Az e-kereskedelmi platformoknak kellene vállalniuk az EU fogyasztóinak értékesített importáruk vámügyi felelősségét

Az EU-n kívülről származó áruk értékesítését megkönnyítő e-kereskedelmi platformok importőrként felelnének a vámeljárásokért és az adók megfizetéséért az Európai Parlament plenáris ülésén tárgyalt reform szerint. A szöveg ezeket a kötelezettségeket a végső vásárlóról a kereskedelmi szolgáltatóra ruházza át, és fokozatos szankciókat vezet be a szisztematikus jogsértésekért. Az európai parlamenti képviselők végső szavazását szeptember 16-ra tervezik.

RövidenAz EU-n kívülről származó áruk értékesítését megkönnyítő platformok felelnének a vámeljárásokért és az adók megfizetéséért. A szöveg a Parlament szeptember 16-ra tervezett végső szavazása előtt áll.

A szisztematikus jogsértésekért kiszabott bírságok az elmúlt 12 hónap importértékének 1–4%-ából indulnának. A jogsértéseknek az előírt határidőn belüli megismétlése 3–6%-ra emelné a sávot, a vámkedvezmények elvesztése mellett.

A már alkalmazandó 3 eurós vám és a reform által előirányzott feldolgozási díj különböző intézkedések. Ez utóbbi összegét a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktussal kell meghatároznia.

Az európai vámadat-platform 2028 júliusától kötelezővé válna a távértékesítés keretében importáló vállalkozások számára. Az általános kiterjesztést 2034 márciusára tervezik, a Lille-ben működő új vámhatósággal közösen koordinált rendszerben.

A távértékesítéshez kapcsolódó importőr új meghatározása lefedi azt a személyt, aki az árut szállítja vagy az értékesítést megkönnyíti. Az érintett platformok esetében a közvetítői szerep többé nem zárná ki a vámjogi felelősséget. A Tanács a változást úgy mutatja be, mint annak eszközét, hogy azonosítható legyen az a szolgáltató, amely felelős a vámeljárások betartásáért és az adók megfizetéséért, amikor az árukat az Unió fogyasztóinak értékesítik.

A szankciók az importált áruk értékéhez kapcsolódnak. Szisztematikus jogsértés esetén a szöveg a szolgáltató EU-ba irányuló, az elmúlt 12 hónapban lebonyolított teljes importértékének 1–4%-a közötti bírságot ír elő. A szankció kiszabását követő hat hónapon belül megállapított újabb szisztematikus jogsértés 3–6%-ra emelné a sávot. Ez tehát nem a globális árbevétel alapján kiszámított bírság, és nem is olyan felső határ, amely automatikusan minden hibára alkalmazandó.

A szolgáltató elveszítené az engedélyezett gazdálkodói vagy megbízható kereskedői státusza alapján biztosított vámkedvezményeket is. Ha a szisztematikus jogsértések a megemelt szankciót követően is folytatódnak, a szöveg súlyosságuktól függően lehetővé teszi a szolgáltató online felülethez való hozzáférésének ideiglenes korlátozását. A mechanizmus így mind a pénzügyi szankcionálást, mind azon előnyök korlátozását célozza, amelyekben a szabályokat továbbra is megszegő kereskedő részesül.

A reformot meg kell különböztetni a 3 eurós ideiglenes vámtól, amely 2026. július 1-jétől alkalmazandó az EU fogyasztóinak közvetlenül küldött, 150 euró alatti csomagokra. Ezt a csomagban található minden egyes különálló vámtarifakategóriára számítják ki, nem minden egyes fizikai tárgyra. A Tanács példájában egy selyemblúz és két gyapjúblúz két kategóriát alkot, és 6 eurós vámot eredményez.

Ettől elkülönülten az új kódex európai feldolgozási díjat ír elő a távértékesítés keretében eladott árukra. Ez olyan költségeket fedezne, mint az adatok ellenőrzése, a kockázatelemzés, az infrastruktúra és a vámellenőrzések, összegét pedig a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktussal határozná meg. A jogszöveg a díj alkalmazását ahhoz köti, hogy az említett jogi aktus hatálybalépésétől számított tíz nap elteljen. Ezért a 3 eurós összeg nem ennek a feldolgozási díjnak az értéke.

Az importellenőrzést egy közös európai vámadat-platform és az EU új, Lille-ben székhellyel rendelkező vámhatósága támogatná. A hatóság elemezné az adatokat, hogy segítse a nemzeti közigazgatásokat a magas kockázatú szállítmányok azonosításában és az ellenőrzési prioritások összehangolásában. A közös információkhoz való hozzáférés az a komponens, amely révén a reform megpróbálja koherensebbé tenni az ellenőrzéseket a tagállamok között.

A végrehajtás szakaszos lenne. A távértékesítés keretében importáló vállalkozásoknak 2028. július 1-jétől kellene használniuk az adatplatformot, míg az általános kötelezettség a vámeljárás alá vont árukat elhelyező szolgáltatók számára várhatóan 2034. március 1-jétől lenne alkalmazandó. A reform elfogadása ezért nem jelentené azt, hogy a teljes informatikai rendszer és az összes új eljárás azonnal működőképessé válik.

Az Európai Unió Tanácsa szeptember 3-án hagyta jóvá a szöveget, a Parlament plenáris vitájára pedig szeptember 14-én került sor. Az ügy a Parlament által második olvasatban történő jóváhagyás szakaszában van. A jogalkotási eljárás lezárását követően a rendeletet alá kell írni és közzé kell tenni az EU Hivatalos Lapjában.

https://2eu.brussels/ro/news/platformele-de-comert-electronic-ar-urma-sa-preia-raspunderea-vamala-pentru-importurile-vandute-consumatorilor-din-ue