Az Európai Bizottság elindítja az OceanEye-t, hogy az Európai Uniót a világ vezető óceánmegfigyelőjévé alakítsa.

Az Európai Bizottság bemutatta az OceanEye kezdeményezést, amellyel az Európai Unió azt szeretné, hogy 2035-re a világ legfőbb óceáni intelligencia szolgáltatójává váljon, 35%-kal hozzájáruljon a globális óceánmegfigyelési rendszerhez, és 35%-ot szerezzen az óceáni megfigyelési technológiák piacán. A kezdeményezés 92 millió eurót tartalmaz a Horizon Europe keretében, egy nemzetközi szövetséget a Globális Óceánmegfigyelő Rendszer számára, a Digitális Ikon Óceán fejlesztését, valamint egy integrált európai tengeri adatkezelő rendszert a kutatás, ipar, biztonság, klíma és kék gazdaság számára.

Az Európai Bizottság bemutatta az OceanEye-t, egy kezdeményezést, amellyel az Európai Unió azt szeretné, hogy a világ vezető óceánmegfigyelőjévé váljon, és óceáni intelligenciát nyújtson, egy olyan időszakban, amikor a tengerek egyre fontosabbá válnak a klíma, gazdaság, biztonság, energia, élelmiszer és kritikus infrastruktúrák szempontjából.

A Bizottság célja, hogy 2035-re az EU 35%-kal hozzájáruljon a globális óceánmegfigyelési rendszerhez, 35%-ot szerezzen az óceáni megfigyelési technológiák piacán, és a világ legfőbb információ- és adat-alapú óceáni szolgáltatójává váljon.

Röviden
A Bizottság elfogadta az OceanEye-t, az EU kezdeményezését az óceánok megfigyelésének kiterjesztésére és az európai pozíció megerősítésére az óceáni technológiák terén.

Az EU azt szeretné, hogy 2035-re 35%-ot biztosítson a globális óceánmegfigyelési rendszerhez, és 35%-ot szerezzen az óceáni megfigyelési technológiák piacán.

A Bizottság 92 millió eurót fog befektetni a Horizon Europe keretében a globális megfigyelés, adatkezelő rendszerek és az óceáni technológiák innovációja érdekében.

Az OceanEye egy nemzetközi szövetséget fog tartalmazni a Globális Óceánmegfigyelő Rendszer számára, valamint egy digitális európai óceánt.

A Digitális Ikon Óceánnak 2030-ra teljesen működőképesnek kell lennie, és monitorozást, szimulációkat és forgatókönyveket kell biztosítania a közpolitikai, kutatási és gazdasági döntésekhez.

A Bizottság egy egyszerű, de stratégiai valóságból indul ki: az óceán a Föld felszínének 70%-át fedi le, de csak 5%-át fedezték fel és térképezték fel. Ugyanakkor az óceán szabályozza a klímát, fenntartja a biodiverzitást, élelmet biztosít, támogatja a kék gazdaságot, és alapvető infrastruktúrákat biztosít az energia, szállítás, adatok és biztonság számára.

Az OceanEye az óceán megfigyelését alapvető infrastruktúraként határozza meg, nem pedig opcionális képességként. Az óceán hőmérsékletéről, áramlásokról, tengerszint magasságról, sótartalomról, savasodásról, oxigénről, ökoszisztémákról, szennyezésről, gazdasági tevékenységekről és tengeri kockázatokról szóló adatok befolyásolhatják a döntéseket nagyon különböző területeken, a halászattól és akvakultúrától kezdve a tengeri biztonságon, biztosításon, hajózáson, offshore energián és a partvédelmen át.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy az OceanEye révén Európa vezetni szeretné a tengeri potenciál megértésére, védelmére és fenntartható kihasználására irányuló erőfeszítéseket.

„Az OceanEye-val Európa vezeti a versenyt az óceán megértéséért, védelméért és fenntartható potenciáljának kiaknázásáért” – mondta von der Leyen.

A Bizottság a kezdeményezést az óceánokért folytatott európai paktum részeként mutatja be, amelyet 2025 júniusában fogadtak el, és amelynek célja, hogy az EU egy keretbe összegyűjtse óceánpolitikáit. A paktum célja az óceán egészségének védelme, a kék gazdaság megerősítése, a part menti és szigeti közösségek támogatása, a kutatás, a tengeri biztonság és az óceáni diplomácia.

Az OceanEye négy pilléren alapul. Az első az óceán megfigyelésének európai kormányzása. A Bizottság kijelenti, hogy az óceán megfigyelése Európában továbbra is fragmentált, a adatgyűjtés megduplázódásának kockázatával, monitorozási hiányosságokkal és nem megfelelően koordinált beruházásokkal.

