Az Európai Központi Bank gyors előrelépést kér a bankunió és az európai befektetési piac számára.

Frank Elderson, a BCE végrehajtó bizottságának tagja, Brüsszelben elmondta, hogy a fragmentáció, nem a szabályozás, az európai bankpiac fő problémája, és hogy Európának világos határidőkkel rendelkező ütemtervre van szüksége az egységes piac elmélyítéséhez, a bankunió befejezéséhez és a gazdaságok és befektetések uniójának előmozdításához.

Frank Elderson, a Európai Központi Bank végrehajtó bizottságának tagja és a BCE felügyeleti tanácsának alelnöke, Brüsszelben sürgette a gazdaságok és befektetések uniójának, az európai betétgarancia rendszernek és az egységes piac elmélyítésének gyors előrehaladását, kijelentve, hogy a fragmentáció korlátozza Európa képességét a növekedés, az innováció és a stratégiai autonómia finanszírozására.

Röviden

Frank Elderson elmondta, hogy az európai bankpiac fő problémája a fragmentáció, nem a szabályozás.

Az összes banki hitel körülbelül 80%-át a bankok származási országában lévő háztartásoknak és vállalatoknak adják, míg a betétek kevesebb mint 2%-a határokon átnyúló.

A BCE világos határidőkkel rendelkező ütemtervet kér az egységes piac, a gazdaságok és befektetések uniója, valamint az európai betétgarancia rendszer befejezéséhez.

Elderson elmondta, hogy a zöld átmenet évente 1,2 trillió euró finanszírozást igényel 2030-ig.

A BCE támogatja a banki felügyelet és jelentéstétel egyszerűsítését, de nem a reziliencia követelményeinek csökkentését.

Frank Elderson, a Európai Központi Bank végrehajtó bizottságának tagja és a BCE felügyeleti tanácsának alelnöke, Brüsszelben kijelentette, hogy Európának mélyebb integrációra van szüksége a gyenge növekedés, a külső függőség, a biztonság, az energia, a technológia és a klímaváltozással és környezeti válságokkal kapcsolatos kihívások kezelésére.

„Egy olyan beszédben, amelyet a „Financing Europe: a new era of strategic investment” konferencián tartott, Elderson elmondta, hogy a központi probléma, amely korlátozza Európa potenciálját, a fragmentáció. A fragmentációt a célok eltérésének nevezte, amelyet a nemzeti prioritásokra helyezett hangsúly kísér.

A BCE tisztviselője szerint a fragmentáció befolyásolja a monetáris politika hatékonyságát, a bankpiacok hatékonyságát és az európai gazdaság versenyképességét. Megakadályozza az európai vállalatokat abban, hogy terjeszkedjenek, hatékonyabban allokálják az erőforrásokat és a nemzeti határokon túl növekedjenek.

„Nem azt kell kérdeznünk, hogy mennyi Európát tudunk elviselni. Azt kell kérdeznünk, hogy mennyi Európára van szükségünk a fejlődéshez” – mondta Elderson.

Elmondta, hogy a válasz Európa összekapcsolt kihívásaira „több Európa” kell, hogy legyen, azaz a gazdaságok és befektetések uniójának előmozdítása, az egységes piac elmélyítése és az európai integráció megerősítése.

Elderson rámutatott, hogy az európai gazdaság nagymértékben a banki finanszírozásra épül, ami elengedhetetlenné teszi a működő bankpiacot az innováció, a termelői befektetések és a bizalom fenntartása érdekében stresszes időszakokban. Azt mondta, hogy a reálgazdaságnak nem rövid távú befektetési fellendülésre van szüksége, hanem stabil, tartós támogatásra az egész gazdasági ciklus során.

A BCE végrehajtó bizottságának tagja hangsúlyozta a szilárd szabályozás és felügyelet szerepét, kijelentve, hogy ezek megerősítették az európai bankokat. Szerinte a bankok ma jobban tőkeellátottak, likvidebbek, jobb kockázatkezeléssel, jobb irányítással és magasabb működési rezilienciával rendelkeznek.

Elderson elmondta, hogy az euróövezeti bankok jövedelmezősége jelentősen magasabb, mint egy évtizeddel ezelőtt, és a jövedelmezőségi és értékelési különbségek a nemzetközi versenytársakkal szemben jelentősen csökkentek. Ez a reziliencia lehetővé tette a bankok számára, hogy fenntartsák a finanszírozási áramlást a vállalatok és háztartások felé a pandémia, az energiaválság és a kamatemelkedés idején.

