Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön sajtótájékoztatót tartott a Donald Trump és Hszi Csin-ping kollégáival folytatott háromoldalú találkozó után, amelyen kommentálta a sencseni találkozó és a jaltai konferencia összehasonlítását.
Oroszország, az Egyesült Államok és Kína elnöke, Vlagyimir Putyin, Donald Trump és Hszi Csin-ping csütörtökön részt vett a sencseni APEC-csúcstalálkozó keretében szervezett háromoldalú találkozón. A találkozó nyilvános része körülbelül 10 percig tartott, ezt követően a megbeszélések zárt ajtók mögött folytatódtak.
A találkozó során figyelemre méltó pillanat volt, amikor a Kommersant című lap külön tudósítója, Andrij Kolesznyikov orosz újságíró megkérdezte Vlagyimir Putyint, hogy a találkozó tekinthető-e „Jalta 2.0”-nak. Putyin meghallgatta a kérdést, rövid szünetet tartott, majd helyeslően bólintott.
Később a téma Vlagyimir Putyin háromoldalú találkozó után tartott sajtótájékoztatóján is szóba került.
„Nem zavarna”
A BBC beszámolója szerint Putyin saját értelmezést adott az 1945-ös jaltai konferenciáról, kijelentve, hogy az nem osztotta fel a világot, csupán rögzítette a második világháború után kialakult valóságot. Az orosz vezető szerint ugyanezeket a realitásokat a jelenlegi konfliktusokban is el kell fogadni.
„Jaltában a nácizmus feletti győzelmet szentesítették… Nem zavarna – sőt, helyesnek tartanám –, ha a «neonácizmus» feletti győzelmet is szentesítenénk” – mondta Putyin a BBC szerint.
„Jaltában senki sem osztotta fel a világot. Egyszerűen tudomásul vették a második világháború után kialakult realitásokat” – tette hozzá.
„Ami pedig a mai konfliktusokat illeti, a terepen kialakult realitásokat el kell fogadni” – mondta még Putyin, látszólag egyértelműen az ukrajnai háborúra utalva.
A Kreml vezetője korábban kijelentette, hogy a háromoldalú találkozó megbeszélései a globális és regionális gazdasági kapcsolatokat, valamint az élelmezés- és energiabiztonságot érintik majd. Donald Trump történelmi pillanatnak nevezte a találkozót, és azt mondta, hogy az új együttműködési lehetőségeket nyithat meg.
Hszi Csin-ping kijelentette, hogy a világot jelentős változásokkal és instabilitással jellemzett időszak sújtja. Szerinte Oroszországnak, az Egyesült Államoknak és Kínának – amelyek mind az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai – együtt kell működniük a béke és a stabilitás fenntartása érdekében.
Kontextus: az APEC háromoldalú találkozója előtt Putyin–Trump–Hszi szokatlan formátumú megbeszélést készített elő, és olyan témákat jelölt meg, mint a fegyverzetellenőrzés és a gazdasági kapcsolatok
A sencseni találkozó előtt a Kreml és a három állam vezetői bejelentették egy háromoldalú csúcstalálkozó lehetőségét az APEC keretében, a megbeszéléseket pedig úgy írták le, mint amelyeknek „előre rögzített program nélküli” napirendjük lesz. Egy amerikai tisztviselő ugyanakkor jelezte, hogy Donald Trump a nukleáris fegyverzet ellenőrzését kívánta napirendre tűzni a három nagy nukleáris hatalom közötti párbeszéd kezdeményezésével, anélkül, hogy feltétlenül megállapodás megkötésére törekedett volna; az ukrajnai háborút kevéssé valószínűnek tartották, hogy szóba kerüljön, többek között azért is, mert Peking elkerülné a közvetlen részvételt egy békefolyamatban.
A találkozó tervei az Egyesült Államok és Oroszország vezetői közötti korábbi egyeztetéseket és jelzéseket követően születtek, miközben az előkészületeket az ukrajnai és iráni geopolitikai feszültségekkel is összefüggésbe hozták. Ezzel párhuzamosan Trump megemlítette, hogy a megbeszélések a nukleáris leszerelést és az iráni háború leállítására szolgáló megoldás megtalálását is érinthetik, Putyin pedig kijelentette, hogy a találkozótól „jelentős potenciális előnyöket” vár, egy politikai-katonai kockázatok által sújtott globális gazdaság közegében.