hogy a románok alapvetően hisznek a szerencsében, de egy aggasztó arány inkább a szerencsét fatalitásként látja, mint lehetséges szövetségesként. Látjuk, hogy a babonák valamilyen módon a közönség által validálva vannak, de nem feltétlenül a "klasszikus", hagyományos, népi babonák. Tehát valószínű, hogy ez a babonás háttér új megnyilvánulási formákat keres, új rituálékat, akár mindennapiakat, új para-religiózus vagy ideológiai kifejezéseket. Itt kezdődik a probléma. Amikor ezek a kollektív energiák potenciálisan képesek arra, hogy megragadják, csatornázzák és egy nagyobb arányt vállaljanak a szokásos tudományos tudás, racionalitás, hit, misztika, babonák, mágia keverékéből. Ahogyan a különböző közönségrétegek viszonyulnak ezekhez. Az egyensúlyhiány mutatója ebben a keverékben – és akár ennek az egyensúlyhiánynak a potenciális manipulálása – a hit ereje az összeesküvéselméletekben. Az összeesküvéselméletek mindig is léteztek, de ha ezek a pletykák tárgyából negatív szavazási alapjává és a demokráciába vetett bizalom erodálásává válnak, akkor, ahogy mondani szokták, már nem tiszta dolog...