A probléma megoldására a Bizottság egy európai kormányzási keretet javasol, amely a jövőbeli Óceán Törvénybe foglaltatik, amely 2026 végére van ütemezve. A cél az, hogy a tagállamok, kutatóintézetek, ipar és európai adat szolgáltatók koherensebben működjenek együtt.

A Bizottság egy digitális európai óceánt is szeretne, amely összegyűjti a már létező szolgáltatásokat, mint például a Copernicus Marine Service, EMODnet, WISE Marine és WISE Freshwater. Ez a rendszer egyetlen hozzáférési pontot kell, hogy biztosítson a minőségi óceáni adatokhoz és tengeri ismeretekhez.

Ez az integráció fontos, mivel az EU már erős aktívumokkal rendelkezik a tengeri adatok terén, de ezek még mindig különálló ökoszisztémákban működnek. Az OceanEye arra törekszik, hogy ezeket az infrastruktúrákat egy működőképes tengeri tudáslánccá alakítsa, a mérőeszközöktől és műholdaktól kezdve a kutatók, cégek, hatóságok és állampolgárok számára nyújtott szolgáltatásokig.

A Bizottság támogatja, hogy egy világosabb kormányzás csökkenti a hatékonysági hiányosságokat, lehetővé teszi a közös beruházási prioritásokat, és kiegészíti a meglévő hiányosságokat az óceán megfigyelésében.

A második pillér a nemzetközi dimenzió. A Bizottság egy nemzetközi szövetséget indít a Globális Óceánmegfigyelő Rendszer támogatására, amelyet az UNESCO Kormányközi Óceánográfiai Bizottsága koordinál.

A Bizottság adatai azt mutatják, hogy 64 ország járul hozzá a globális óceánmegfigyelési rendszerhez, de a globális megfigyelések 90%-át csupán kilenc ország finanszírozza. A rendszer naponta több mint 120 000 óceáni megfigyelést végez, de alulfinanszírozott és sebezhető a pénzügyi és geopolitikai megszakításokkal szemben.

A Bizottság figyelmeztet, hogy a globális rendszer bizonyos elemei, beleértve az Argo-t és a trópusi horgonyzási rendszereket, romlásnak vannak kitéve. Helyreállító intézkedések hiányában az Argo kapacitása 35%-kal csökkenhet 2030-ra.

Az OceanEye célja, hogy csökkentse a gyenge megfigyeléssel rendelkező területeken, beleértve a déli féltekét, az Arktiszt, a mélytengeri területeket és a part menti zónákat, a megfigyelési hiányosságokat. Az EU szeretné mozgósítani a tagállamokat, szárazföldi országokat, filantróp szervezeteket és magánszereplőket a finanszírozás, infrastruktúra, adatok, hajók, érzékelők, drónok, tengeralatti kábelek és technikai kapacitás biztosítása érdekében.

A Bizottság kezdetben 50 millió eurót fog hozzájárulni a Horizon Europe keretében a globális in situ megfigyelés megerősítésére, és 12 millió eurót a nemzetközi tengeri adatkezelő rendszerek ellenállóbbá tételére.

A harmadik pillér a digitális és ipari infrastruktúra. A központi elem az Európai Digitális Ikon Óceán, amely az óceán virtuális reprezentációja, amely integrálja a műholdas, érzékelő, numerikus modellek, tengeri infrastruktúrák és még a polgárok által használt alkalmazások adatait.

A Digitális Ikon Óceánnak 2030-ra teljesen működőképesnek kell lennie, mint közszolgáltatás az európaiak számára és globális ajánlatként. Lehetővé teszi a valós idejű monitorozást, a prediktív modellezést és a "mi lenne, ha" forgatókönyvek tesztelését, például a tengeri szélerőművek, a tengeri felmelegedés, a szennyezés vagy a partvédelmi lehetőségek hatásaira.

A nyilvános EDITO platform a Digitális Ikon Óceán alapinfrastruktúrája. Ez kombinálja és integrálja az EMODnet és a Copernicus Marine Service adatait és szolgáltatásait egy közös digitális keretben. A felhasználók felfedezhetik az adatokat, szimulációkat futtathatnak, alkalmazásokat építhetnek és szolgáltatásokat fejleszthetnek közpolitikai vagy gazdasági döntésekhez.

