Brüsszel, 2025. november 13. - Az Európai Parlament figyelmeztet, hogy nem fogja jóváhagyni az Európai Unió jövőbeli költségvetését a 2028–2034 közötti időszakra, ha a Közös Agrárpolitika (KAP) és a Kohéziós Politika nem maradnak egy következetes szinten. Az üzenetet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, a Parlament fő tárgyalója a Többéves Pénzügyi Keretről (MFF) egy brüsszeli sajtótájékoztatón adta át.
Mureșan hangsúlyozta, hogy a Parlament támogatja a költségvetés átcsoportosítását a biztonság, védelem és versenyképesség irányába, de úgy véli, hogy ezeket a prioritásokat nem lehet a gazdák és a régiók támogatásának csökkentésével finanszírozni. Szerinte egy kiegyensúlyozott költségvetés megköveteli az új területek megerősítését anélkül, hogy gyengítené azokat a politikákat, amelyek biztosították a gazdasági konvergenciát az Unióban.
A Parlament már elérte a Bizottság javaslatának módosítását, amely előírja, hogy a fel nem használt források legalább 10%-át, ami több mint 45 milliárd eurónak felel meg, a vidéki fejlesztésre kell irányítani. Mureșan rámutatott, hogy ez a rendelkezés megmenti a KAP második pillérét, amely a falvak és mezőgazdasági területek beruházásaira vonatkozik.
Másik vita tárgya, hogy a Bizottság hogyan számolta ki a mezőgazdasági költségvetést. A Parlament azt állítja, hogy a javasolt összegek nem veszik figyelembe az felhalmozódott inflációt. Mureșan elmagyarázta, hogy a KAP I. pillérére vonatkozó 290 milliárd eurós névleges összeg megegyezik a jelenlegi költségvetéssel, de a 2028–2034 közötti évek árai szerint van kifejezve, ami a finanszírozás reális csökkenését jelenti. A Parlament a jelenlegi összegek fenntartását kéri reális értelemben, és külön inflációs kiigazítást alkalmazna.
A kohéziós forrásokkal kapcsolatban Mureșan rámutatott, hogy a Parlament ezeket a programokat alapvetőnek tartja az Unió minden régiója számára, és elutasítja a csökkentésük ötletét. A tárgyaló kijelentette, hogy az új költségvetési keret kötelező szerepet fog biztosítani a regionális hatóságok számára a nemzeti fejlesztési tervek kidolgozásában, hogy elkerüljék a döntések központosítását a kormányok szintjén.
A tárgyalási folyamatról Mureșan elmondta, hogy a Parlament minden szakaszban részt fog venni, a jogszabályi szövegek megfogalmazásától a végső jóváhagyásig. Elmagyarázta, hogy a jogalkotó által elért módosítások nem politikai nyilatkozatok, hanem jogi szövegek, amelyek a Tanáccsal folytatott tárgyalások alapját képezik.
A tárgyaló hangsúlyozta, hogy a Parlament négy pro-európai csoportja, a Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, a Renew Europe és a Zöldek továbbra is együttműködnek a költségvetési ügyben. Elutasította azokat az értelmezéseket, amelyek szerint feszültségek lennének a Parlament Néppártja és Ursula von der Leyen vezette Bizottság között, kijelentve, hogy a Parlament az intézmény szerepét védi, nem egy párt érdekeit.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen nehézségekkel küzdenek az európai gazdák, a magas költségekkel, a Zöld Megállapodás nyomásával és az ukrán termékek versenyével, Mureșan megerősítette, hogy a mezőgazdasági támogatást meg kell tartani és alkalmazkodni kell. "Lehetetlen többet kérni a gazdáktól kevesebb erőforrással" - mondta a konferencián jelen lévő társelőadó, Karla Tavares.
Mureșan emlékeztetett a Helyreállítási és Ellenállóképességi Mechanizmus (RRF) tapasztalataira is, ahol a Parlamentet marginalizálták a döntéshozatali folyamatban. Ezúttal a jogalkotó azt szeretné, ha a folyamat kezdetétől a végéig részt venne, hogy biztosítsa az európai költségvetés átláthatóságát és elszámoltathatóságát.
A tagállamoknak címzett üzenetében Mureșan kérte, hogy a költségvetést inkluzív módon építsék fel, a végső kedvezményezettek, gazdák, kisvállalkozások, egyetemek és civil szervezetek részvételével, és tükrözze a közös alapok európai jellegét.