Az Európai Központi Bank figyelmeztet, hogy egy új energetikai sokk újra fellángolhatja az inflációt és fékezheti az euróövezet gazdaságát.

A eurozóna gazdasága továbbra is sebezhető egy új energetikai sokkra, még akkor is, ha az Európai Központi Bank alapforgatókönyve nem feltételez jelentős további romlást az energetikai infrastruktúrában. Egy szerdán Frankfurtban tartott előadásában Philip R. Lane, az EKB végrehajtó bizottságának tagja, elmondta, hogy a bank egy alapforgatókönyvvel, egy kedvezőtlen és egy súlyos forgatókönyvvel dolgozik, mindhárom a konfliktus által generált kockázatok, az energiaárak, a pénzügyi bizonytalanság és a másodlagos inflációs hatások köré épül.

Röviden

Az EKB egy alapforgatókönyvet, egy kedvezőtlen és egy súlyos forgatókönyvet elemezett az eurozóna gazdaságára vonatkozóan, az energetikai és geopolitikai kockázatok figyelembevételével.

A súlyos forgatókönyvben a teljes inflációra gyakorolt hatás 2027-re közel három százalékponttal emelkedik az alaphoz képest.

A súlyos forgatókönyvben a GDP növekedése gyengébb 2026-ban és 2027-ben, egy visszaesést követően 2028-ban várható a helyreállás.

Az EKB szerint az energia közvetett hatásai nagyobbak lehetnek az áruk, szolgáltatások és bérek árára, mint amit a standard modellek sugallnak.

Az EKB külön adatainak alapján a tárgyalások során megállapított bérek azonban 2026 végére körülbelül 2,6%-ra mérséklődnek.

Lane előadása, amelynek címe: „A eurozóna gazdaságának kilátásai”, a The ECB and Its Watchers XXVI konferencián hangzott el Frankfurtban, 2026. március 25-én. A dokumentum kiindulópontja az a feltételezés, hogy az alapforgatókönyv nem tartalmaz kifejezett feltételezést a konfliktus időtartamáról vagy az energetikai infrastruktúra megsemmisüléséről, de figyelembe veszi az energiaárakra vonatkozó, 2026. március 11-én elérhető technikai feltételezéseket, és számításba veszi a VIX index már megfigyelt 4,4 pontos emelkedését február 27. és a gyakorlatban használt határidő között.

A kedvezőtlen forgatókönyvben az EKB éles energiaellátási zavarokat feltételez, de jelentős további infrastruktúra-megsemmisülés nélkül. Ugyanakkor a pénzügyi volatilitás erősebben növekedne, a VIX 10 pontos emelkedésével, mielőtt viszonylag gyors helyreállás következne be 2026 harmadik negyedévében. A súlyos forgatókönyvben az energetikai zavarok még élesebbek, további jelentős infrastruktúra-megsemmisülések adódnak, és a VIX 14 ponttal emelkedik, és magas marad 2027 végéig. Mindkét forgatókönyvben az EKB azt állítja, hogy az energetikai sokk nemlineáris hatásokat okozhat, azaz erősebben, mint amit a standard modellek becsülnek, beleértve az élelmiszereket, árukat, szolgáltatásokat és béreket.

A legfontosabb makrogazdasági következtetés az, hogy az energia továbbra is a kockázat átadásának domináló csatornája. Az előadás központi grafikonja azt mutatja, hogy a kedvezőtlen forgatókönyvben az eurozóna GDP-je lefelé tér el az alapreferenciától 2026-ban és 2027-ben, míg a súlyos forgatókönyvben a veszteség még kifejezettebb, körülbelül fél százalékpont 2026-ban és körülbelül 0,4 pont 2027-ben, mielőtt pozitív helyreállás következne be 2028-ban. Ugyanakkor a teljes infláció, amelyet a HICP mér, láthatóan emelkedhet az alapforgatókönyv fölé, mérsékelt hatással a kedvezőtlen forgatókönyvben, és a súlyos forgatókönyvben közel három százalékpontos csúccsal 2027-ben. Az alapinfláció, amelyet az energia és az élelmiszerek nélkül számítanak, szintén felfelé mozdul, különösen 2027-ben, ami azt sugallja, hogy az EKB nemcsak a nyers energia szempontjából nézi a kockázatokat, hanem azok gazdaságra gyakorolt terjedését is.

A BCE dokumentuma hangsúlyozza az 2021-2022 közötti energetikai válsággal való összehasonlítást is. Az alapanyagokkal kapcsolatos feltételezésekra szánt dián a bank azt mutatja, hogy az energiaárak súlyos pályája nem mechanikusan ismétli meg a 2022-es csúcsot, hanem a szintetikus energiaár-indexet egy olyan elég magas zónába tolja, amely aktiválhatja a nemlineáris hatásokat a gazdaságra való átadásban. Egy másik grafikonon az EKB kifejezetten azt mutatja, hogy a 2026 márciusi előrejelzések az energia szintetikus mutatóját közelítik egy közepes intenzitású energetikai sokk küszöbéhez, ahonnan az inflációra gyakorolt hatások fokozódni szoktak.

Az EKB által figyelt másik jel a fogyasztói reakció. Az EKB azt mutatja, hogy a eurozónában a fogyasztói bizalom romlik a geopolitikai konfliktusok körül, és történelmi összehasonlításokat tartalmaz a Golf-háborúval, a szeptember 11-i támadásokkal, az orosz invázióval 2022-ben és a 2026 márciusi konfliktussal. Az üzenet az, hogy a külső sokkok nemcsak az energiaárakon keresztül hatnak, hanem a bizalom, a fogyasztás és a gazdasági döntések elhalasztása révén is.

