Ursula Von der Leyen javasolja az EU költségvetéséből, a nemzeti hozzájárulásokból vagy a lefoglalt orosz eszközökből származó kölcsönöket Ukrajna finanszírozására.
Brüsszel, 2025. november 13. – Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, a Európai Parlament plenáris ülésén bemutatta azt a három lehetőséget, amely révén az Unió fedezheti Ukrajna 2026–2027-es pénzügyi szükségleteit. A legnagyobb politikai hatással bíró javaslat – az orosz befagyasztott vagyontárgyakra alapozott kölcsön – első eltérő reakciókat váltott ki az európai parlamenti képviselők körében.
Von der Leyen figyelmeztetett, hogy az orosz támadások fokozódása az ukrán energetikai infrastruktúrára sürgős döntést tesz szükségessé. Egyetlen nap alatt Oroszország „több mint 40 ballisztikus és cirkáló rakétát, valamint közel 500 drónt” indított, megsemmisítve két jelentős erőművet.
Az Ukrajna 2026–2027-es pénzügyi szükségleteinek fedezésére az Európai Bizottság elsőként az EU költségvetésében fennmaradó „headroom” felhasználását javasolja. A „headroom” alatt a rendelkezésre álló pénzügyi mozgásteret értjük az Unió többéves költségvetésében – azaz a szerződések által megengedett maximális kiadási plafon és a már elkötelezett összegek közötti különbséget. Más szavakkal, ez egy költségvetési mozgástér, amely váratlan helyzetekre vagy sürgős intézkedésekre használható. Ez a költségvetési mozgástér lehetővé tenné az Uniónak, hogy további forrásokat vonjon be a tőkepiacokról új közös kölcsönök révén, a NextGenerationEU keretében alkalmazott modell alapján. Az európai végrehajtó hatóság szerint ez a lehetőség gyors és koordinált finanszírozást biztosítana anélkül, hogy azonnali további hozzájárulásokat kérne a tagállamoktól. Mindazonáltal a „headroom” felhasználása egyhangúságot igényel a Tanácsban, mivel ez befolyásolja a többéves költségvetés általános egyensúlyát.
A második bemutatott lehetőség egy kormányközi megállapodás létrehozása az EU költségvetési keretein kívül. Ebben a forgatókönyvben minden tagállam egyénileg biztosítaná a szükséges összegeket Ukrajna finanszírozásához, egy megállapodott elosztási kulcs szerint. Ez a modell lehetővé tenné a folyamat előrehaladását még a Tanácsban fellépő blokádok esetén is, de jelentős eltéréseket vonna maga után a nemzeti hozzájárulások között, és a fragmentált mechanizmus kialakulásának kockázatát hordozná, amelyet nehezebb kezelni.
A harmadik lehetőség, amelyet a Bizottság a leghatékonyabbnak tart, egy „kártérítési kölcsön” létrehozása, amely az EU-ban befagyasztott orosz vagyontárgyakból származó készpénzre alapoz. Ez az eszköz Ukrajnának egy olyan kölcsönt biztosítana, amelyet ezekkel a forrásokkal garantálnak, és Kijev csak akkor lenne köteles visszafizetni, ha Oroszország kártérítést fizet a okozott károkért. A javaslat a háború költségeit az agresszor államra hárítaná, és csökkentené a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomást, de jogi kérdéseket vet fel, és szilárd politikai konszenzust igényel a Tanácsban.
A plenáris ülésen Ursula von der Leyen bemutatta az orosz befagyasztott vagyontárgyak felhasználásának lehetőségét, mint a legnagyobb stratégiai hatással bíró megoldást. „Ez a leghatékonyabb módja Ukrajna védelmének és gazdaságának támogatására, és a legvilágosabb módja annak, hogy Oroszország megértse, hogy az idő nem áll az ő oldalán” – mondta a Bizottság elnöke. Ezzel a megfogalmazással az európai végrehajtó hatóság érvelése szerint az eszköz a pénzügyi terhet az európai adófizetők válláról a Orosz Föderációra hárítaná, csökkentve a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomást, és közvetlen politikai üzenetet küldve Moszkvának.
Von der Leyen a politikai döntés sürgősségére is felhívta a figyelmet. „Nyilvánvaló, hogy szállítani fogunk, és fedezni fogjuk Ukrajna pénzügyi szükségleteit a következő két évben. A kérdés most az, hogy „hogyan” – mondta. A Bizottság üzenete az, hogy Ukrajna támogatása már nem kérdés, csak az, hogy milyen mechanizmus révén fogják azt strukturálni. A tagállamok közötti nézeteltérések, különösen Belgium által a befagyasztott vagyontárgyak felhasználásával kapcsolatos aggályok fényében ez a nyilatkozat kifejezett nyomást gyakorol a Tanácsra, hogy elkerülje az újabb késlekedéseket.
Az egyik legfőbb vitás pont továbbra is Belgium ellenállása a befagyasztott orosz vagyontárgyak Ukrajna finanszírozására történő felhasználásával szemben, több európai parlamenti képviselő jelezte a plenáris ülésen, hogy ez a pozíció blokádot teremtett a Tanácsban. Az érvelések jogi és pénzügyi kockázatokra vonatkoznak, és a hosszadalmas technikai tárgyalások lelassították a döntéshozatali ütemtervet. A tagállamok közötti eltérések a közös kölcsönökre vonatkozóan is megnyilvánulnak: egyes fővárosok számára egy új, a NextGenerationEU-hoz hasonló eszköz létrehozása régi politikai feszültségeket kockáztat.
Ugyanakkor egyes politikai csoportok felvetették az orosz vagyontárgyakra alapozott lehetőség nemzetközi jogi következményeit. Aggodalomra ad okot, hogy Oroszország bíróság előtt támadhatja meg bármely olyan mechanizmust, amely érinti az EU-ban lévő befagyasztott vagyontárgyait, ami az Uniót hosszadalmas pereknek és lehetséges ellenintézkedéseknek teheti ki. Ezek az aggodalmak óvatosságra intik a tagállamokat, és megnehezítik a gyors konszenzus megtalálását.
Von der Leyen elnök javaslatait a főbb európai politikai csoportok támogatták, és az EPP alelnöke, Jeroen Lenaers bírálta Belgium Tanácsban kialakult blokádját, amely megakadályozta az európai konszenzust az orosz vagyontárgyak felhasználásával kapcsolatban. Az Európai Zöldek szkeptikusabbak voltak, és a csoport társelnöke, Bas Eickhout hangján tisztázásokat kértek: „Úgy gondolom, hogy a kérdés egyszerű: azt mondták, hogy három lehetőség van az asztalon. Az egyik a jelenlegi költségvetésben fennmaradó mozgástér. Mennyire van még elérhető? Azt mondják, hogy nem tűnik úgy, hogy sok pénz lenne. A második lehetőség, azt sem tartom túl komolynak. Tehát hogyan fogják feloldani a Belgium által októberben létrehozott blokádot, hogy decemberre megállapodás születhessen?”
Az EU-nak az év végéig döntenie kell a 2026–2027-es pénzügyi mechanizmusról, egy olyan időszakban, amikor Oroszország fokozza a támadásokat, és Ukrajna területi veszteségeket szenved el Donbászban. A Bizottság hangsúlyozza, hogy a befagyasztott orosz vagyontárgyak felhasználása központi eszközzé válhat az európai válaszlépésben.
ȘTIRI PE ACELEAȘI SUBIECTE
 (1).webp)