A BCE tisztviselője azonban figyelmeztetett arra, hogy a szélesebb kérdés az, hogy Európának van-e olyan pénzügyi rendszere, amely képes támogatni a növekedést, a befektetéseket és a stratégiai autonómiát a szükséges mértékben. Ezen a ponton elmondta, hogy Európa banki problémája a fragmentáció, nem a szabályozás.

A beszédben hivatkozott adatok szerint a banki hitelezés körülbelül 80%-át a bankok származási országában lévő háztartásoknak és vállalatoknak adják, a betétek kevesebb mint 2%-a határokon átnyúló, és a határokon átnyúló egyesülések tevékenysége jelentősen csökkent a válság előtti időszakhoz képest.

Elderson elmondta, hogy az európai bankpiac nagymértékben nemzeti marad, nem igazán európai. A bankok egy fragmentált jogi keretben működnek, fogyasztóvédelmi szabályokkal és csődeljárási rendszerekkel, ami növeli a származási piacon kívüli tevékenységek költségeit.

Ez a fragmentáció korlátozza a bankok képességét a kockázatok diverzifikálására az országok között, a méretgazdaságosság elérésére és a tőke hatékony allokálására európai szinten. Ennek következtében a bankok nehezebben tudják finanszírozni a nagy, határokon átnyúló projekteket, amikor Európának jelentős befektetési igényei vannak.

Elderson említette a szükséges befektetéseket a védelem, az energiaátmenet és a digitális infrastruktúra terén. Azt mondta, hogy csak a zöld átmenet évente 1,2 trillió euró finanszírozást igényel 2030-ig.

A BCE tisztviselője világos határidőkkel rendelkező ütemtervet kért az egységes piac befejezéséhez, hogy a Riga és Róma közötti üzletkötés ugyanolyan egyszerű legyen, mint Hamburg és Hannover között. Azt mondta, hogy a belső akadályok eltávolítása feltétele a piaci erők európai szintű működésének.

Elderson kijelentette, hogy egy fontos lépés az egységes piac számára a bankunió egy egységes joghatóságként való kezelése. Ebben a keretben a határokon átnyúló banki tevékenységnek olyan zökkenőmentesnek kell lennie, mint a belföldi banki tevékenység, és a tőkének és a likviditásnak szabadon kell áramlania a határokon átnyúló bankcsoportokon belül.

Kérte a szabályok további harmonizálását azokban a területeken, ahol a nemzeti jogi eltérések továbbra is akadályozzák az integrációt. Elderson elmondta, hogy a még nem egységes szabályozási keret jelentős része, beleértve a banki irányítást és a engedélyezést, még mindig irányelvek formájában létezik, ami eltérő átültetéseket és néha nemzeti túlszabályozást eredményez.

A banki integrációs blokkok leküzdése érdekében Elderson szinkronizált előrehaladást kért a bankunió kulcsfontosságú elemein. Az első említett elem az európai betétgarancia rendszer, az EDIS befejezése, világos végrehajtási ütemtervvel.

Szerinte az EDIS lehetővé tenné, hogy a betétek biztonságát az Unióban egyformán érzékeljék, javítaná a kockázatok diverzifikálását, gyengítené a bankok és az államok közötti kapcsolatot, és eltávolítaná az akadályokat a határokon átnyúló banki tevékenység előtt.

A második elem egy szilárd európai keret a likviditás kezelésére a válsághelyzetekben. Elderson elmondta, hogy jelenleg a nemzeti központi bankok sürgősségi likviditási támogatást nyújthatnak a fizetőképes intézményeknek, amelyek átmeneti likviditási problémákkal küzdenek, de az euroövezeten belül nincs megfelelő működési lehetőség.

Azt állította, hogy ennek a mechanizmusnak a hiánya de facto visszatérést eredményez a nemzeti megoldásokhoz, ahol a költségeket és a kockázatokat a nemzeti központi bank viseli, végső soron pedig a nemzeti kormány, mint fiskális támogatás. Véleménye szerint ennek a hiányosságnak a megszüntetése elengedhetetlen a válságkezeléshez.

Elderson hangsúlyozta, hogy a bankok csak egy része a megoldásnak, és hogy Európának előre kell lépnie a tőkepiacok integrációjában a gazdaságok és befektetések unióján keresztül. Azt mondta, hogy az EU-nak nincsenek elég mély tőkepiacai, ami korlátozza az európai vállalatok képességét az innováció kockázati tőkével való finanszírozására.

A BCE tisztviselője szerint az integrált tőkepiacok összekapcsolhatják az európai gazdaságokat a termelői befektetésekkel, jobb lehetőségeket kínálhatnak a háztartásoknak a vagyon felhalmozására, és segíthetnek a vállalatoknak az innováció, a terjeszkedés és a skálázás finanszírozásában.

