Az Európai Számvevőszék arra figyelmeztet, hogy az EU nehezen fogja elérni a 2030-ig kitűzött védelmi felkészültségi célját

Az Európai Unió számára továbbra is nehézséget jelent a 2030-ig kitűzött védelmi felkészültségi cél elérése, az ambiciózus tervek és a katonai kiadások jelentős növekedése ellenére – figyelmeztet az Európai Számvevőszék csütörtökön közzétett jelentésében. A számvevők rámutatnak, hogy az EU védelmi politikája 2020 után a válságkezeléstől a tagállamok képességeinek megerősítése, valamint az európai szintű strukturáltabb megközelítés felé mozdult el. 2020 és 2025 között az uniós országok összesített védelmi kiadásai csaknem 80%-kal nőttek.

A jelentés ugyanakkor tartós problémákat azonosít: a nemzeti rendszerek széttagoltságát, az ipari szűk keresztmetszeteket, a hosszú gyártási és szállítási időket, a külső beszállítóktól való függőséget, a lassú politikai koordinációt, valamint az uniós szintű hatékony tervezés hiányát. Ezek a nehézségek széttagolt beruházásokhoz, az erőfeszítések megkettőzéséhez és képességbeli hiányosságokhoz vezethetnek. A finanszírozás növelése ösztönözheti az európai védelmi ipart, az innovációt és az Ukrajnával folytatott együttműködést, ugyanakkor a nyersanyagokkal, a képzett munkaerővel és a közpénzügyek fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatokat is hordoz. A számvevők emellett a kormányzás összetettségére és a felelősségi körök átfedésére is figyelmeztetnek.