A Bizottság ezt az infrastruktúrát eszközként látja a kutatók, közszolgáltatók, vállalkozók, kék gazdaságban dolgozó cégek, NGO-k, oktatók és part menti közösségek számára. Egy vállalkozó az adatokat használhatja a tengeri útvonalak hatékonyabbá tételére vagy egy akvakultúra telepítésének helyének meghatározására, míg egy helyi hatóság a tengerszint-emelkedés elleni védelmi megoldásokra.

Az OceanEye támogatni fogja az új technológiák fejlesztését is, beleértve az érzékelőket, autonóm rendszereket, víz alatti drónokat, mesterséges intelligenciát, adatalapú szolgáltatásokat és digitális ikont. A Bizottság 30 millió eurót jelentett be egy tematikus kihívásra az Európai Innovációs Tanács számára, amely az óceáni megfigyelési technológiáknak szentelt.

A gazdasági dimenzió kifejezett. A Bizottság becslése szerint a globális óceánmegfigyelési piac évente 10 és 20 milliárd euró között mozog, körülbelül 5-10%-os éves növekedési ütemmel. Ez a piac egy sokkal szélesebb üzleti ökoszisztémát szolgál ki, amelyet 40 és 90 milliárd euróra becsülnek, ahol az Egyesült Államoknak a legnagyobb részesedése van.

Az EU számára az óceáni megfigyelési technológiák fejlesztése gazdasági és geopolitikai választásként jelenik meg. Az óceánról szóló adatok gyűjtésének, feldolgozásának és értelmezésének képessége releváns a versenyképesség, a stratégiai autonómia, a tengeri biztonság, a védelem és a klímaváltozással szembeni ellenállóság szempontjából.

Az OceanEye különös figyelmet fordít a mély technológiai startupokra és scaleupokra, amelyek érzékelők, autonóm rendszerek, adatok, mesterséges intelligencia és digitális ikont fejlesztenek. A Bizottság azt szeretné, hogy felgyorsítsa a kutatásból a piacra való átmenetet, javítsa a finanszírozáshoz való hozzáférést, és a közbeszerzéseket használja a kereslet ösztönzésére.

Fontos elem a technológiák kettős jellege. Az óceán megfigyelése szolgálhat civil célokra, mint az ökoszisztémák védelme, halászat, offshore energia és klíma, valamint biztonsági és védelmi célokra, beleértve a tengeralatti infrastruktúrák védelmét, tengeri megfigyelést és hibrid kockázatok észlelését.

A negyedik pillér az oktatás, kultúra, készségek és a közönség bevonása. A Bizottság azt szeretné, hogy az óceán megfigyelése láthatóbbá váljon a társadalom számára, és ne csak laboratóriumokban, adatbázisokban vagy technikai infrastruktúrákban maradjon.

A kezdeményezés előirányozza egy Új Európai Bauhaus Óceán, Part menti és Szigeti Közösségek Laboratóriumának létrehozását, amely összekapcsolja az óceáni adatokat a művészettel, dizájnnal, múzeumokkal, közterületekkel, part menti közösségekkel és oktatással.

A Bizottság azt szeretné, hogy 2027-re az Óceán Megfigyelési Hét témává váljon az iskolák számára, Európai Kék Iskolák és fiatalok számára készült projektek. Az EU4Ocean keretében kampányok, díjak és mentorprogramok révén az európai végrehajtó hatóság célja az óceáni tudatosság növelése és a tengeri tudományok, mérnöki, adatok, tengeri technológiák és környezeti monitorozás terén való karrierpromóció.

Az OceanEye egy dedikált címkét is bevezet, amely megjelöli az iniciatívában részt vevő infrastruktúrát. Ez növelni fogja a rendszer láthatóságát, és megmutatja a közönségnek, hogy milyen képességek járulnak hozzá az óceán megfigyeléséhez.

Ez a kulturális és oktatási dimenzió gazdasági tétet is hordoz. A Bizottság úgy véli, hogy Európának új készségekre lesz szüksége a kék gazdaság, az óceáni technológiák, a tengeri adatok és a digitális infrastruktúrák fenntartásához.

A Bizottság műszaki fájljai elmagyarázzák, hogyan működik az óceán megfigyelése a gyakorlatban. A közvetlen mérések horgonyzott bóják, kutatóhajók, profiláló úszók, siklók, tengeralatti kábelek és más in situ infrastruktúrák révén végezhetők. Ezek az adatok a hőmérsékletről, hullámokról, áramlásokról, CO2-ről, vízkémiai összetevőkről, tengeri életről, tengerfenék geológiájáról, sótartalomról, oxigénről, pH-ról, tápanyagokról, káros algákról, szeizmikus aktivitásról és nyomásról gyűjtenek adatokat.

