Christine Lagarde arra kéri Európát, hogy fejlessze ki saját mesterségesintelligencia-technológiáját a stratégiai autonómia és a termelékenység növelése érdekében

Európának ki kell fejlesztenie saját termelési kapacitását a mesterséges intelligencia területén, hogy megvédje autonómiáját és fenntartsa életszínvonalát – jelentette ki hétfőn az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde egy Bécsben elmondott beszédében.

Lagarde arra figyelmeztetett, hogy az európai vállalatok importált technológiától, különösen az Egyesült Államokból származó technológiától való függősége komoly kockázattá válhat, ha korlátozzák az ezekhez a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, vagy módosítják a használati feltételeket. Néhány éven belül a mesterséges intelligencia ellenőrizheti a határon áthaladó árukat, koordinálhatja a vonatokat, megfigyelheti a betegeket, eldöntheti, mely adóbevallásokat ellenőrizzék, és feldolgozhatja a banki kifizetéseket.

Az EKB vezetője szerint a hozzáférés esetleges megszakadása egyszerre számos ágazatot érintene, és példátlan eszközt adna a kereskedelmi partnerek kezébe a vámokról vagy a digitális adókról szóló tárgyalásokon. A kockázatokat fokozzák az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti közelmúltbeli feszültségek, beleértve a kereskedelmi vitákat és a politikai nézeteltéréseket.

Lagarde által javasolt megoldás az európai számítási és adatfeldolgozási infrastruktúra gyors fejlesztése, valamint olyan, a legtöbb feladathoz kellően nagy teljesítményű MI-modellek létrehozása, amelyek helyi infrastruktúrán működnek. Ha gyorsan bevezetik, a mesterséges intelligencia a következő tíz évben akár 4%-kal is növelheti a termelékenységet.

Európa azonban nem rendelkezik elegendő adatközponti kapacitással, és a hiány várhatóan több mint hatszorosára nő a következő évtizedben. Lagarde arra is felhívta a figyelmet, hogy az európaiak pénzügyileg ki vannak téve az amerikai technológiai fellendülésnek, mivel a nyugdíjalapok amerikai vállalatok részvényeibe fektetnek.