3 órája
Internacionális
Foto: Shutterstock.com
Brüsszel, 2025. november 13. — Az Európai Unió kiterjesztése Ukrajnára, Moldovára és a Nyugat-Balkánra már nem technikai gyakorlat, hanem alapvető biztonsági eszköz a kontinens stabilitása érdekében, jelentette ki Marta Kos, a bővítési biztos egy bécsi beszédében. Az európai tisztségviselő figyelmeztetett, hogy Európa „kockázatot vállal, hogy újra autokraták által körülvett szigetté válik”, és az elmúlt évtizedekben hagyott geopolitikai űrök lehetővé tették a régió destabilizálódását.
Kos kijelentette, hogy a közelmúlt néhány válsága, a háború Ukrajnában, a hibrid beavatkozások az európai demokráciák ellen és a civil társadalmak elleni támadások következményei annak, hogy a kontinens egyesítési folyamata „nem lett befejezve”. Hangsúlyozta, hogy az EU-n kívüli régiók sebezhetővé váltak a külső befolyás és beavatkozás iránt, és ez „lehetővé tette Oroszország számára, hogy kihasználja a biztonsági szürke zónákat”.
A biztos három cselekvési irányt javasolt az európai integráció felgyorsítására: a reformok támogatása a jelölt országokban, hogy „100%-ban felkészültek” legyenek a csatlakozásra, az Unió saját magának a bővítésre való felkészítése egy hatásértékelési gyakorlat révén, és a jövőbeli tagok előzetes integrálása az európai politikákba. Ebben a kontextusban Kos megerősítette, hogy Ukrajna és Moldova várhatóan teljes mértékben integrálódik az EU energia piacába 2027-ig, hogy csökkentse a külső nyomás kockázatait.
A biztos szerint az Európai Bizottság nemrégiben új eszközöket mutatott be a demokrácia védelmére, beleértve a Democracy Shield-et és a Média Reziliencia Programot, valamint egy civil társadalomra irányuló stratégiát. Rámutatott, hogy ezek az eszközök a jelölt országok számára is készültek, amelyek egyre összetettebb hibrid nyomásokkal néznek szembe. Az említett példák között szerepel Moldova, ahol az elmúlt években a befolyásoló kampányok, amelyek célja az európai irányvonal aláásása, megbuktak.
A beszéd végén Kos közölte, hogy a bővítést stratégiai megerősítési projektként kell kezelni Európában: egy folyamat, amely erősíti a jogállamiságot, csökkenti a gazdasági és energetikai sebezhetőségeket, és egy „stabilabb, függetlenebb és szabadabb” európai teret teremt. A biztos hangsúlyozta, hogy az európai integráció alapító üzenetei továbbra is érvényesek, és hogy „Európának be kell fejeznie az egység felé vezető utat”, hogy megvédje a békét és a demokráciát az egész kontinensen.
Kos kijelentette, hogy a közelmúlt néhány válsága, a háború Ukrajnában, a hibrid beavatkozások az európai demokráciák ellen és a civil társadalmak elleni támadások következményei annak, hogy a kontinens egyesítési folyamata „nem lett befejezve”. Hangsúlyozta, hogy az EU-n kívüli régiók sebezhetővé váltak a külső befolyás és beavatkozás iránt, és ez „lehetővé tette Oroszország számára, hogy kihasználja a biztonsági szürke zónákat”.
A biztos három cselekvési irányt javasolt az európai integráció felgyorsítására: a reformok támogatása a jelölt országokban, hogy „100%-ban felkészültek” legyenek a csatlakozásra, az Unió saját magának a bővítésre való felkészítése egy hatásértékelési gyakorlat révén, és a jövőbeli tagok előzetes integrálása az európai politikákba. Ebben a kontextusban Kos megerősítette, hogy Ukrajna és Moldova várhatóan teljes mértékben integrálódik az EU energia piacába 2027-ig, hogy csökkentse a külső nyomás kockázatait.
A biztos szerint az Európai Bizottság nemrégiben új eszközöket mutatott be a demokrácia védelmére, beleértve a Democracy Shield-et és a Média Reziliencia Programot, valamint egy civil társadalomra irányuló stratégiát. Rámutatott, hogy ezek az eszközök a jelölt országok számára is készültek, amelyek egyre összetettebb hibrid nyomásokkal néznek szembe. Az említett példák között szerepel Moldova, ahol az elmúlt években a befolyásoló kampányok, amelyek célja az európai irányvonal aláásása, megbuktak.
A beszéd végén Kos közölte, hogy a bővítést stratégiai megerősítési projektként kell kezelni Európában: egy folyamat, amely erősíti a jogállamiságot, csökkenti a gazdasági és energetikai sebezhetőségeket, és egy „stabilabb, függetlenebb és szabadabb” európai teret teremt. A biztos hangsúlyozta, hogy az európai integráció alapító üzenetei továbbra is érvényesek, és hogy „Európának be kell fejeznie az egység felé vezető utat”, hogy megvédje a békét és a demokráciát az egész kontinensen.