A térbeli megfigyelés kiegészíti ezeket az adatokat műholdakkal, amelyek globális lefedettséget és valós idejű monitorozást biztosítanak. A megfigyelési paraméterek közé tartozik a tengerszint, a felszíni hőmérséklet, a sótartalom, az áramlások, a szélsebesség, a jég vastagsága, a hullámok magassága és az óceán színe.

Ez az adat a tengeri és meteorológiai előrejelzésekhez, klímamonitorozáshoz, hajózási biztonsághoz, halászathoz, krioféra, tengeri erőforrások kezeléséhez, part menti ökoszisztémákhoz és tengeri szennyezéshez használható.

A Bizottság így az óceán megfigyelését egy olyan rendszerként mutatja be, amely a méréseket tudássá alakítja. Ebben a logikában a nyers adatok előrejelzésekké, szimulációkká, figyelmeztetésekké, beruházási döntésekké, védelmi politikákká és gazdasági szolgáltatásokká válnak.

A finanszírozás továbbra is az egyik legnagyobb kihívás. A Bizottság becslése szerint az OceanEye ambíciójához szükséges éves finanszírozási szint három- vagy négyszerese a jelenlegi beruházásoknak.

Első lépésként a Bizottság 92 millió eurót mozgósít a Horizon Europe keretében: 50 milliót az EU hozzájárulásaként a Globális Óceánmegfigyelő Rendszerhez, 12 milliót a nemzetközi tengeri adatkezelő rendszerek ellenállóbbá tételére, és 30 milliót az óceáni megfigyelési technológiák innovációjára.

De az európai végrehajtó hatóság azt is kéri a tagállamoktól, nemzetközi partnerektől, filantróp szervezetektől és magánszereplőktől, hogy járuljanak hozzá. Az elkötelezettségek magukban foglalhatják a pénzt, a megfigyelőhajókhoz való hozzáférést, érzékelőket, drónokat, tengeralatti kábeleket, digitális infrastruktúrákat, emberi és technikai kapacitást, vagy a releváns adatok rendelkezésre bocsátását.

A Bizottság hangsúlyozza, hogy egy euró befektetése az óceáni megfigyelési rendszerekbe 5-6 euró gazdasági és társadalmi hasznot generálhat. Ezt az érvet használják az OceanEye bemutatására, mint versenyképességbe való befektetés, nem csupán kutatásfinanszírozásként.

Az OceanEye szorosan kapcsolódik az óceánokért folytatott európai paktumhoz. A paktum azt mutatja, hogy az EU-nak körülbelül 70 000 kilométer partvonala van, a lakosság 40%-a part menti vagy szigeti közösségekben él, és a kék gazdaság 5 millió munkahelyet és 250 milliárd euró bruttó hozzáadott értéket képvisel.

Ebben a kontextusban az óceán megfigyelése a közpolitikai és gazdasági alapjává válik. A minőségi adatok támogathatják az ökoszisztémák helyreállítását, a szennyezés csökkentését, a fenntartható halászatot, akvakultúrát, turizmust, offshore energiát, tengeri szállítást, tengeralatti infrastruktúrákat és a partok biztonságát.

Az Európai Unió számára a tét geopolitikai is. Az óceán szállítási, energia, adat, védelem és stratégiai versenyhelyszín. A tengeralatti infrastruktúrák elleni támadások, hibrid kockázatok, adatkábelek, offshore energia és tengeri útvonalak biztonsága miatt az óceán ismerete stratégiai autonómia eleme.

A Bizottság kijelenti, hogy az óceánok megfigyelése és a tengeri tudáslánc kritikus a fenntarthatóság, versenyképesség, ellenállóság, stratégiai autonómia és biztonság szempontjából. A jövőbeli Óceán Törvénynek egy robusztusabb keretet kell létrehoznia az adatok cselekvésre és a tudomány megoldásokká alakítására.

A polgárok számára az OceanEye technikai kezdeményezésnek tűnhet, de hatásai konkrétak lehetnek: jobb figyelmeztetések viharok és áradások esetén, a part menti területek védelme, biztonságosabb tengeri útvonalak, jobban kezelt halászat, hatékonyabb offshore energia befektetések, szennyezés és tengeralatti infrastruktúrák védelme.

Európa számára a kérdés az, hogy képes-e tudományos előnyét és meglévő infrastruktúráit globális ipari pozícióvá alakítani. Az OceanEye a Bizottság próbálkozása, hogy az óceánról szóló adatokat egy európai stratégiai eszközzé alakítsa.

https://2eu.brussels/ro/stiri/comisia-europeana-lanseaza-oceaneye-pentru-a-transforma-uniunea-europeana-in-lider-global-al-observarii-oceanelor