A gazdasági aktivitás oldalán Lane az ipari, szolgáltatási és összetett gazdasági PMI indexek adatait is belefoglalja, 2026 márciusáig terjedő megfigyelésekkel. A grafikonok egy még törékeny képet mutatnak, amelyben az új megrendelések és az üzleti kilátások nem sugallják a gazdaság erőteljes felgyorsulását, még mielőtt egy esetleges új energetikai sokk bekövetkezne. Az EKB így azt jelzi, hogy a gazdaság már egy sebezhető helyzetből indul, ami relevánsabbá teszi a kedvezőtlen forgatókönyveket a monetáris politikához.

Ugyanakkor a központi bank nagyon figyelemmel kíséri az árak alakulására vonatkozó jeleket. Lane által bemutatott grafikonok azt mutatják, hogy a vállalatok eladási árakkal kapcsolatos várakozásai, mind az Európai Bizottság felméréseiben, mind a Corporate Telephone Survey-ben és a PMI-ban, egyértelműen csökkentek a 2022-es csúcsokhoz képest. Ugyanez a kép jelenik meg az EKB SAFE felmérésében a vállalatok számára, ahol az eladási árakkal kapcsolatos várakozások mérsékeltebbek, mint az előző években. Más szavakkal, egy új erős külső sokk nélkül az árnyomások normalizálódni látszanak. Ezért az EKB az energiát a fő inflációs felfelé eltérés kockázataként kezeli.

A munkaerőpiac továbbra is egy másik kulcsfontosságú változó. Az előadásban Lane bemutatja a munkavállalónkénti jövedelem alakulását, valamint az Indeed bérkövető fejlődését az új alkalmazások esetében. Az általános kép a bérek dinamikájának fokozatos mérséklését mutatja, anélkül, hogy a legfrissebb adatokban további látható felgyorsulás lenne. Ezt a következtetést megerősíti az EKB által 2026. március 23-án közzétett külön frissítés is, amely szerint az intézmény bérkövetője továbbra is a tárgyalások során megállapított bérnyomások mérséklődését jelzi 2026-ra. A fő mutató 2025-re 3,2%-ot és 2026-ra 2,3%-ot mutat, míg a jövőbeli információk a tárgyalások során megállapított bérek stabilizálódását jelzik körülbelül 2,6%-ra 2026 végére. Az egyszeri kifizetéseket nem tartalmazó mutató 3,0%-ot mutat 2025-re és 2,6%-ot 2026-ra, míg az egyszeri kifizetéseket kizáró mutató 3,9%-ról 2025-re 2,6%-ra csökken 2026-ra.

Ez a tényezők kombinációja magyarázza az EKB óvatos hangvételét. Egyrészt a vállalatok bér- és árdinamikája a korábbi inflációs csúcsokkal szembeni megnyugvást sugallja. Másrészt az energetikai sokkok és a geopolitikai volatilitás gyorsan visszaállíthatják ezt a folyamatot, különösen, ha magasabb költségekben, pénzügyi bizonytalanságban és másodlagos hatásokban nyilvánulnak meg a bérek és az alapárak terén. Lane előadása azt sugallja, hogy az EKB nem tekinti ezeket a kockázatokat csupán háttérzajnak, hanem valós eltérési forrásnak mind a növekedés, mind az infláció szempontjából.

Fontos elem az is, hogy az EKB gyakorlat nem feltételez további fiskális vagy monetáris politikai reakciókat a már az alapforgatókönyvben szereplő döntéseken kívül. Más szavakkal, a kedvezőtlen és súlyos forgatókönyvek éppen azért épülnek, hogy mérjék az energia, a bizonytalanság és a globális spillover-ek brutális hatását, anélkül, hogy automatikusan új politikai döntésekkel kompenzálnák. Ez a piacok számára még világosabbá teszi az üzenetet, hogy az eurozóna gazdasága képes elnyelni a sokkokat, de továbbra is nagyon érzékeny egy új, tartós energetikai epizódra.

Philip R. Lane előadása egy olyan pillanatban érkezik, amikor az EKB próbálja felmérni, hogy az eurozónában a dezinflációs folyamat elég robusztus-e ahhoz, hogy ellenálljon új külső sokkoknak. Az anyag azt mutatja, hogy az alapforgatókönyvben a bank fokozatos normalizálódást lát a bérek és árak terén, de továbbra is a középpontban tartja az energetikai konfliktus kockázatát, amely újra fellángolhatja mind a teljes inflációt, mind annak alapkomponenseit.

Brüsszel és az európai fővárosok számára a következmények szélesebb körűek, mint a monetáris politika. Az EKB üzenete az, hogy az eurozóna gazdasága továbbra is függ az energetikai és geopolitikai eseményektől egy olyan mértékben, hogy egy új sokk gyengítheti a növekedést, éppen akkor, amikor a gazdasági kilátások továbbra is törékenyek. A közpolitikai szempontból ez azt jelenti, hogy az árstabilitás nemcsak a kamatoktól függ, hanem az energetikai rezilienciától és Európa képességétől is, hogy elnyelje a külső sokkokat anélkül, hogy megismételné a 2022-es spirált. https://2eu.brussels/ro/stiri/banca-centrala-europeana-avertizeaza-ca-un-nou-soc-energetic-ar-putea-reaprinde-inflatia-si-frana-economia-zonei-euro