Miután Marian Neacșut a belügyminiszteri tisztségre javasolták, ismét a közvélemény figyelmének középpontjába került, többek között a 2016-os, később rehabilitált összeférhetetlenségi elítélése miatt. A kijelölt miniszterelnök, Luca Niculescu megvédte őt, mondván, hogy „kompetens ember”, a kritikát pedig az Ellenzék is megfogalmazta, amely szerint a PSD vezetői szerepet biztosít Neacșu számára a kormányban, többek között további hatáskörök révén.
A fővárosi prefektúrára való kinevezése előtt Neacșu egy, a Hivatalos Közlönyben közzétett határozattal kibővített hatásköröket kapott a kormányban: a miniszterelnök-helyettesnek 15 minisztérium által kidolgozott, költségvetési hatással járó projekteket kellett véleményeznie, valamint több intézmény működését kellett koordinálnia. A reakciók kritikusak voltak: a PNL szenátora, Varga Glad gúnyt űzött a miniszterelnök szerepéből, míg az USR-s Oana Țoiu azzal vádolta a kormányt, hogy a döntéseket nem közvetlenül a miniszterelnökkel, hanem Neacșuval fogják megtárgyalni.
Ebben a helyzetben Andrei Nistor lemondott a fővárosi prefektusi tisztségről, miután Neacșut kinevezték a belügyminiszteri posztra. Nistor a döntést „arcátlanságnak” minősítette, arra hivatkozva, hogy a PSD-nek egy elítélés nélküli személyt kellett volna javasolnia a Belügyminisztérium vezetésére, és közölte, hogy támogatni fogja a prefektúrán megvalósuló digitalizációs projekteket.