Elderson pontosította, hogy az egységes piac elmélyítése nem jelent egységes banki rendszert. Azt mondta, hogy az európai bankok sokszínűsége előny, a helyi gazdaságokat támogató szövetkezeti, megtakarítási és kiskereskedelmi bankoktól kezdve a tőkepiaci és befektetési banki szolgáltatásokat nyújtó univerzális bankokig.

Megemlítette az innovatív európai fintech cégek szerepét is a termékek diverzifikálásában és a szélesebb ügyfélkör kiszolgálásában. Mint európai felügyelő, a BCE nem preferál egy adott üzleti modellt, amíg a bankok fenntarthatóak, jól irányítottak és megfelelően kezelik a kockázatokat.

Elderson elmondta, hogy a proporcionalitás már része az európai szabályozási és felügyeleti keretnek, de van hely a további elmélyítésre. A kis és egyszerű intézmények számára kialakított rendszert említette kiindulópontként, és megemlítette a 5 milliárd eurós küszöb emelésének lehetőségét a kis bankok alkalmasságához, együtt a leegyszerűsített szabályok kiterjesztésével.

A beszéd tartalmazott egy felügyeleti egyszerűsítési napirendet is. Elderson elmondta, hogy a BCE ajánlásokat küldött a Bizottságnak a prudenciális, felügyeleti és jelentéstételi keret egyszerűsítésére, de hangsúlyozta, hogy a cél egy egyszerűbb keret, nem gyengébb követelmények.

Példaként említette a tőke követelményeit, ahol az európai keret akár kilenc különböző követelményt és pufferet is tartalmaz. A BCE látja a lehetőséget az egyszerűsítésre, beleértve az öt meglévő makroprudenciális puffer egybevonását kettőbe, miközben megőrzi a rezilienciát.

A jelentéstétel egy másik terület, ahol a BCE lehetőségeket lát az egyszerűsítésre. Elderson elmondta, hogy a cél a jelentéstételi költségek csökkentése egy integrált keret révén, amely hozzáférhető a statisztikai, prudenciális és válságkezelési hatóságok számára.

Elderson megemlítette, hogy a BCE négy irányban dolgozik a banki felügyelet hatékonyságának, eredményességének és kockázatorientáltságának növelésén. Ez magában foglalja a felügyeleti értékelési és elemzési folyamat reformját, a hatékonyság érdekében végrehajtott operatív kezdeményezéseket, a közös felügyeleti kultúra előmozdítását és a felügyelet hatékonyságának értékelését.

Szerinte a „next-level supervision” projekt keretében a BCE egyszerűsíti az olyan folyamatokat, mint a tőkével kapcsolatos döntések, a belső modellek jóváhagyása, a fit and proper értékelések és a helyszíni ellenőrzések. 2026 első negyedévében a tőkével kapcsolatos egyszerű döntések 80%-át átlagosan egy héten belül jóváhagyták, szemben a korábbi több hónapos időszakokkal.

Elderson azt is elmondta, hogy az egyszerűsített szekuritizációra vonatkozó új gyorsított folyamat 2026-ra a jóváhagyási időt három hónapról kevesebb mint tíz munkanapra csökkentette. A BCE felülvizsgálja a több mint egy évtized alatt felhalmozott felügyeleti irányelveket, hogy eltávolítsa a elavult vagy duplikált dokumentumokat, és tisztázza, hogy ezek nem jogilag kötelezőek.

Végül Elderson sürgette a gyors, kézzelfogható előrehaladást és világos határidőket a gazdaságok és befektetések uniójának, az európai betétgarancia rendszernek és az egységes piacnak a megvalósításához. Azt mondta, hogy Európának meg kell erősítenie stratégiai autonómiáját egy geopolitikailag fragmentált világban.

Frank Elderson beszédét Brüsszelben, 2026. május 12-én tartották a „Financing Europe: a new era of strategic investment” konferencián. Elderson a BCE végrehajtó bizottságának tagja és a BCE felügyeleti tanácsának alelnöke.

A bankunió az a projekt, amelynek keretében az EU közös keretet kíván létrehozni a banki szektor felügyeletére, válságkezelésére és stabilitására, különösen az euroövezetben. Az egyik még befejezetlen elem az európai betétgarancia rendszer, az EDIS.

A gazdaságok és befektetések uniója a európai megtakarítások hatékonyabb mobilizálására törekszik termelői befektetések, innováció és növekedés érdekében. A BCE számára a banki és tőkepiacok integrációja összefügg az európai stratégiai autonómiával, versenyképességgel és az EU képességével, hogy nagy, határokon átnyúló projekteket finanszírozzon.