Az euróövezet fogyasztói alacsonyabb inflációra számítanak a következő évben, de az alacsony jövedelmű családok továbbra is pesszimisták.

A BCE által közzétett adatok a rövid távú nyomás enyhülését mutatják a fogyasztók percepciójában, anélkül, hogy teljes visszatérés lenne a kényelmes szintekre. A következő évre vonatkozó inflációs várakozások egy hónap alatt 0,5 százalékponttal csökkentek, 4,0%-ról 3,5%-ra, de még mindig meghaladják a BCE 2%-os célját és a legutóbbi árshock előtt megfigyelt szinteket.

Az eddig tapasztalt inflációval kapcsolatos percepció 4,0%-on maradt. Ez a különbség a tapasztalt infláció és a várakozások között azt mutatja, hogy a háztartások lehetséges áremelkedés lassulására számítanak, de nem hiszik, hogy az árnyomás eltűnt. Sok család számára az árak szintje továbbra is magas, még ha a növekedés üteme mérséklődik is.

A hosszú távú várakozások stabilak maradtak. A fogyasztók 2,9%-os inflációt várnak három év múlva, és 2,4%-ot öt év múlva. E számok stabilitása fontos a monetáris politikához, mivel a központi bank nemcsak a jelenlegi inflációt figyeli, hanem azt is, hogy a lakosság hogyan várja az árak jövőbeli alakulását.

A felmérés világos társadalmi különbségeket mutat. Az alacsonyabb jövedelmű kvintilisek válaszadói továbbra is átlagosan magasabb inflációs percepciókat és várakozásokat jelentenek, mint a magasabb jövedelmű kvintilisek válaszadói. Ez a különbség tükrözheti a kiadási struktúrát: az alacsony jövedelmű háztartások a költségvetésük nagyobb részét élelmiszerre, energiára, bérleti díjra vagy más alapvető kiadásokra fordítják, ahol az árnövekedések azonnal érezhetők.

Különbségek vannak a generációk között is. A fiatalabb válaszadók, akik 18 és 34 év közöttiek, továbbra is alacsonyabb inflációs percepciókat és várakozásokat jelentenek, mint a 35-54 és 55-70 éves csoportok.

Ugyanakkor a következő 12 hónapra vonatkozó inflációs várakozások bizonytalansága csökkent, de még mindig a közel-keleti háború kitörése előtti szint felett maradt. Ez a bizonytalanság azt mutatja, hogy a lakosság még mindig nem rendelkezik stabil képpel az árak irányáról, még ha a medián előrejelzés csökkent is.

A BCE felmérése a jövedelmek és kiadások helyzetét is tükrözi. A fogyasztók azt várják, hogy a nominális jövedelmek 1,0%-kal nőnek a következő 12 hónapban, szemben az áprilisi 0,8%-kal. A növekedés mérsékelt, és továbbra is az elvárt infláció alatt marad, ami folyamatos nyomást jelenthet a vásárlóerőre.

A legutóbbi 12 hónapban tapasztalt kiadások 5,4%-ra nőttek, az áprilisi 5,3%-ról. A következő évre vonatkozóan azonban a fogyasztók 3,8%-os kiadásnövekedést várnak, ami csökkenés az áprilisi 4,3%-hoz képest. Ez a csökkenés a fogyasztás nagyobb óvatosságát vagy az áremelkedések mérséklődésének várakozását jelezheti.

A BCE megjegyzi, hogy az első három jövedelmi kvintilis válaszadói enyhén nagyobb kiadásnövekedést várnak, mint a két legfelső kvintilis válaszadói. Az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára a alapvető kiadások kevesebb mozgásteret hagynak a gyors alkalmazkodásra, amikor az árak emelkednek.

A gazdasági várakozások enyhén javultak, de továbbra is negatívak. A fogyasztók azt becsülik, hogy az eurozóna gazdasága 1,7%-kal csökken a következő 12 hónapban, szemben az áprilisi 2,2%-os csökkenési várakozással. Bár a pesszimizmus csökkent, a lakosság még mindig nem vár gazdasági növekedést.

A munkaerőpiacon a fogyasztók 11,3%-os munkanélküliségi rátát várnak 12 hónap múlva, ami enyhe növekedés az áprilisi 11,2%-hoz képest. A BCE szerint az alacsonyabb jövedelmű háztartások a legmagasabb munkanélküliségi rátát, 13,7%-ot várják, míg a magasabb jövedelmű háztartások a legalacsonyabb rátát, 9,5%-ot becsülik.

A fogyasztók a jelenlegi munkanélküliségi rátát 10,7%-ra becsülik, és a következő évre vonatkozó várakozásuk csak kicsit magasabb. Ez a különbség viszonylag stabil kilátásokat sugall a munkaerőpiacon, anélkül, hogy eltüntetné a jövedelmek és megélhetési költségek körüli aggodalmakat.

A lakáspiacon a fogyasztók azt várják, hogy a saját lakásuk ára 3,6%-kal nő a következő 12 hónapban, szemben az áprilisi 3,7%-kal. Az alacsonyabb jövedelmű kvintilis háztartásai 4,1%-os növekedést várnak, ami meghaladja a legmagasabb jövedelmű kvintilis háztartásai által jelentett 3,4%-ot.

A jelzáloghitel-kamatlábakra vonatkozó várakozások változatlanul 4,9%-on maradtak. A jövedelmek közötti különbségek itt is fennállnak: az alacsony jövedelmű háztartások 5,6%-os jelzálogkamatokat várnak 12 hónap múlva, míg a magas jövedelműek 4,4%-ot.

A hitelhez való hozzáférés a háztartások percepciójában szigorodott. Azok aránya, akik az utolsó 12 hónapban a hitelhez való hozzáférés szigorodását jelentették, ismét emelkedett, és elérte a 2024 februári legmagasabb szintet. Ezzel szemben azok aránya, akik a következő 12 hónapban szigorúbb hitelfeltételekre számítanak, csökkent.

A felmérést 2026. május 7. és június 1. között végezték, és körülbelül 19 000 felnőtt fogyasztót fedett le 11 eurozóna-beli országban: Belgium, Németország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Ausztria, Portugália és Finnország. Az eredmények nem tükrözik a döntéshozók vagy a BCE személyzetének véleményét, de a monetáris politika elemzésére használják, és kiegészítik a központi bank által figyelemmel kísért egyéb adatforrásokat.

https://2eu.brussels/ro/stiri/consumatorii-din-zona-euro-se-asteapta-la-inflatie-mai-mica-in-urmatorul-an-dar-familiile-cu-venituri-reduse-raman-mai-pesimiste